Valószínűleg te is azok táborát erősíted, aki mindennap fogyaszt 1,3,7-trimetil-xantint. Ha most csóválod a fejed, hogy te ugyan nem, akkor eláruljuk a titkot: ez a világ talán legszélesebb körben elterjedt élénkítő hatású alkaloidja nem más, mint a koffein. Ám bármennyire is szeretjük a kávét, csak mértékkel kortyolgassuk!
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint legjelentősebb koffeinforrásunkból, a kávéból évente körülbelül 800 milliárd csészényit kortyolnak el világszerte. Ha már ennyire szeretjük, fontos tudnunk azt is, hogyan hat ránk egy jó eszpresszó.
Nem kockázatos mennyiség
Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság legutóbbi kockázatelemzési eredményei szerint egyszerre 200 mg koffein elfogyasztása nem jelent kockázatot a felnőttek egészségére, ahogyan a rendszeresen elfogyasztott 400 mg-os napi mennyiség sem. Ám a naponta elkortyolgatott 600 mg-ot meghaladó mennyiség már túladagolásnak számít, amelynek megannyi kellemetlen hatása lehet – többek között émelygés, hányinger, szédülés és még jó pár egyéb tünet.
1. Szorongást okozhat
A koffein úgy növeli az éberséget, hogy gátolja a fáradtságérzetet okozó adenozin hatását, miközben adrenalint szabadít fel.
Ezek a hatások nagyobb dózisú koffeinbevitelnél még kifejezettebbé válhatnak, szorongást, idegességet okozva.
Egy kutatás egy igencsak érdekes tényre is rámutatott: szerényebb mennyiségű, de ülve elfogyasztott koffein szapora légzést okozhat, és növelheti a stressz-szintet.
2. Befolyásolhatja az alvást
A koffeint nem véletlenül vetjük be, ha ébren kell maradnunk, ébren tartó hatása ugyanis az egyik legértékesebb tulajdonsága. Másrészt viszont a túl sok koffein megnehezítheti az elegendő pihentető alvást is, erre több tanulmány is rávilágított: az egyik szerint a magasabb koffeinbevitel növeli az elalváshoz szükséges időt, egy másik viszont azt állítja, hogy mindemellett csökkentheti a teljes alvási időt is, különösen az időseknél.
Jó, ha tudjuk hát, hogy a koffein átlagosan öt órán át marad a szervezetben, ez az időtartam persze egyéntől függően lehet másfél, de akár kilenc óra is.
3. Ronthatja az emésztési gondokat
Általánosnak mondható az a vélekedés, hogy egy csésze reggeli kávé segít megmozgatni a beleket, amiben van is némi igazság.
A kávé hashajtó hatását a gyomorban termelődő, gasztrin nevű hormon felszabadulásának tulajdonítják, amely felgyorsítja a vastagbél tevékenységét.
És bár sokáig úgy gondolták, hogy a kávé gyomorfekélyt okoz, egy több mint 8000 emberen végzett vizsgálat nem igazolta ezt az állítást. Más tanulmányok szerint viszont a koffeintartalmú italok ronthatják a refluxot – ez különösen igaznak tűnik a kávéra.
4. Függőséget okoz?
Ha tagadjuk, ha nem, a koffein – minden egészségügyi előnye ellenére – szokássá válhat. Egy tanulmány szerint a koffein ugyan kivált az agyban bizonyos kémiai hatásokat, de nem okoz klasszikus függőséget – különösen nagy dózisban azonban pszichés vagy fizikai függőséget igen. Egy vizsgálatban 16 óra koffeinmegvonás után 213 koffeinhasználót kérdeztek meg arról, hogy érzik magukat.
Kiderült, hogy a napi rendszerességgel fogyasztóknál nagyobb mértékben jelentkezett fejfájás, fáradtság és más tünetek, mint azoknál, akik nem mindennap fogyasztanak koffeint.
5. Emelheti a vérnyomást
Összességében úgy tűnik, hogy a koffein a legtöbb embernél nem növeli a szívbetegség vagy a stroke kockázatát, az idegrendszerre gyakorolt serkentő hatása miatt azonban több vizsgálatban is kimutatták, hogy emelheti a vérnyomást. Mi több, az is kiderült, hogy masszívabb koffeinbevitel során, testmozgás közben még az egészséges embereknél is magasabbá teheti a vérnyomást.
6. Szaporább lehet a szívritmus
Közismert a koffein stimuláló hatása, ami miatt a szív is gyorsabban verhet. Bár nem mindenki ugyanúgy reagál rá, egyes embereknél a nagyobb dózisú koffein növelheti a szívritmust.
7. Fáradtság
Noha a koffeintartalmú italok emelik az energiaszintet, az ellenkező hatást is kiválthatják, miután az távozik a szervezetből. Egy 41 tanulmányt vizsgáló áttekintés megállapította, hogy bár a koffeintartalmú energiaitalok több órán keresztül fokozták az éberséget és javították a fogyasztók hangulatát, a résztvevők többsége másnap a szokásosnál is fáradtabb volt.
8. Gyakoribb és erősebb vizelési inger
Aki valaha túllőtt a célon valamilyen koffeintartalmú itallal, az tapasztalhatta, hogy gyakrabban jelentkezett nála a vizelési inger, mint általában.
Ez a vegyület hólyagra gyakorolt serkentő hatása miatt következik be.
Nem egy kutatás foglalkozott már a koffeinbevitel és az inkontinencia közötti összefüggésekkel. Egy nagy tanulmány például több mint 65 ezer vizelettartási zavar nélkül élő nőnél vizsgálta a magas koffeinbevitel inkontinenciára gyakorolt hatását. Mint kiderült, azoknál, akik napi 450 mg-nál nagyobb mennyiséget fogyasztottak, jelentősen megnőtt az inkontinencia kockázata is, szemben azokkal, akik napi 150 mg-nál kevesebb koffeint juttattak a szervezetükbe.
Csak mértékletesen!
Egy szó, mint száz: noha vannak olyan kutatások, amelyek szerint egyes fejfájásokon is enyhíthet a koffein, azért nem árt a mértékletesség. Törekedjünk hát a kiegyensúlyozott kávéfogyasztásra is!
