A túl sok alvás 6 legkárosabb hatása

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Állandóan beszélünk arról, hogy miért tesz rosszat a kevés alvás. Miért kell legalább nyolc órát aludni, hogy kipihentek és egészségesek legyünk. Arról azonban kevés szó esik, hogy milyen negatív hatásai vannak a túl sok alvásnak.

A legtöbb ember inkább azzal küzd, hogy túl keveset alszik, a túl sok alvás „luxusa” keveseknek adatik meg. Éppen ezért bele se gondolunk, hogy a túlalvásnak is lehetnek negatív hatásai. De mi számít már túl sok alvásnak?

Mi az a túlalvás?

A legtöbb ember úgy tudja, hogy a szakértők jellemzően 8 óra alvást javasolnak; ezt tekintik a normálisnak, de az utóbbi években kicsit kiszélesedett a skála, és a 18 és 64 év közötti felnőttek számára hét és kilenc óra közötti időtartamot javasolnak. Sőt, nemrégiben végzett vizsgálatok alapján az idősek számára ennél rövidebb idő lehet az ideális. Egy kutatás arra jutott, hogy az a korai halálozás alacsonyabb kockázata, valamint a 7 óra alvás között szoros összefüggés van. A 7 óra alvást a hosszú élettartammal és a jobb kognitív funkciókkal is összefüggésbe hozták. Mindemellett az alvás egyéni preferenciák alapján is változhat, de a legtöbb tanulmányban a hat óránál kevesebb túl kevésnek, a kilenc óránál több alvást pedig „túlalvásnak” tekintik.

A 18 és 64 év közötti felnőttek számára hét és kilenc óra közötti alvást javasolnak
Fotó: AN Studio / Getty Images Hungary

1. A túlalvás és a kognitív károsodás

Egy kognitív tréningplatform, amelyen 35 millió személy 600 millió kognitív tréningfeladatot végzett el, egy vizsgálat során kimutatta, hogy a résztvevők akkor érték el a csúcsot, ha nagyjából hét órát aludtak, a teljesítményük fokozatosan romlott a több vagy kevesebb pihenéssel.

Egy kínai vizsgálat, amely az alvás időtartamát és a késleltetett szófelidézést tesztelte, összefüggést mutatott ki a memóriazavar és az alvás között. Mind a rövidebb (3-5 óra), mind a hosszabb (9-10 óra) alvásidőtartam esetén rosszabbul teljesítettek az alanyok, mint 7 óra alvással.

2. Magasabb a szívbetegség kockázata

A szív- és érrendszeri betegségek rengeteg ember halálát okozzák Magyarországon, évente több mint 60 ezer ilyen halálesetet regisztrálnak. Európában is vezető haláloknak számít, a kontinensen élők 37%-a veszíti el emiatt az életét, Magyarországon belül ez az arány még magasabb, 49%.

Az éjszakánként 8 óránál több alvás 34%-kal növeli a szívbetegségben elhalálozás esélyét. A nők hajlamosabbak tovább aludni, mint a férfiak, ami miatt náluk nagyobb a szívproblémák kialakulásának kockázata.

3. Elhízás

A túl sok vagy túl kevés alvás is túlsúlyossá tehet. Egy nemrégiben készült tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik minden éjjel kilenc vagy tíz órát aludtak, hat év alatt 21%-kal nagyobb valószínűséggel híztak el, mint azok, akik hét és nyolc óra között aludtak. Ez az összefüggés az alvás és az elhízás között akkor is fennmaradt, amikor az étkezést és a testmozgást is figyelembe vették.

4. Fejfájás

Néhány fejfájásra hajlamos embernél a szokásosnál hosszabb alvás hétvégén vagy nyaraláskor fejfájást okozhat. A kutatók úgy vélik, hogy ez annak köszönhető, hogy a túlalvás hatással van az agyban lévő bizonyos neurotranszmitterekre, köztük a szerotoninra. Azok az emberek, akik túl sokat alszanak napközben, és megzavarják az éjszakai alvásukat, reggel szintén fejfájástól szenvedhetnek.

A túlalvás betegségeket okozhat
Fotó: Catherine Falls Commercial / Getty Images Hungary

5. Cukorbetegség alakulhat ki a túlalvás miatt

A túl sok alvás megemelheti a vércukorszintet (ahogy az alváshiány is). A magas vércukorszint növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

6. Depresszió

Bár az álmatlanság gyakrabban kapcsolódik a depresszióhoz, mint a túlalvás, a depressziósok nagyjából 15%-a alszik túl sokat, ami súlyosbíthatja a depressziójukat. A kedélyállapot lehet átmeneti is, és nem mindenki depressziós, aki túl sokat alszik. Bizonyos esetekben az alvásra fordított idő lerövidítése elég lehet ahhoz, hogy javítsa a hangulatod.

Horkolsz? Szeretnéd megszüntetni? A következő cikkünkben megnéztük, mi segíthet ezen a problémán.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.