Ha arra keressük a választ, hogy melyik az az illat és íz, amelyiket megérezve nyugalom tölt el bennünket, a legtöbben a vaníliára szavaznánk. Az édes ízű fűszerhez kapcsolódó pozitív élményünk nem önkéntelen, ugyanis kutatás bizonyítja, hogy képes függőséget okozni.
Nem véletlen, hogy a hideg téli napokon elég egy finom vaníliás süti elkészítése, na és természetesen az otthonunkat belengő vaníliaillat ahhoz, hogy mentálisan jobban érezzük magunkat. Sőt, vannak, akik rabjai a vanília ízének, és amikor csak tehetik, vaníliával ízesített péksüteményt, fagylaltot vagy shake-et fogyasztanak. Döntésük nem véletlen, ugyanis a vanília illata nyugalommal tölti el őket.
A vanília függőséget okoz
A vanília egy igen kétszínű fűszer, ugyanis jó hírneve és ínycsiklandó íze ellenére erősen addiktív. A függőséget a benne lévő hatóanyag, a vanillinsav okozza, amely hasonlít az adrenalinhoz, valamint a pozitív izgalmi állapotért felelős és függőséget is kiváltó noradrenalinhoz. Mindkettő agyserkentő. Ez a kémiai kapcsolat megmagyarázza, miért erős stimuláns, és miért okoz függőséget a vanília annak ellenére, hogy az emberek azt feltételezik, hogy a vanília ártalmatlan a szervezetre.
Valódi hatásával sokszor az élelmiszergyártók sincsenek tisztában, ezért adnak vaníliát a fagylalthoz, a joghurthoz, a kólához, csokoládéhoz, péksüteményhez, parfümhöz, vagy ízesítik vele akár a cigarettát is. Pedig addiktív hatása miatt jobb, ha óvatosan kezeljük a vaníliát és minden olyan terméket, amely vaníliát tartalmaz.
Egy Németországban elvégzett megfigyelés szerint egyre több élelmiszerben kap domináns szerepet a vaníliaaroma, a lekvártól egészen a vörösborig. A kutatók szerint ennek az elvaníliásodásnak az egyik oka az, hogy sok csecsemő kapott vagy kap még ma is vaníliával ízesített tápszert, és miután már kisgyermekként hozzászoknak a vanília ízéhez, erre vágynak majd felnőttként is.
Az amerikai kutatók pedig arra jöttek rá, hogy a vanília akár előnyös is lehet a szervezet számára, ugyanis édes ízének köszönhetően kevesebb hozzáadott cukor szükséges a vaníliával ízesített tejhez.
A vanília az egyetlen ehető orchidea
A vaníliát termő növény egyéb orchideafélékhez hasonlóan más növényekre felkúszva él. A fűszert ennek a trópusokon termő, a kosborfélék családjába tartozó növénynek a hüvelyes terméséből vonják ki. Csupán három fajt termesztenek aromája miatt. Ez a kereskedelmi forgalomban kapható mexikói vagy bourbon vanília, a tahiti vanília és a nyugat-indiai vanília. Az elképzelések szerint mindhármuk egyetlen fajból származik, amely Mexikóban, Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén őshonos.
Ezért olyan drága fűszer a vanília
A világban megtalálható vaníliatermelés mintegy 80 százalékát Madagaszkár adja, ezt követik az afrikai országok és harmadikként Mexikó. A növény mindössze néhány trópusi országban terem meg, hiszen különös környezeti igényei vannak, speciális termesztés szükséges hozzá, ráadásul már a beporzása is igen munkaigényes.
A vanília virága hermafrodita, vagyis egyszerre hím- és női részekből is áll, azonban nem képes az önbeporzásra. A fűszer termesztői kezdetben a méhek és a kolibrik beporzására támaszkodva bizakodtak a termésben mindaddig, amíg Edmond Albius ki nem fejlesztette azt a még ma is alkalmazott módszert, amit a növény megtermékenyítésére használnak. Ennek a beporzásnak a lényege, hogy egy ujjal és egy fapálcikával összenyomják a növény bibéjét és porzóját. A vaníliapiac ennek a találékonyságnak köszönhetően lendült fel, hiszen így lehetővé vált a bab tömeges termesztése. A sikeres beporzást követően csaknem kilenc hónapig érlelik a termést. A szüretnek nincs pontos ideje, akkor jön el, amikor már nem zöld a termés, de még nem is túlérett.
Ha túl korán leszedik a vaníliát termő babot, vagy ha megvárják, míg a hüvely szétnyílik, a fűszer nem lesz elég aromás.
Ráadásul a hosszú virágzási időszak miatt az érés nem egyenletes, így minden termést egyesével kell megvizsgálni, hogy készen áll-e a betakarításra. A szüret után a folyamat egy legalább 12 hónapig tartó érlelési fázissal zárul; ennek során alakul ki a vanília komplex aromája, melyért több mint 180 különféle molekula felelős.
A vanília nemcsak azért lett a világ második legdrágább fűszere, mert hosszadalmas az előállítása, és mert különösen munkaigényes, hanem azért is, mert az igényekhez képest igen kevés terem belőle. Éppen ezért van szükség arra, hogy mesterségesen előállított vaníliaízzel helyettesítsék.
