A kor előrehaladtával sajnos nagyon gyakran véralvadási problémák is jelentkeznek, melyek kezelésére véralvadásgátló gyógyszer szedését javasolják. Ugyanakkor ez önmagában nem elég, annak érdekében, hogy a gyógyszer megfelelően fejtse ki a hatását, nagyon fontos, hogy az étrendünkön is változtassunk, hiszen ha ezt nem tesszük, akár veszélybe is sodorhatjuk magunkat.
Testünk számtalan csodálatosan és rendkívül pontosan szabályozott rendszerrel rendelkezik. Az egyik ilyen a véralvadás. A véralvadásnak élettani szerepe és jelentősége, hogy sérülés esetén a szervezet védekező mechanizmusaként megakadályozza a vérvesztést, és egyúttal megteremti a sebgyógyulás alapfeltételeit is. Ez egy hihetetlenül összetett folyamat, melynek során tulajdonképpen a folyékony vér szilárddá válik. Ehhez számos fontos összetevőre és tényezőre van szükség, többek között 12-féle úgynevezett véralvadási faktor is részt vesz a folyamatban. Ezek a májban termelődnek és bomlanak le, és a keletkezésükhöz/szintézisükhöz elengedhetetlen többek között a K-vitamin jelenléte.
Vannak azonban olyan állapotok, amikor a szervezet belső finom szabályozórendszere felborul, és a testünk nem tudja a helyzetnek megfelelően tenni a munkáját.
Általában kétféle okból kell valakinek elkezdenie a véralvadásgátló szedését:
- egyrészt megelőzés céljából (amikor a laborvizsgálatoknak köszönhetően észreveszik, hogy zavart szenved a véralvadás, és szeretnék megállítani, kezelni, lassítani a folyamatot);
- másodsorban akkor van gyógyszeres kezelésre szükség, ha már kialakult egy vérrög, és a további növekedésének, leszakadásának megakadályozása és feloldása érdekében mindenféleképpen be kell avatkoznunk.
Ilyenkor a szakorvos megkezdi az úgynevezett antikoaguláns terápiát, és ő állapítja meg azt is, melyik fajtájú készítményt kell szedni.
Az esetek nagy részében ez egy olyan kumarinszármazék, amely a hatását csak és kizárólag úgy tudja kifejteni, ha a gyógyszer mellett szigorúan diétázunk is, mivel a magas K-vitamin-tartalmú ételek csökkentik a használt készítmény hatékonyságát.
A K-vitamin a szervezetbe egyrészt az elfogyasztott táplálékkal, másrészt K-vitamin-tartalmú étrend-kiegészítőkkel és gyógyszerekkel jut be, illetve a bélben élő baktériumok is termelik.
Természetesen a diéta során nem kell teljesen lemondani a magas K-vitamin-tartalmú nyersanyagokról, ám fontos, hogy minden nap közel azonos mennyiségben juttassuk be szervezetünkbe a vitamint. Ha egyenletes, közel azonos a K-vitamin bevitele, akkor igen jól be lehet állítani a véralvadás milyenségét jelző INR-értéket – amit havonta, 6 hetente rutin-laborvizsgálattal ellenőriznek.
Az étrend kialakítása során törekedni kell arra, hogy a véralvadásgátlót/vérhígítót szedők táplálkozása az egész év folyamán naponta közel azonos mennyiségű K-vitamint tartalmazzon, azaz azokat az élelmiszereket, amelyekben nagyobb mennyiségű K-vitamin van, egyenletesen elosztva, közel azonos mennyiségben fogyasszák.
Ezek az élelmiszerek és nyersanyagok befolyásolják a véralvadásgátló hatását
Ételek, amelyek csökkenthetik a gyógyszer hatását (azaz sok K-vitamint tartalmaznak):
- A legtöbb K-vitamin a májban, tojásban, spenótban, brokkoliban, karfiolban, kelbimbóban, káposztában, savanyú káposztában, spárgában, paprikában, salátában, szójababban, málnában, eperben, kiviben, avokádóban van. Ezek nem fogyaszthatók nagy mennyiségben vagy együtt, illetve napi 10 dkg-nál többet fogyasztva megzavarhatják, csökkenthetik a gyógyszer hatását.
- Tojás ne szerepeljen önálló fogásként (rántotta, tükörtojás, stb.) az étrendben, de az ételek elkészítéséhez szükséges mennyiségben fogyasztható.
- Zöld tea helyett kevés fekete tea vagy gyümölcstea, esetleg különféle gyógynövényekből készült tea (kamilla, csipkebogyó, citromfű, hársfavirág, borsmenta, stb.) iható. Fontos megemlíteni, hogy a csipkebogyóban és a belőle készült teában szintén sok a K-vitamin, így azt is csak mérsékelten és óvatosan fogyasszuk.
- A szárított bazsalikom, kakukkfű és oregánó is jelentős K-vitamin-tartalommal rendelkezik, de kis mennyiségben felhasználhatók az ételek fűszerezéséhez.
- A leveles zöldségek K-vitamin-tartalma magasabb a külső, zöldebb levelekben, mint a belső, sápadtabbakban. A jégsaláta kevesebb K-vitamint tartalmaz, mint más salátafajták, ezért ezt részesítsük inkább előnyben.
- Az uborka héja sok K-vitamint tartalmaz, éppen ezért fogyasszuk hámozva.
- A tavaszi-nyári étrend növelheti a K-vitamin-bevitelünket (hiszen ekkor van szezonja a legtöbb zöldségnek és gyümölcsnek), ilyenkor még a gyógyszer módosítására is szükség lehet.
- Speciális étrend tartása, például vegetáriánus vagy vegán táplálkozás miatti fokozott zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelheti a K-vitamin bevitelét, ezért az étrendre áttérés előtt mindenképpen tájékoztatni kell a kezelőorvost, hogy módosítani tudjon a gyógyszer adagján.
- A multivitamin- és K-vitamin-tartalmú táplálékkiegészítők, készítmények magasabb K-vitamin-bevitellel járnak, erre mindig oda kell figyelni, és a szedés megkezdése előtt a kezelőorvossal egyeztetni szükséges.
Ezek növelik a gyógyszer hatását (azaz kevés K-vitamint tartalmaznak/vérzésveszélyt okozhatnak):
- Az áfonyalé és az egyéb áfonyatartalmú termékek fokozhatják a véralvadásgátló hatását, ezért fogyasztásukat kerülni kell.
- A tonik üdítő kinint tartalmaz, amely szintén növelheti a vérzésveszélyt.
- Az őszi-téli étrend (amikor kevesebb zöldséget fogyasztunk), az éhezés, a fogyókúra, a zsírszegény diéta kevesebb K-vitamin-bevitellel jár.
- Hasmenés, antibiotikumos kezelés fokozza a gyógyszer hatását (a K-vitamin felszívódásának csökkentése következtében).
Természetesen az étrendi tényezők mellett egyéb életviteli faktorok (dohányzás, rendszeres alkoholfogyasztás, mozgásszegény, stresszes életmód) is nagyban hozzájárulnak a terápia sikerességéhez vagy sikertelenségéhez, éppen ezért a kezelés megkezdésekor, a gyógyszer szedése és a diéta bevezetése mellett komplex életviteli változtatásra van szükség az egészségünk és a jó állapotunk megőrzése érdekében.
(A cikk információi általános jellegűek, nem helyettesítik az egyéni dietetikai tanácsadást.)
