Ismét leállhat az egész világ, és az új vírus veszélyesebb lehet, mint a Covid.
Az egyik angol napilap három neves virológust kérdezett meg arról, hogy várható-e újabb világjárvány, és ha igen, mennyire lesz súlyos. Sajnos, egyikük sem tudott jó hírekkel szolgálni; úgy gondolják, a következő pandémia két évtizeden belül berobbanhat, és akár a betegek közel fele meghalhat.
Madár vagy labor okozza a vesztünket?
Csak X-betegségként emlegetik azt a vírust, amely újabb világjárványhoz vezethet. A szakértők úgy gondolják, hogy valószínűleg egy mezőgazdasági telepről fog indulni, ahol az egyik dolgozó megfertőződik egy állati eredetű betegséggel, amely mutálódni fog. Ugyanakkor, azt sem zárják ki, hogy a katasztrófát az okozza majd, hogy egy laboratóriumból szivárog ki a halálos kór.
2019 óta tudjuk, hogy ezek a sorok nem egy tudományos fantasztikus regény bevezetéséből valók, hanem velünk is megtörténhet. A virológus szakértők szerint leginkább az képzelhető el, hogy a két fő bűnös a koronavírus járvány egy változata és a madárinfluenza lehet – egy olyan vírus, amely megfertőzi a madarakat, ám utána átterjedhet az emberekre is. Nem zárták ki annak sem a lehetőségét, hogy a következő világjárványt esetleg rovarok okozzák, mint a maláriát vagy a sárgalázat. Arra is figyelmeztettek, hogy az X-betegség több áldozatot szedhet, mint a Covid, amely világszerte 7 millió életet követelt. Emlékeztettek az 1918-as influenzajárványra, amelyben becslések szerint 50 millióan hunytak el. Reménysugárként azt említették, hogy az oltóanyag-technika és a vírusellenes szerek gyors fejlődése annak a jele, hogy a gyógyszeripar képes felvenni a harcot egy újabb pandémia esetén is.
Pesszimisták az új vírussal kapcsolatban
Az egyik megkérdezett szakértő dr. Leonard Mermel, a Brown Egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza a vírusokat. Ő úgy gondolja, hogy a következő járvány valószínűleg akkor robban ki, amikor egy madarakkal foglalkozó telepen valaki megfertőződik egy, a madarak által hordozott vírussal, miközben ő maga is influenzás.
„Ez a két vírus, ha találkozik, felcseréli a géneket, hogy új kiméravírust hozzanak létre. Kiméravírus az, amely egynél több vírus genetikai anyagát tartalmazza. A szupervírus ezután gyorsan terjedni kezdene emberről emberre cseppfertőzés útján.”
A kutató igen pesszimista az új vírussal kapcsolatban; úgy gondolja, hogy a megfertőzött emberek akár 40 százaléka is meghalhat. Összehasonlításképpen, amikor a Covid megjelent, Vuhanban a halálozási arány öt százalék volt. Dr. Mermel szerint ezúttal is Kína a legvalószínűbb kiindulási pont, mivel ott gyakran regisztrálnak madárinfluenzával való emberi fertőződést. A madárinfluenza emberre való terjedése pedig komoly aggodalomra ad okot a szakemberek körében is. Hasonló véleményen volt egy másik megkérdezett virológus, dr. Martin Hirsch is, aki a Massachusettsi Általános Kórház orvosa. Ő is attól tart, hogy valamilyen állatról – például madárról vagy sertésről – terjedhet át a betegség az emberekre, de ő sem zárja ki, hogy esetleg egy laboratóriumból „szökik ki” egy óvatlan pillanatban.
Úgy gondolom, a következő világjárványt influenza vagy koronavírus okozhatja, és 10-40 éven belül várható, ugyanis általában az influenzajárványok ilyen gyakorisággal térnek vissza.
A cseppfertőzéssel terjedő, légúti betegségeknek látom a legnagyobb esélyét” – mondja dr. Hirsch, hozzátéve: „Azt azonban nem lehet megjósolni, hogy a következő pandémia mennyire lehet súlyos. A Covid-járványra sem számítottunk, mégis bekövetkezett.”
Felmelegedés és egyre több szúnyog
A Georgiai Egyetem professzora, dr. Elmer Gray a rovarok és az általuk terjesztett betegségek szakértője. Ő úgy tarja, hogy a szúnyogok és kullancsok terjesztette betegségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, ha a következő világjárványt szeretnénk kizárni.
„A globalizáció a felmelegedéssel együtt veszélyes páros lehet” – mondja dr. Gray.
A melegebb éghajlat és a magasabb éjszakai hőmérséklet segíti a szúnyogpopulációk növekedését, így az emberek is nagyobb veszélynek vannak kitéve.
„Tarthatunk attól is, hogy olyan betegségek terjedhetnek el a modern világban, mint a malária vagy a dengue-láz. Idén Floridában, Texasban és Marylandben is regisztráltak maláriás eseteket.”
Dr. Gray ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy akár egy olyan, szúnyogok terjesztette betegség is felütheti a fejét, amit még nem is ismerünk. A forró nyarak lehetővé teszik, hogy a szúnyoglárvák gyorsabban növekedjenek, felgyorsítva az életciklusukat – ezáltal a szúnyogok számát is növelve. Megdöbbentő adat, de a nyugat-nílusi vírus – amely agyhártyagyulladást és élethosszig tartó fogyatékosságot okozhat – évente az Egyesült Államokban 400 ezer embert fertőz meg, és 130 haláleset is írható a számlájára.
