Így nyaralt Örkény, Weöres és Illyés a Balatonon

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az 1950-es, '60-as és '70 évek írónemzedéke szívesen töltötte a vakációját a Balatonon, fürödtek, vitorláztak és alkottak.

A 20. század második felének író- és költőlegendái, Örkény, István, Ottlik Géza, Mészöly Miklós vagy Nemes Nagy Ágnes, nyáron maguk mögött hagyták a várost, és leköltöztek a Balatonra, hogy művésztársaikkal és családjukkal együtt fürödjenek, vitorlázzanak és persze a tó látványától megihletődve alkossanak. A Petőfi Irodalmi MúzeumBalatoni nyár című kiállításának képei az 1950-es, '60-as és '70-es évek irodalmi nagyjainak nyári vakációjába engednek bepillantást.

Tüskés Tibor a Balatonban úszik.

Az írók, költők nyaralói a Balaton körül

Íróink és költőink ahelyett, hogy távoli, egzotikus országokat vettek volna célba, hogy maguk mögött hagyják a kiürült hétköznapokat és ihlettel töltődjenek fel, tökéletesen megelégedtek a Balaton romantikájával, legyen szó az északi vagy a déli partról. A legtöbben olyannyira szerelembe estek a tóval, hogy a partján vásároltak vagy építettek nyaralót, esetleg a családi birtokot alakították át kedvükre.

Illyés Gyuláék tihanyi, alsó-kopaszhegyi háza például egykor még apósé volt, Déry Tiborék Balatonfüreden leltek egy villára, Német Lászlóék sajkodi nyaralóját a család építette fel, Passuth Lászlóék pedig egy tihanyi telken építkeztek, de a felsorolás szinte végtelen. Bertha Bulcsu Balatongyörökön, Kodolányi János Balatonakarattyán, Tüskés Tibor Balatonfenyvesen találta meg nyári rejtekhelyét. 

Mándi Iván a Balaton partján.

A Lipták-ház

Lipták Gábor és felesége, Gyapai Piroska balatonfüredi nyaralója különösen kedves volt a II. világháború utáni írónemzedéknek, amit akkoriban irodalmi szalonként is tekintettek. A házapár vendége volt többek között Déry Tibor, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron vagy Weöres Sándor, de rajtuk kívül megfordultak a házban festők, orvosok és színészek is. A tágas villát népművészeti tárgyak, rajzok és festmények díszítették. A betérők számára mindig akadt szállás, egy finom vacsora és egy pohár bor. Ráadásul vízre is szállhattak, költők és írók hajóztak ki Lipták Horváth Boldizsár barátjának Addio III. nevű vitorlásán, ami aztán rengeteg anekdota alapjául szolgált. Az esti ünnepségeket pedig a villa kertjében tartották meg. A Lipták-ház fordítóházként működik.

Juhász Ferenc az Addio III. fedélzetén.

A Szigligeti Alkotóház

Az 1910-től az Esterházy család, majd az 1945-től a Földművelésügyi Minisztérium tulajdonában levő szigligeti kastélyt 1952-ben az Irodalmi Alap vette át, hogy írói alkotóházzá alakítsa. Megfordult itt Fekete István, Juhász Ferenc, Katinthy Ferenc, Kassák Lajos, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Örkény István, Pilinszky János, Szécsi Margit, Weöres Sándor és Zelk Zoltán is. Az Alkotóház 1968-tól már a társművészetek alkotói előtt is nyitva áll.