Ezért veszélyesebb, ha későn fekszel, mint ha korán kelnél

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Fontos üzenetet küldtek a kutatók egy új tanulmányban az éjszakai baglyoknak. Azt találták ugyanis, hogy a késői lefekvők és a késői ébredők életmódja kevésbé egészséges, ráadásul esetükben nagyobb az esélye a cukorbetegség kialakulásának.

Megannyi alvással kapcsolatos kutatás világított már rá, hogy a korán kelők egészségesebbek és boldogabbak, ahogyan sokan vizsgálták azt is, hogy a rendszertelen pihenés és a kialvatlanság kedvezőtlenül hat az egészségünkre. Legutóbb egy olyan vizsgálat látott napvilágot, amelyben azt találták a kutatók, hogy a korai vagy késői lefekvés jobban megzavarhatja a belső óránkat, ami káros következményekkel járhat a szív- és érrendszer egészségére.

Nagyobb az esély a cukorbetegségre

Most a Brigham and Women's Hospital kutatói tettek egy felfedezést, amelyet az Annals of Internal Medicine című lapban publikáltak is. Az alvással kapcsolatos legfrissebb tanulmányukban azt állapították meg, hogy a későbbi alvási és ébrenléti idővel rendelkező emberek életmódja kevésbé egészséges, így náluk nagyobb a cukorbetegség kialakulásának kockázata is, mint azoknál, akik korán térnek nyugovóra. 

A későn fekvő és kelő embereknél nagyobb eséllyel alakulhat ki cukorbetegség
Fotó: Karl Tapales / Getty Images Hungary

Összetett vizsgálat

A tanulmány 63 676 nővér, a Nurses' Health Study II 2009 és 2017 között gyűjtött adatait összegezte, amelyben vizsgálták az étrend minőségét, a felmérés résztvevőinek a súlyát és testtömegindexét, az alvásidőzítését, a dohányzási szokásait, az alkoholfogyasztást, a fizikai aktivitást, a családban előforduló cukorbetegséget és azt, hogy a vizsgált személyek magukat „bagolynak vagy pacsirtának” tartják-e.

Nagyobb eséllyel alakult ki a diabétesz

A résztvevők nagyjából 11 százaléka számolt be arról, hogy későn fekszik le, és körülbelül 35 százalékuk válaszolt úgy, hogy minden reggel meghatározott rend szerint ébred. A megkérdezetteknek körülbelül a fele „köztes” címkét kapott, tehát se nem „reggeli”, se nem „esti típus”, lefekvési és ébredési szokásai valahol a kettő között változnak.

Az viszont teljesen egyértelműen kiderült, hogy – mielőtt az életmódbeli tényezőket vizsgálták volna – a későn elalvás a cukorbetegség kockázatának 72 százalékos növekedésével járt.

Amikor pedig már az életmódbeli tényezőket is figyelembe vették, az a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának az esélyét 19 százalékkal növelte. Míg a legegészségtelenebb életmódot folytatók 25 százaléka volt későn fekvő, addig a legegészségesebbek közül csupán 6 százalék.

Károsabb szokások 

A vizsgálatból az is kiderült, hogy azok, akik este későn térnek nyugovóra, nagyobb valószínűséggel fogyasztanak alkoholt – akár nagyobb mennyiségben is –, az étrendjük rossz minőségű, jobbára keveset alszanak éjszakánként, dohányoznak, és a súlyuk, a BMI-indexük és a fizikai aktivitásuk is az egészségtelenebb tartományba esik.

Idézőjel ikon

A tanulmányban részt vevő Tianyi Huang epidemiológus szerint a kronotípus vagy cirkadiánpreferencia az egyén által preferált alvási és ébrenléti időzítésre utal, és részben genetikailag meghatározott, így nehéz lehet megváltoztatni.

A kutatás szerint a későn fekvőknek a testsúlyuk és a BMI-indexük is magasabb
Fotó: Liudmila Chernetska / Getty Images Hungary

További kutatásokat terveznek

A tanulmány készítői úgy vélik, hogy a mostani eredmények összefüggésekre utalnak, de a pontos ok-okozati összefüggést még nem tudják meghatározni. Lehetséges ugyanis, hogy más tényezők is hozzájárulhatnak az egyén szervezetének napi ritmusát meghatározó kronotípusához, az egészségtelen szokásokra való hajlamhoz és a cukorbetegség kockázatához.

A kutatók éppen ezért azt tervezik, hogy nagyobb, változatosabb populációkban vizsgálják majd a kronotípus genetikai meghatározóit, valamint a cukorbetegség mellett a szív- és érrendszeri betegségekkel való összefüggését.

A Brigham's Channing Division of Network Medicine munkatársa, Sina Kianersi kutató szerint, ha meg tudják határozni az ok-okozati összefüggést a kronotípus és a cukorbetegség vagy más betegségek között, az orvosok jobban személyre szabhatják a megelőzési stratégiákat betegeik számára.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Hrdina-Bárány Zsuzsi
Hrdina-Bárány Zsuzsi
Főszerkesztő-helyettes
Hrdina-Bárány Zsuzsi, bár rádiós szakirányon végzett, a kommunikáció szak után nyomtatott sajtónál helyezkedett el. Kilencévnyi napilapozás után az online médiában találta meg a helyét: elsőként egy női magazinban dolgozott újságíróként, szerkesztőként és rovatvezetőként, majd három évig egy anyáknak szóló portál főszerkesztői feladatait látta el. Pályafutása során szövegíróként és olvasószerkesztőként is gyűjtött tapasztalatokat, valamint könyvek szerkesztésében is részt vett. 2026 januárjától a Dívány főszerkesztő-helyettese.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.