Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hepatitis nem a múlté. Ez a rejtőzködő vírus ma is sokakat érint, gyakran anélkül, hogy tudnának róla. A betegség évekig tünetmentes maradhat, miközben csendben, lassan súlyos károkat okoz a májban.
Július 28. világszerte a hepatitis elleni küzdelem napja. Ez nem csupán egy világnap, hanem a megelőzésre és a korai felismerésre irányuló tudatosítás kiemelt alkalma. Az idei év első két hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest hétszeresére nőttaz igazolt hepatitis A-fertőzés jelentett esetek száma. Dr. Makara Mihályt, a Szent László Kórház hepatológus főorvosát kérdeztük arról, hogy milyen tényezők állhatnak a jelentős emelkedés hátterében.
Hol tartanak most ezek a számok?
Ez egy nagyon furcsa járvány, ami nagyjából egy éve indult el Szlovákiából, és aztán átterjedt Magyarországra. A hazai csúcspont 60-70 regisztrált eset volt hetente. Jelenleg a heti esetek száma a felére csökkent, de még mindig vannak újabb regisztrált betegek, ami a korábbi országos átlagnál még mindig magasabb szintet mutat. A megbetegedések változatos társadalmi csoportokat érintenek – előfordul, hogy egy iskolában bukkan fel a járvány, ami után a gyermek végig fertőzi az egész családot, míg a mai betegem például szemétszállítóként dolgozik. Elszórt esetek vannak, nincsen egy gócpont, amit azonosítani tudnánk.
A hepatitis vírus mely fajtája a legelterjedtebb Magyarországon? És milyen megelőzési lehetőségek állnak jelenleg rendelkezésre?
A heveny májgyulladást most leggyakrabban az A vírus okozza. Ezt követi az E variáns, ami részben emberről emberre, részben állatról emberre terjed, de a B típus is előfordul, hiszen az 1986 előtt születettek nincsenek oltva ellene, az utána születettek túlnyomórésze már igen. Ma már 12 év felett 3 oltással oltják a lakosságot, ami nagy védettséget ad a fiataloknak. Az A típus ellen is remek oltássorozat van, de van 3 oltásból álló kombinált A és B ellen is védelmet nyújtó vakcina.
A mai protokoll szerint minden várandóst szűrnek hepatitis B-re. Akinek pozitív lesz az eredménye, kezelést kap, a gyermek pedig születés után oltást. Ezzel nagyon jól kivédhető a hepatitis átadása szülőről gyermekre, hiszen a fertőzés a szülés, a születés során történik meg.
A fenti megelőző intézkedéseknek köszönhetően az óvodás, kisiskolás gyermekek körében alacsony a fertőzés esélye. Az aktív szexuális kor előtt pedig megkapják az oltási sorozatot.
A hepatits C ellen nincsen oltás. A vírust 1989-ben fedezték fel, így aki 1993 előtt vérkészítményt kapott, fertőzött lehet. Ezután a vérkészítményeket kettős módszerrel kezdtük el szűrni. Vizsgálunk ellenanyagszintet, és direkt víruskimutatást is csinálnak a plazmacentrumokban. Tehát elsősorban vérrel, vénás kábítószerrel terjed ez a variáns. Betegség esetén egy 8-12 hetes tablettás kezelést kell alkalmazni. A gyógyulási arány 97%-os. A fennmaradó 3%-nak egy másodvonalú 12 hetes terápiát nyújtunk. Több mint 3000 betegem van, a kezeléseknek köszönhetően mindenki meggyógyult. Újra fertőződni lehet persze, de a gyógyulás az teljes.
A hepatitis vírus – típusok és sajátosságok
A hepatitis nem egyetlen kórokozót, hanem egy egész víruscsaládot takar, melynek tagjai – A-tól E-ig – eltérő módon terjednek, különböző klinikai képet mutatnak, és változó megelőzési, illetve kezelési lehetőségeket kívánnak. Közös jellemzőjük, hogy a májat támadják, az akut gyulladástól a krónikus szervkárosodásig terjedő skálán.
- Hepatitis A: főként szennyezett élelmiszer vagy ivóvíz útján terjed, feko-orális (széklettel szennyezett) úton. Oltás elérhető. A fertőzés akut májgyulladást, esetleg sárgaságot okoz. A betegség nem válik krónikussá.
- Hepatitis B: vérrel és testnedvekkel terjed – többek között szexuális úton, valamint közösen használt borotva, tetováló eszköz, injekciós tű, fogkefe révén. Oltás elérhető, fertőzöttség esetén gyógyszerekkel kezelhető. Kezeletlen fertőzés esetén a fertőzés továbbadása mellett májzsugor, májrák alakulhat ki.
- Hepatitis C: elsősorban fertőzött vér útján terjed. Hazánkban a legtöbb esetet az 1993 előtti vérátömlesztésekhez és nem megfelelően sterilizált beavatkozásokhoz kötik. A fertőzöttek többsége nem tud állapotáról, ezért a szűrés kulcsfontosságú. Oltás nem érhető el, viszont a fertőzés ma már rövid (néhány hónapos) gyógyszeres terápiával gyógyítható. Kezeletlen fertőzés esetén jellegtelen tünetek mellett évtizedek alatt a máj akár 80%-a is elpusztulhat, májzsugor, májrák alakulhat ki.
- Hepatitis D: a vírus kizárólag a hepatitis B jelenlétében képes szaporodni, így a megelőzése is a B típus elleni vakcinációval biztosítható.
- Hepatitis E: jellemzően fejlődő országokban fordul elő, zoonózisos, azaz állatról emberre terjedő fertőzések formájában. Várandós nők esetében súlyosabb lefolyású lehet.
A tapasztalatai szerint előfordul, hogy a hepatitis-fertőzésekkel kapcsolatban gyakoriak a félreértések vagy tévhitek?
Rengeteg ilyen esettel találkozom. Előfordul, hogy egy beteget például egy fogorvosi rendelőben nem látnak el mindaddig, amíg meg nem gyógyul, vagy csak utolsóként veszik be a rendelés során. Ezt teljesen indokolatlannak és szakmailag is elfogadhatatlannak tartom.
Mit javasol azoknak, akik szeretnék kizárni a fertőzöttség lehetőségét? Hol érhetők el a szükséges vizsgálatok, és mennyire hozzáférhetők ezek ma Magyarországon?
Háziorvosi kompetenciába tartozik a B és C típus szűrése, ha ez akadályba ütközik, akkor sok szeretettel látjuk a Szent László Kórházban egy beutalóval.
A heveny májgyulladás hőemelkedéssel, rossz közérzettel, puffadással, sötét vizelettel, világos széklettel, hasmenéssel és a szemfehérje besárgulásával jár. Sajnos a krónikus májgyulladás nem jár ilyen tünetekkel míg lassan, 30-50 év alatt tönkre nem megy a máj. Amikor már nagy a baj, megjelenik a hasvíz, a vérhányás, zavart agyi állapot.
Aki 1993 előtt vérátömlesztést kapott, aki valaha egyszer életében vénás kábítószert használt, akit nem szalonban tetováltak – különösen, ha büntetés-végrehajtási intézetben lett a tetoválás elkészítve – menjen el szűrésre.
Neki köszönhető a világnap
1925. július 28-án született Dr. Baruch Samuel Blumberg, amerikai orvos, genetikus és virológus, akinek tudományos munkássága döntő szerepet játszott a hepatitis B vírus (HBV) felfedezésében, valamint az első hatékony vakcina kifejlesztésében. Munkájáért 1976-ban orvosi Nobel-díjban részesült. Az ő tiszteletére nyilvánította a WHO és a World Hepatitis Alliance 2010-ben ezt a napot a hepatitis világnap hivatalos dátumává. A világnap célja, hogy globális szinten irányítsa rá a figyelmet a betegség korai felismerésének és megelőzésének fontosságára, valamint ösztönözze a közösségi és egyéni cselekvést.
A megelőzés és felismerés jelentősége
Fontos kiemelni, hogy nem csak a hepatitis vírus okozhat májgyulladást. A citomegalovírus, az Epstein–Barr-vírus, az adenovírusok és legutóbb a Covid is megmutatta, hogy a máj a vírusfertőzések egyik gyakori célpontja lehet, és ezek a kórokozók is kiválthatnak akut vagy akár krónikus májkárosodást.
A Hepatitis Világnap minden évben lehetőséget kínál arra, hogy felhívjuk a figyelmet egy sok esetben rejtve maradó, ugyanakkor súlyos szövődményekhez vezető betegségcsoportra. A WHO globális stratégiájának célkitűzései között szerepel, hogy 2030-ra jelentős mértékben visszaszorítsák a vírusos hepatitis okozta új fertőzések és halálozások számát. Mivel a fertőzések nagy része hosszú ideig tünetmentes, a korai felismerés és a célzott szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak a szövődmények megelőzésében.
Csehországban is megállíthatatlanul terjed a hepatitis vírus. Ebben a cikkben olvashatsz róla bővebben.
