A sulyom egy ősidők óta ismert különleges gyümölcs, amely állóvizekben terem. A holtágak növénye igen bőségesen terem augusztusban a Tisza-tavon, de mivel védett növény, így szabadon nem gyűjthető. Természetvédelmi értéke ötezer forint.
Ehető, gesztenyeízű terméséből desszerteket is készítenek, de számos élelmiszer adalékanyagaként is használják, mert kellemes mandulás-diós ízt ad az ételnek.
Ma már egyre kevesebb sulyom terem
A sulyom különféle néven ismert hazánkban, ilyen a sulyomlapu, a sólyomcsemege, az istennyila, a vízidió, a vízigesztenye, a vízimogyoró, a jezsuitadió és a szamártövis. Elnevezésében közrejátszott jellegzetes alakja is, általában négy hegyes, szarvszerű csúcsa van, a színe pedig szürkésfekete. A sulyom augusztusban virágzik, termése pedig szeptemberre érik be.
Mindaddig, amíg szabadon gyűjthető növény volt a sulyom, többféleképpen zajlott a betakarítása. Volt, hogy közvetlenül a növényről szedték le a terméseket. Akkor, amikor pedig már a víz alá merült, a tavak fenékén kellett, hogy összeszedjék. Ehhez egy hosszú botot használtak, melynek a végére textilt kötöttek, ebbe ragadt bele a sulyom.
Az éghajlatváltozás, az ember különféle környezetkárosító tevékenységei, a vízszabályozás, a tavak elmocsarasodása hosszú idő óta nem kedvez annak, hogy gazdag legyen a sulyomtermés hazánkban.
Európában rendkívül ritka, Magyarországon azonban bőséggel megterem. A Tisza-tavon olyan mennyiségben termesztik, hogy évről évre gyéríteni kell júniusban és júliusban.
Csokoládét és sört is ízesítenek vele
A sulyom az 1900-as évek elejéig keresett gyümölcs volt hazánkban, az emberek csemegeként fogyasztották sütve vagy főzve, lisztjéből pedig kenyér is készült. Sokoldalúságának köszönhetően a sulyom a háborúk vagy éhínség idején is jó szolgálatot tett, amikor nem volt táplálék, sokszor életet is mentett.
A sulyom termése régen a szegények eledele volt, például a török hódoltság idején magas keményítőtartalma miatt gyűjtötték, és nyersen, sütve, főzve, de lisztként őrölve kenyérként is fogyasztották. Majd a második világháború után, amikor már bőséggel volt élelmiszer, csökkent a sulyom népszerűsége, de vidéken továbbra is fogyasztották ezt a mocsári gyümölcsöt, sőt éttermek kínálták étlapjukon kuriózumként, főként halételek mártását készítették sulyomból.
Miután a termés minden része felhasználható étkezésre, ma is a gasztronómia kedvelt alapanyaga.
Használják desszertek, például prémium minőségű kézműves bonbon készítéséhez töltelékként, de karakteres, gesztenyés, mandulás és szegfűszeges ízének köszönhetően Magyarországon a világon egyedülálló módon van sulyommal ízesített sör is.
A sulyom kedvelt alapanyaga az ázsiai konyhának is, ott vízigesztenye néven találkozhatunk vele például wokban süthető zöldségkeverékekben.
Fegyverként is használták
A sulyommal a vízparton is gyakran találkozhatunk, bár ez a találkozás nem kellemes, ha belelépünk, mert hegyes tüskéivel akár súlyos sérüléseket is okozhat.
A növény termését régen fegyverként is használták. Aki jól tudott célozni, csúzliból is kilőhette, de önvédelmi célokra volt, hogy a házak környékét is leszórták sulyommal, hogy távol tartsák a betolakodókat.
Naponta egy maréknyi szőlő elfogyasztása megőrzi az erek rugalmasságát, megelőzheti az érelmeszesedést, csökkenti a vérnyomást, a vérrög kialakulását, és véd a szívinfarktustól.
