Ha a laboreredményen szereplő egyes értékek megfelelő tartományban vannak, akkor nagyobb az esélyed arra, hogy magas kort érsz meg.
Egykor ritkaságnak számított, mára viszont egyre többen érik meg a százéves kort. Ez a korosztály a világ népességének leggyorsabban növekvő demográfiai csoportja, az 1970-es évek óta tízévente nagyjából megduplázódik azoknak az embereknek a száma, akik a 100. születésnapjukon is elfújhatják a gyertyákat.
A hosszú és egészséges élet titka ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget, és az utóbbi években még inkább reflektorfénybe került. A megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás, a jó alvásminőség és a stressz csökkentése mind olyan tényezők, amelyek hozzájárulhatnak a hosszabb élettartamhoz. A genetikai adottságok és az életmódból fakadó sajátosságok összetett kölcsönhatását azonban nem könnyű feltárni.
Vérképben kutatták a 100 éves kor titkát
Nemrégiben egy újabb lépést tettek a kutatók a hosszú élet titkának megértése felé: a vérben megtalálható biomarkerek alapján vizsgálták, min múlik, hogy valaki megéri-e a százéves kort vagy nem. Tizenkét, vérképből kimutatható jelzőanyagot elemeztek, amelyek betegségről vagy kóros egészségügyi folyamatokról, illetve ezek várható kialakulásáról árulkodnak.
A világ egyik legjobb orvosi kutatóközpontjának számító svéd Karolinska Intézet tudósai
olyan biomarkereket választottak, amelyeket korábbi kutatások összefüggésbe hoztak az öregedéssel vagy a halálozással.
Ezek a mutatók kapcsolatban vannak például a gyulladásokkal, az anyagcserével, a máj- és veseműködéssel, valamint az esetleges alultápláltsággal és vérszegénységgel. Végül összehasonlították a százéves kort megérő emberek biomarker-profilját azokéval, akik nem éltek ilyen hosszú ideig.
A tanulmány egyik különlegessége, hogy rengeteg embert követtek évtizedeken keresztül. Mintegy 44 ezer svéd adatát elemezték, akik 1985 és 1996 között egészségügyi vizsgálaton vettek részt, és 64-99 évesek voltak. A nyilvántartás alapján megnézték, hogy 35 év elteltével hogyan alakult az életük. A páciensek közül 1224, azaz 2,7 százalékuk élte meg a 100. életévét, túlnyomó többségük, 85 százalékuk nő volt.
Ilyen véreredmény jelezheti, hogy hosszú életre számíthatsz
A 12 vizsgált biomarker közül kettő kivételével mindegyik összefüggésbe hozható volt a száz év elérésének nagyobb esélyével, és ezek általában már akkor kimutathatók, amikor csak a hatvanas éveiket tapossák a páciensek. Az alacsony vasszint például csökkenti az életkilátásokat, akárcsak az alacsony összkoleszterinszint, amely a szervezetben zajló betegségek jele lehet.
A biomarkerek közül négy különösen fontosnak tűnt. Akinél magasabb glükóz-, kreatinin-, húgysav- és májfunkciókkal összefüggő értékeket mértek, azoknál csökkent a százéves kor elérésének esélye. A kreatininszint, amely a vesék egészségét jelzi, 60 éves korban szinte mindig normális volt azoknál, akik 100 évig éltek. Ugyanez volt igaz a májfunkcióval összefüggő biomarkerekre és a húgysavszintre, utóbbi a gyulladásos folyamatokra utal.
A legalacsonyabb húgysavszintű embereknek 4 százalék esélyük volt arra, hogy száz évig éljenek, míg a legmagasabb értékekkel rendelkezőknél csak 1,5 százalék volt ennek a valószínűsége.
Konkrét adatokat nézve a százévesek közül például nagyon kevésnek volt 6,5 mmol/l feletti glükózszintje életük korábbi szakaszában, vagy 125 µmol/l feletti kreatininszintje.
Ezeket figyeld a laboreredményen, ha száz évig akarsz élni
Bár a mediánértékek a legtöbb biomarker esetében nem különböztek jelentősen a százévesek és a fiatalabbak között, a százéveseknél ritkán mértek extrém magas vagy alacsony értékeket. Hozzá kell tenni azt is, hogy a vérben lévő jelzőértékek gyakran mind az évszázados kort megérő emberek, mind a kevésbé idősek esetében kívül estek a klinikailag elfogadott tartományon. Ebben viszont az is közrejátszott, hogy ezeket a határokat a fiatalabb és egészségesebb népességre szabták.
„Az eredmények azt sugallják, hogy a nagyon idős kor nem kizárólag a véletlen műve, hanem úgy tűnik, hogy az életmóddal is összefügg” – mondta Karin Modig, a Karolinska Intézet öregedést és egészséget vizsgáló kutatója.
A tanulmány arra sajnos nem ad választ, hogy milyen életmódbeli tényezők vagy gének felelősek a vérképben szereplő jobb értékekért. Ám a kutatás alapján nem tűnik rossz ötletnek, ha idősebb korban komolyabban vesszük a laboreredményt, és jobban odafigyelünk a vese- és májfunkciókra vonatkozó értékekre, valamint a glükóz és a húgysav szintjére.
Ha szeretnéd tesztelni, képben vagy-e a vérvizsgálattal, töltsd ki ezt a kvízt, ami a laboreredmény értelmezéséről szól.
