Két évig élt egy génmódosított sertés veséjével: a kutatás óriási áttörést ígér az orvoslásban

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az orvostudomány régóta keresi a sikeres szervátültetések lehetőségét, melyek segítségével a végstádiumú szervi elégtelenségben szenvedők életét meghosszabbíthatja. Most olyan kecsegtető eredményeket hozott egy xenotranszplantáció, vagyis két különböző faj közötti szervátültetés, mely jogosan ébreszt reményt arra, hogy egy napon sertések módosított szerveivel gyógyulhatunk majd mi, emberek is.

Miközben a szervátültetésre várók listáján szereplők közül sokan nem érik meg a számukra kijelölt transzplantáció távoli időpontját donorszerv hiányában, a kutatóorvosok azon fáradoznak, hogy ennek a helyzetnek véget vessenek. Az egyik lehetséges megoldásnak génmódosított sertésdonorok alkalmazását tartják a tudósok, amire vonatkozóan már számos kíséretet hajtottak végre. Agyhatott emberi alanyokba már próbáltak ebből a célból génmódosított sertésvesét ültetni, de most ennél is hosszabb távon működő kísérletet regisztráltak.

Az alternatív szervforráskeresésben mérföldkőnek titulált kutatás során

két éven keresztül életben tudtak tartani egy majmot génmódosított sertésvesével.

Ez volt eddig a leghosszabb és legígéretesebb kísérlet arra, hogy egy nem humán főemlőst életben tartsanak génmanipulált sertés szervével.

Amíg nincs elegendő emberi szerv, a veseátültetésre megoldás lehet majd valamikor a génmódosított sertésvese
Fotó: Peter Dazeley / Getty Images Hungary

Dr. Peter Chin-Hong, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem transzplantációs fertőző betegségek programjának igazgatója a Nature.com-on részletesen leírt tanulmánnyal kapcsolatban az abcNEWS-nak tett nyilatkozatában elmondta, a kutatás jogos reményeket kelt a sertésdonorok szerveinek emberbe történő sikeres, jövőbeli átültetésének megvalósításához.

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?