Bohócnak készült, vegyésznek szánták, mégis színésznő lett Pap Vera

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

„Pap Vera, ha téged felvesznek a színművészetire, akkor én elmegyek Hawaiira hastáncosnak"–mondta róla egykori osztályfőnöke. 59 évesen hunyt el a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 59 éves korában elhunyt Pap Vera, a Vígszínház vezető színésznője, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész. Számos színházi darabban, tévéfilmben és játékfilmben is játszott. A Vígszínházban 2015. február 8-án este lépett utoljára színpadra. 

Bohócnak készült

Pap Vera 1956. január 27-én született Budapesten Pap János és Richter Mária gyermekeként. Gyerekkorában bohócnak készült, de rendezői ambíciókat is dédelgetett. „Gyerekként még voltak rendezői ambícióim – irányító-vezető szerepet töltöttem be az óvodában, én döntöttem el, hogy a homokozóba menjünk-e vagy a babaházba" – nyilatkozta gyermekkoráról egy, a magyar Narancsnak adott interjúban, ugyanakkor csak a véletlennek köszönhette, hogy nem vegyész lett belőle, ahogy az apja tervezte.  

„Emlékszem, ahogy leszálltunk a buszról, belefújt a szél egy üvegszilánkot a szemembe. Egyből a kórházba mentünk, ahol egy nagy kötést kaptam, és úgy írtam meg a dolgozatot. A nagy sietségben elfelejtettünk kitölteni egy papírt, így nem kértem kollégiumi elhelyezést. Néhány hét múlva megkaptam az értesítést, hogy felvettek, de nem tudnak kollégiumot biztosítani. Mivel nagyon szegények voltunk – Kőbányán nőttem fel –, az albérlet szóba sem jöhetett, így aztán megmenekültem, a Jóisten közbeszólt, és nem kellett vegyésznek tanulnom" – nyilatkozta egy másik interjúban. 

Pap Vera

Fotó: Kováts Dániel / Dívány

Ezután Kőbányán érettségizett, majd jelentkezett a Színház - és Filmművészeti Egyetemre, ahova egyből fel is vették – pedig saját osztályfönöke sem hitt benne. „Ezen vélhetően a gimnáziumi osztályfőnököm lepődött meg leginkább... Egy szőke, rettenetesen kövér asszonyt képzelj el, aki annyira nem hitt bennem, hogy amikor beadtam a jelentkezésemet a főiskolára, kijelentette az egész osztály előtt: 'Pap Vera, ha téged felvesznek a színművészetire, akkor én elmegyek Hawaiira hastáncosnak.' Mondanom sem kell, ezzel a megjegyzésével mélyen a lelkembe taposott. Miután sikeresen túljutottam a felvételi harmadik rostáján, bementem az első utamba eső IBUSZ irodába, kértem egy Hawaiiról szóló prospektust és elküldtem a tanárnőnek azzal az aláírással: „Szeretettel és tisztelettel: Pap Vera, a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója" – mesélte tavaly a Kultúrprojekt magazinnak.

Fősikolán harmadévesként kapta meg Molnár Ferenc, Az üvegcipő című darabjának főszerepét, majd az iskola befejezése után 1979-ben a Vígszínházhoz szerződött és egész pályafutása alatt hű tagja maradt.

Kezdetben naiva szerepeket kapott, majd váltott. „A váltás abból a szempontból volt nehéz, hogy amíg nem kaptam olyan szerepet, amiben be tudtam bizonyítani, hogy van humorom, nehéz volt az életem. Hiszen mindenki azt gondolta, hogy naivának már öreg vagyok, öregnek meg túl fiatal" –mondta a Fideliónak 2010-ben. A váltás olyannyira sikerült, hogy a naviaságbóol kibújva olyan szerepeket kapott az évek során, mint a Szentivánéji álom Hermiája, Kornis Kozmájának Hédije, az Úri Muri Rozikája, Amadeus Konstanzája, Fejes Endre Cserepes Margit házasságának címszerepe, a Leonce és Léna Lénája, a Györgyike drága gyermek Györgyikéje, a Salemi boszorkányok Proktornéja, a Kurázsi mama Yvette-je, A revizor Polgármesternéje, Az ember tragédiája Évája, az Augusztus Oklahomában és a Mikve főszerepe.

Színházi szerepei mellett rengeteg filmben (többek között a Csapd le csacsi-ban is) játszott, erről így beszélt: „Borzasztó sok tévéjátékban is szerepeltem egy időben. Az én generációm még ahhoz szokott, hogy a tehetsége alapján hívják. Van bennem egy belső szemérem, ami megakadályozza, hogy kínáljam magam, castingokra járjak, ahogy az ma szokás. Horvai István és Kapás Dezső osztályában végeztem, a tanáraimtól azt tanultam, hogy bármit csinálok, a minőség a legfontosabb. Hogy soha ne adjak ki a kezemből olyan munkát, amiért nem dolgoztam meg maximálisan. Szóval abban nevelkedtem, hogy a tehetség határozza meg a minőséget, ami manapság sajnos nem így van."

2009-ben rákos beteget kellet alakítania az Augusztus Oklahomában című darabban, de pozitív életszemléletét még ekkor is megőrizte, írja a Blikk. Hosszan tartó betegségéből nem csinált titkot a színésznő. Pár hónapos kihagyás után 2013-ban tért vissza, akkor az Ujszo.com-nak arról beszélt, hogy jól van. „Igen, beteg voltam, de hála istennek már jól vagyok. Mikor az évad elkezdődött, még egyáltalán nem volt biztos, hogy jól leszek, vagy hogy mi lesz velem. Ki is adott a színház egy közleményt, hogy a közönséget ne érje váratlanul, ha a Mikvére vesz jegyet, hogy nem engem lát benne." A Blikknek ugyanekkor hozzátette: „Kímélni nem kímélem magam, jól vagyok. Ha kórházba kell mennem, hát megyek. De én bizakodom."

Eszenyi Enikő:„Ma elvesztettük drága barátnőmet, csodálatos kollégánkat"

Pályatársai, kollegái is gyászolják. Eszenyi Enikő a Facebookján azt írta: „Ma elvesztettük drága barátnőmet, csodálatos kollégánkat, Pap Verát. Az egyik legnagyszerűbb magyar színésznőt! Isten nyugosztalja!", de Liptai Claudia is a facebookon búcsúzik tőle: „Nagyon megrendítő. Fantasztikus színésznő volt de amiért végtelenül szomorú olvasni a sorokat, hogy olyan fiatal volt. Még annyit szeretett volna nevetni, sírni. Isten veled Rocsi!"

A pályatársak közül a Blikknek beszélt Pap Veráról Szinetár Miklós, aki az újságból értesült a színésznő halálhíréről. „Nagyon szerettem Verát. Nagyszerű színésznő volt, és egy nagyon kedves, szerethető ember" – mondta Szinetár. Első szerelme is megemlékezett róla az újságban: „A mi kapcsolatunk nagyon régre nyúlik vissza. Egy házban nőttünk fel a Pongrác telepen. Vera volt az első szerelmem, és neki is én voltam az első szerelme. Nagyon friss még a hír, nagyon nehéz most bármit is mondani. Gyönyörű másfél-két évet töltöttünk együtt annak idején. Szinte minden előadását láttam. Fantasztikus tehetség és fantasztikus nő volt. Emlékszem, már nem voltunk együtt, amikor Évát játszotta az Ember tragédiájában. Felhívott, hogy szeretné ha megnézném az előadást. Oldalról néztem a színpad széléről... Az maradt meg bennem, hogy az örök Éva maradt" – mondta Gergely Gábor világbajnok asztaliteniszező.