Közel hat percet bír a víz alatt – exkluzív riport a világbajnok búvárral

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A víz alatti világ több ezer éve érdekli az emberiséget. Egyrészt a mélyben rejlő titkokat keressük, másrészt a lebegés könnyedségét, hiszen sokan érezzük úgy, hogy a víz természetes közegünk, ahol kikapcsolódhatunk. A szabadtüdős merülés világbajnoka pedig mindenkinél jobban tudja, hogy mit jelent a víz mélységének megismerése.

Lidija Lijic mindennap feszegeti az emberi teljesítőképesség határát, munkája csupán abban hasonlít egy átlagos emberéhez, hogy naponta órákat foglalkozik vele. De mind a terep, mind a munkamódszer nagyban eltér a megszokottól. Ugyanis a 41 éves nő mindennap több ezer méter mély vízben lubickol, persze nem a felszínen.

Ahogy lent, úgy fent

„Kiskorom óta vonzódom a víz alatti világhoz, és annak elérhetetlennek tűnő mélységeihez” – kezdi a beszélgetést a horvát sportoló. Mivel Split városában nőtt fel, mindig is közel álltak hozzá a vízi sportok, de ő inkább építészdiplomát szerzett, mondván, ez biztosabb megélhetést jelent számára a jövőben. Csakhogy a víz szeretete megmaradt. „Amikor felvettek Olaszországba építészmérnök szakra, még nem voltam húszéves, itt kezdtem búvárversenyekre járni, és minden alkalommal a maximumra törekedtem, fáradhatatlan voltam” – mondja határozottan, és büszkén meséli, hogy azóta négyszeres világbajnok lett, miközben többször nyert Európa-bajnokságot is, valamint egy Guinness-rekorddal is dicsekedhet. A mérnöki karrierről sem tett le, ma is vállal építészeti projekteket. Persze, csak akkor, ha éppen a földön van. Világszenzációnak számított, hogy az eddigi legmagasabb helyen, a Himalája hegységben 4130 méteren, Vitomir Maračić kollégájával együtt merült jég alá. Hiszen Lidija nemcsak a mélységet szereti, hanem annak ellenkező pontját, a magasságot is. „A diploma után szereztem pilótaengedélyt, hogy kipróbáljam, milyen lehet a felhők között. A sétarepülés érdekes volt számomra, de a vitorlázórepülő sokkal inkább az én világom. Közelebb áll a veszélyhez, ami a legfőbb ellenségem, ezért minden módon arra törekszem, hogy legyőzzem.”

Egy átlagos edzés
Fotó: Lidija Lijic

„Erre kevesen vállalkoznak”

Az egekbe többen eljutnak, gondoljunk a túrarepülésre vagy a hegymászásra, viszont Lidija első sportja, a mélyvízi merülés csak egy szűk csoportot érint, ugyanis mint világbajnok mondja, ez az egyik legkevésbé ismert sport. „Maga a búvárkodás is egy specifikus terület, hát még a mély vízi merülés. Bár az edzések olyanok, mint bármilyen más sport esetében: erőnlétet, koncentrációt és kitartást igényelnek. Minden közül a legnehezebb része a légzésvisszatartás, amihez mentális felkészültség kell. Eleinte úgy tűnhet, hogy egy percig sem tudjuk visszatartani a lélegzetünket, viszont rendszeres gyakorlással minden egészséges ember elérheti a két-három percet is. Igaz, erre kevesen vállalkoznak, és még kevesebben vagyunk, akik ennél is továbbmennek” – meséli nevetve a horvát sportoló, aki 5 perc 43 másodperccel tartja a víz alatti tartózkodás rekordját. „Szerencsésnek érzem magam, hogy a búvárkodás által megtanultam, mit jelent a kitartó munka; hogy a vereség nem létezik; hogy a korlátaim sokkal messzebb vannak, mint gondoltam; és hogy a bátorság mindenre képessé teszi az embert.”

Az extrém sportoknál jól jön a félelem

A beszélgetés alatt Lidija egy vakmerő nőnek tűnik, aki nem ijed meg a kihívásoktól, és az eredmény érdekében hajlandó mindent feláldozni. Ezért meglep, amikor a félelemről beszél.

Idézőjel ikon

„A félelmek azért vannak, hogy biztonságban legyünk. A félelem jó érzés, hiszen korlátokat szab, hogy ne csináljunk meggondoltan tetteket.

De sajnos sokakat a saját börtönükbe zár. Pedig a félelem nem azért van, hogy egy tapodtat se tegyünk, hanem azért, hogy tudjuk, meddig mehetünk el.” Ez a félelem Lidija legjobb barátja, és minden bizonnyal vele lesz a következő merülésnél is. Bár a sportoló az utóbbi időben egy reklámkampányban dolgozott, ami sok idejét elvette. Egy híres márka legjobb búváróráját, a PONTOS S-t tesztelte, hogy még többek előtt bebizonyítsa, valóban palack nélkül merül több száz méter mélyre. Elmondása alapján idén nyáron is sokat lesz a titokzatos mélységben, és ahogy elmúlik a jó idő, visszatér a hegyekbe, hogy a felhők között feszegesse a határait. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Vermes Nikolett
Vermes Nikolett
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.