Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kísérleti vakcinával kezeltek a 2000-es években olyan nőket, akiknek áttétes mellrákja volt. Ilyen esetekben a túlélési arány nagyon alacsony, ám a 20 éves utánkövetés meglepő eredményt hozott: mindenki életben volt az alanyok közül.
Az emlőrák elleni védőoltás gondolata sokáig inkább jövőbeli lehetőségnek tűnt, mint valós klinikai eszköznek. A daganatos betegségek ugyanis nem külső kórokozók miatt alakulnak ki, hanem a saját sejtjeink kóros átalakulásából, ezért az immunrendszer számára nehezebb felismerni őket. Most azonban egy több mint húsz éve indult vizsgálat eredményeit vették újra elő a kutatók, és az adatok meglepően biztató képet mutatnak.
Vakcina a rák ellen?
A 2000-es évek elején egy kísérleti vakcinát adtak olyan nőknek, akiknél előrehaladott, áttétes (metasztatikus, vagyis más szervekre is átterjedt) emlőrákot diagnosztizáltak – írja a ScienceDaily.
Ebben a stádiumban a hosszú távú túlélés már sajnos igen ritka. A mostani utánkövetés során azonban kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevő nők húsz év elteltével is életben maradtak – kivétel nélkül!
Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a vakcina minden esetben hatásos, de erős jelzés arra, hogy az immunrendszer tartós aktiválása szerepet játszhatott a betegség kordában tartásában.
Így működik a vakcina
Az oltás a HER2 nevű fehérjét célozta meg. A HER2 egy olyan anyag, amely bizonyos emlődaganatok felszínén nagy mennyiségben található. Mivel a daganatsejtek így „jellegzetesebbé” válnak, az immunrendszer megtanítható arra, hogy felismerje és megtámadja őket.
A kutatók most azt vizsgálták meg részletesen, hogyan maradhatott fenn ilyen hosszú ideig az immunválasz.
A középpontba egy CD27 nevű fehérje került, amely az immunsejtek felszínén található. A CD27 fontos szerepet játszik az immunmemória (az immunrendszer „emlékezőképessége”) fenntartásában. Ez azt jelenti, hogy ha a szervezet egyszer már találkozott a célzott fehérjével,
a memóriasejtek éveken át készen állhatnak arra, hogy újra reagáljanak.
Korábban a rákellenes immunválasz kapcsán főként a CD8+ T-sejtekre (olyan immunsejtekre, amelyek közvetlenül elpusztítják a daganatsejteket) helyezték a hangsúlyt. Az újabb elemzések azonban azt mutatják, hogy a CD4+ T-sejtek (segítő vagy „helper” sejtek, amelyek irányítják és fenntartják az immunválaszt) kulcsszerepet játszhatnak a tartós védelemben. Úgy tűnik, hogy a CD27 jelátviteli útvonal (az a biológiai folyamat, amelyen keresztül a sejtek „kommunikálnak”) segít fenntartani ezeket a hosszú életű memóriasejteket.
Állatkísérletekben a kutatók a HER2 elleni vakcinát egy olyan antitesttel kombinálták, amely aktiválja a CD27 rendszert. Az eredmények szerint a kombináció erősebb daganatellenes hatást váltott ki, mint a vakcina önmagában. Ez arra utal, hogy a jövőben a rákellenes oltások hatékonysága fokozható lehet az immunrendszer megfelelő „rásegítésével”.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan lehet a rákot már a nulladik stádiumban felismerni.
