Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A denevérek amellett, hogy sokakban keltenek félelmet, veszélyes vírusok terjesztői is lehetnek: a zoonotikus betegségekkel kapcsolatos kutatásokba most magyar szakemberek is beszállnak, hogy többet tudhassunk meg ezekről a megbetegedésekről.
Az állatról emberre terjedő vírusok a koronavírus-járvány kitörése óta a kutatók érdeklődésének homlokterében vannak: a jelenség kapcsán denevérvirológiai kutatás indul a Pécsi Tudományegyetemen is.
A világszerte „OneBAT” néven ismert projekthez csatlakozott a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratórium, írja a Portfolio. A denevérekben megtalálható vírusokat feltérképező projektben mintegy 126,6 millió forintos forrásból dolgozhatnak a szakemberek.
A denevérvírusok kutatása segíthet a járványok leküzdésében
Bár sokan tartanak ezektől az állatoktól, valójában a denevérek igazán különlegesek. Az övék az egyik legváltozatosabb emlőscsoport, fontos szerepük van az ökológiai rendszerben.
Kutatásuk és megfigyelésük során azonban nemcsak ez derült ki róluk, hanem az is, hogy számos olyan vírust hordoznak, amelyek kiváló modellek lehetnek a különböző zoonotikus, vagyis állatról emberre terjedő vírusok elleni küzdelemben.
Ezek fontos információkhoz juttathatják a kutatókat a járványok elleni felkészüléshez.
A denevérek szerepe a zoonotikus vírusok terjesztésében már a koronavírus-járvány kapcsán is felmerült: ugyan nem sikerült azt a típusú koronavírust megtalálni az állatokban, mely a pandémiát okozza, számos más koronavírus bizony ott van a repülő emlősök szervezetében, és az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben ezek emberre terjedő járványhoz vezessenek.
A 13 nemzetközi partner összefogásával megvalósuló projekt célja az európai denevérekben előforduló vírusok vizsgálata ökológusok, virológusok és modellezők tudományágakon átívelő konzorciumának segítségével.
A magyar kutatókat is magába foglaló OneBAT konzorcium célja feltárni a természetes vírusgazdák, valamint az alkalmi gazdaszervezetek, a kórokozók és a környezet közötti összetett kölcsönhatásokat, amelyek meghatározzák a fertőző betegségek felbukkanását. A cél az, hogy ezekkel gyorsabban megismerjék az új fertőző betegségeket és az ezek ellen való védekezés kidolgozását.
