A hormonok felelősek a jetlagért

jet-lag_m

A jetlaget a repülés betegségeként emlegetik, és valójában a hormonok a fő okozói. Akkor érzékeljük, amikor kelet-nyugat irányban hosszabb távolságokat teszünk meg rövid idő alatt. Olyan, mintha az időből kiszakítva repülnénk át néhány órát az életünkből.

A tüneteket enyhíteni lehet, például ha az utazást követő első néhány napban korábban vacsorázunk főleg szénhidrátot, és minél több időt a szabadban töltünk.

Fáradtság, zavartság, álmatlanság a tünete a jetlagnek, vagyis tudományosan az időzóna-váltás szindrómának. Egy hosszabb, több időzónát is átívelő repüléssel a belső biológiai óránk 24 órás ciklusa borul fel. Ezt a cirkadián, -szó szerinti fordításban-„egy napi ciklust" szervezetünk belső időmérője vezérli, és többek között a napfény segít beállítani. A fény és a sötétség szabályos váltakozásának köszönhetően tudjuk meghatározott napi biológiai ritmusunkat tartani. Ennek tudható be a testhőmérséklet változás, sejtjeink regenerációja, ennek köszönhetően észleljük a napközbeni éhségérzetet és energia-többletet, és a nap végi fáradtságot is.

Hormonjaink a felelősek

Testünk nappal és éjszaka is más-más feladatot lát el, ezért szervezetünkben bizonyos hormonok napi ciklus szerint ingadoznak. Ilyen a reggel felszabaduló tesztoszteron, amely napközben az energiaszintünkért, az erőért és gyorsaságért felelős. Ahogy például éjszaka termelődnek a növekedési hormonok, akkor, amikor szervezetünk épp regenerálódik. Ezért érezzük magunkat enerváltnak egy hosszabb, időzónákat átugró repülőút után.

Egy-két időzóna átlépése még nem jár tünetekkel, de hosszabb repülőút után, bár ez egyénenként változó, rossz általános közérzet léphet fel. Amikor ilyen nagyobb távolságot teszünk meg rövid idő alatt, az új célponton szervezetünk belső órája még jó ideig kiindulási helyünk napi ritmusát követi. Ezt követően azonban elkezd alkalmazkodni az időeltolódáshoz.

Van, akinek erre néhány óra is elég, de van, akinél napokig tart a jetlag. Fejfájás, hányinger, alvászavar, emésztési problémák, az arcüregek irritációja, kimerültség, sőt akár a depresszió enyhe tünetei jelentkezhetnek. Utazás előtt a lefekvés eltolásával készíthetjük fel szervezetünket a változásra.

A keleti jatleget nehezebb elviselni

A jetlag nem a repülőút hosszától, hanem a kelet-nyugati irányban megtett távolságtól függ. Vagyis hiába repülünk 12 órán át Budapestről Fokvárosba, mivel észak-déli irányban utazunk, nem lépünk át időzónákat, amely kiemelten megviselné a szervezetet. Azonban egy Budapest-Bangkok átszállással 16-18 órás repülőút után, vagy egy átlag 8 órás Bécs-New York egyenes járattal már megjelenhetnek a tünetek.

Ha kelet felé repülünk, szervezetünk napi ritmusának rövidülnie kell, vagyis korábban kell lefeküdnünk vagy korábban kell felkelnünk. Ha nyugatra tartunk, a napunk meghosszabbodik, emiatt tovább kell ébren maradnunk. Utóbbi, sokak szerint egyszerűen átvészelhető, hiszen könnyebb később, mint kényszerből a megszokottól korábban lefeküdni.

Megoldások: állítsuk át karóránkat

Már a repülőn érdemes átállítani, hogy pszichikailag is rákészülhessünk az új helyi időre. Az első néhány napban a legjobb, ha a szokásostól koraibb vacsoránk, fehérje helyett inkább szénhidrátot tartalmaz. Megérkezésünk utáni napokban, töltsünk minél több időt a szabadban, mert szervezetünknek a napfény képes segíteni az alkalmazkodásban, de van, aki szerint az is megoldás, ha erős lámpafénynél dolgozunk, és sötétedéskor minél hamarabb lefekszünk.

Megoszlanak a vélemények a tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszerek és különösen a Melatonin szedéséről, amit többnyire a szervezetet jobban igénybe vevő keletre történő repüléskor javasolnak. A Melatonin az agyi tobozmirigy­ben termelődő hormonszármazék, amely az alvás és ébrenlét ciklusát szabályozza, ám a legújabb kutatások szerint nem képes az alvásperiódust jelentősen megnyújtani.

Hét évvel ezelőtt, többek között a 2001. szeptember 11-i terror-támadások miatt vonták ki a forgalomból, a London-New York távolságot kevesebb, mint 3 óra alatt megtevő Concorde kétszeres hangsebességre képes utasszállítókat. Azóta sincs ilyen teljesítményű utasszállító légi forgalomban. Gyorsaságuk miatt az időzavar sokkal kevésbé vette igénybe az emberi szervezetet, mint a hagyományos repülőgépekkel megtett út során. Az emberi szervezet kevesebb ideig volt az „időből kiszakítva", ezért a jetlag időtartama is jelentősen lerövidült.

Oszd meg másokkal is!
Mustra