Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem kevés egyetemista és főiskolás iszik napi rendszerességgel. A legnagyobb gond nem is az, hogy isznak, hanem az, hogy mekkora mennyiségű alkoholt fogyasztanak el egyszerre. Minél többet iszik valaki az egyetemi évei alatt, annál nagyobb a valószínűsége, hogy alkoholproblémái lesznek a jövőben, akár 5-10 éven belül.
A statisztikák azt mutatják, hogy minél fiatalabban kezd el valaki piálni, annál nagyobb a valószínűsége, hogy később alkoholista lesz. A főiskolai évek alatt az ivászat egyszerűen a kultúra része – ez számít normálisnak. A nagy mennyiségű alkoholfogyasztók pedig észre sem veszik, hogy az ivás az életük részévé válik - írja a Labroots.
Az alkoholizmus felé vezető út első állomása a depresszív ivás, vagyis amikor már nem azért iszik valaki, mert társaságban vagy buliban van, épp ellenkezőleg: magányosan fogyaszt alkoholt, mert levertnek, szomorúnak érzi magát. Egyedül küzd a démonaival - az alkohol segítségével. Elképzelhetetlennek hangzik, de az egyetemi évek alatti tivornyák könnyen ide vezethetnek - mondja a The Alcohol Advocates tanácsadója:
Kétféle ivó van. Az egyik az, aki hétköznapokon teljesen normális életet él, tanul, dolgozik, majd időről időre brutálisan nagy mennyiségű alkoholt ereszt le a torkán. Teszi mindezt azért, hogy kiengedje a gőzt, lazítson, kevésbé legyen feszült, vagy egyszerűen csak buliból, a jó hangulat kedvéért. A másik típusba azok tartoznak, akik általában csak 1-2 pohárral isznak, de azt napi rendszerességgel teszik.
Az alkoholfogyasztás káros hatásai mindenki által ismertek. A rendszeres ivás összefügg a szív- és érrendszeri betegségekkel, az elhízással, a cukorbetegséggel és a rák egyes formáival. A Frontiers in Geneticsben megjelent tanulmány, melyet Dr. Deborah Finn az Oregon Egyetem professzora jegyez, ezen felül arra mutat rá, hogy a rendszeres alkoholizálás más hatással van a nők és a férfiak agyműködésére.
Máshova vezet a férfiak és a nők ivása
Tudjuk, hogy neurológiai szinten az agy jutalmazó központjaként is ismert nucleus accumbens felelős a függőség kialakulásáért. Ám genetikailag a férfiak és a nők agyműködése eltérő, amit a tudósok állatkísérletekkel is demonstráltak. Eredményeik szerint míg a nagy mennyiségű alkoholos ital elfogyasztása a nőstény egerek agyában hormonális elváltozást okozott és az immunrendszerük működését is módosította, addig a hím egereknél az idegi működést befolyásolta és a neurotranszmitter-anyagcserét változtatta meg. A függőség kezelésében ezután csakis az egér saját nemének megfelelő beavatkozás bizonyult eredményesnek.
Ez a kutatási eredmény nagy előrelépés lehet az alkoholbetegek ellátásában. Eszerint másféle beavatkozásra lehet ugyanis szükség az alkoholista nők és megint másra a férfiak esetében.
