vas mérgező

A vasnak fontos szerepe van az oxigénszállításban, a vérképzésben, az epesavképződésben és az enzimműködésben is. Ha megcsappan a szervezet vaskészlete, vérszegénységet okoz, és vas nélkül a szervezetünk nem képes elegendő mennyiségű hemoglobint előállítani, amely a vörösvérsejtekben az oxigén szállításához szükséges. A vas étrend-kiegészítőkkel vagy megfelelő táplálkozással pótolható. Arra azonban nem árt vigyázni, hogy a vas nagyobb mennyiségben mérgezést is okozhat.

Fontos szerepet játszik az étkezés

Étkezés során a vashoz kétféle módon juthatunk hozzá, miután a vasnak két típusa van. Az egyik a hem vas, ami csak állati eredetű élelmiszerekben, leginkább a vörös húsokban található meg. Az ebből a forrásból származó ásványi anyag könnyebben felszívódik, mint az úgynevezett nem hem vas, ami főként a növényekben fordul elő. Ennek felszívódását például C-vitaminnal fokozhatjuk.

Azok, akik egyáltalán nem vagy csak kis mennyiségben jutnak hozzá az állati eredetű vashoz, fokozottan ki vannak téve a vashiány kockázatának. Sok ember vashiányos, különösen igaz ez a nőkre. 

A vasraktárunk szabályozható 

Szervezetünk képes arra, hogy természetes módon szabályozza, és ezáltal az ideális állapotban tartsa a vasszintünket. Ez azért fontos, mert a vas nélkülözhetetlen tápanyag, amely számos alapvető létfenntartó funkcióban szerepet játszik, melyekhez csupán kis mennyiségre van szükség. A magas vasszint pedig potenciálisan mérgező, ezért kerülni kell a túlzott bevitelt.

A szervezet az emésztőrendszerből történő vasfelszívódás sebességével szabályozza a vasszintünket. A vasraktárak egyensúlyban tartásáért az úgynevezett hepcidin nevű vasszabályozó hormon felelős, és az a fő feladata, hogy meggátolja a túlzott vasfelszívódást. 

Normál esetben ezek a folyamatok jól működnek, azonban van néhány rendellenesség, amely elnyomja a hepcidin termelését, ami vastúlterheléshez vezethet. Ellenkező esetben pedig a hepcidin képződését serkentő állapotok vashiányt okozhatnak.

Ezek lehetnek a vastúltengés okai

A vasmérgezés lehet hirtelen vagy fokozatos folyamat. Véletlen túladagolást okozhat a nagy dózisú étrend-kiegészítők hosszú távú szedése – főleg gyerekeknél –, de kiválthatja krónikus vastúlterhelési rendellenesség is. Ilyen genetikai probléma az örökletes hemokromatózis, amikor a vas túlzottan felszívódik az élelmiszerekből. Mindkettő számos és súlyos egészségügyi problémát okozhat.

Akut vasmérgezés akkor fordul elő, ha túladagoljuk a vaskiegészítőket. A 20 mg/kg alatti mennyiségek általában biztonságos adagnak számítanak, de enyhe emésztési tüneteket okozhatnak. A 20–60 mg/kg közötti mennyiségek enyhén vagy közepesen mérgező hatásúak.

A vasmérgezés korai tünetei közé tartozik a gyomorfájdalom, a hányinger és a hányás.

Fontos tudni, hogy a felesleges vas fokozatosan felhalmozódik a belső szervekben, ami potenciálisan halálos károsodást okozhat az agyban és a májban. De a nagy dózisú étrend-kiegészítők hosszú távú szedése is a vastúlterheléshez hasonló tüneteket okozhat.

Idővel a kezeletlen hemokromatózis növeli az ízületi gyulladás, a rák, a májproblémák, a cukorbetegség és a szívelégtelenség kockázatát.

Sajnos a szervezetnek nincs módja arra, hogy egyszerű úton megszabaduljon a felesleges vastól. Ennek leghatékonyabb módja a vérveszteség.

A vas túladagolásával járó egészségügyi problémák kockázatát azonban csökkenthetjük, ha kevesebb vasban gazdag élelmiszert, például vörös húst fogyasztunk, ha rendszeresen vért adunk, ha a C-vitamin bevitelét nem a vastartalmú ételekkel egyszerre időzítjük, valamint, ha kerüljük a vasból készült edények használatát.

Ha azonban nem diagnosztizáltak nálunk vastúlterhelést, általában nem ajánlott csökkenteni a vasbevitelt.