A reakcióidő egyszerűen mérhető, mégis sokat elárulhat az agy és a test állapotáról. Elő a vonalzóval, és te is megtudhatod, mennyire vagy egészséges.
A modern orvostudománynak köszönhetően a vizsgálatokkal és szűrésekkel nagyon részletes képet kaphatunk az egészségünkről. Vannak viszont olyan egyszerű, otthon elvégezhető tesztek is, amelyek képet adnak az állapotunkról. Ezek természetesen nem érnek fel egy diagnózissal, ám adott esetben intő jelként figyelmeztethetnek, hogy változtatunk kell az életmódunkon.
Ez a teszt árulkodik agyad és a tested állapotáról
Az egyik ilyen, bárki számára elérhető próba a reakcióidő mérése. A tudósok szerint a gyors reakció fenntartása kulcsfontosságú mutatója lehet annak, hogy az agyunk még idősebb korban is jól működik. Sőt, árulkodik a szívünk egészségéről és a korai halálozás kockázatáról is.
Teljesen természetes, hogy az évek múlásával a reakcióidőnk is fokozatosan csökkeni fog, ez az egyik oka annak, hogy a sportteljesítmény a harmincas éveinktől kezdve gyengül. De nem mindegy, hogy milyen ütemben és mikor jelentkezik a hanyatlás.
„Egyes emberek gyorsabbak, mint mások, még mielőtt az öregedés hatásai igazán beindulnának – mondja Simon Cox, a skóciai Edinburgh-i Egyetem agyi- és kognitív öregedéssel foglalkozó professzora. – A reakcióidő csökkenése valószínűleg az életkorral összefüggő leépülést jelzi. Ez egy olyan marker, amely sok biológiai rendszer együttes működéséről árulkodik.”
Így mérheted fel otthon a reakcióidődet
A legegyszerűbb és házilag is könnyen kivitelezhető teszt a reakcióidő mérésére a vonalzós próba. Ehhez nincs másra szükség, mint egy családtag vagy barát segítségére, valamint egy hosszabb, 30 centis vonalzóra. Íme a teszt lépésről lépésre!
- Ülj le egy székre, a karodat támaszd az asztalra úgy, hogy a csuklód lelógjon. A kezedet fordítsd oldalirányba, hogy a hüvelykujjad felfelé nézzen – ez lesz az „elkapó” kéztartás.
- Kérd meg a segítődet, hogy fogja meg a vonalzó legvégét, ott, ahol a számozás befejeződik (lehetőleg csak két ujjal, finoman). Tartsa függőleges a vonalzót a kezed fölött, hogy az alja, ahol a számozás elkezdődik, éppen a kezed fölött lógjon.
- Ha készen állsz, a segítő visszaszámlálás vagy bármilyen figyelmeztetés nélkül egy véletlenszerű pillanatban engedje el a vonalzót. A te feladatod, hogy a hüvelyk- és mutatóujjaddal próbáld meg a lehető leggyorsabban elkapni a vonalzót.
- Ha sikerült elkapni a zuhanó vonalzót, tartsd ugyanott az ujjaidat egy kis időre, és olvassátok le a vonalzóról, hogy hány centinél fogtad meg.
Milyen lett az eredményed? Nézd meg az alábbi táblázatban!
A reakcióidő értékelése a vonalzós teszt után
- 7,5 centiméternél kevesebb: kiváló reakcióidő
- 7,5–15,9 centiméter: átlagon felüli
- 15,9–20,4 centiméter: átlagos
- 20,4–28 centiméter: átlag alatti
- 28 centiméter fölött: rossz
Érdemes a kísérletet többször megismételni, az eredményeket pedig feljegyezni. Pontosabb képet ad, ha tízszer elvégzed a tesztet, az eredményeket pedig átlagolod, de nem árt némi szünetet tartani az egyes próbálkozások között.
Attól sem kell feltétlenül kétségbeesni, ha nem sikerült jól a feladat. A reakcióidő ugyanis személyenként nagyon eltérő lehet, szerepet játszhat a nem, a genetika, a fittség, az életmód, de még a személyiségtípus is. Fontosabb azt megfigyelni, hogyan változik az évek során a teljesítményünk, és nem kezd-e észrevehetően csökkenni.
A kutatások összefüggést mutattak ki a reakcióidő csökkenése és a korai halálozás, valamint több, az életkorral összefüggő betegség kockázata között.
Egy tanulmány szerint a mérőszám erős kapcsolatban áll a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a légzőszervi megbetegedések nagyobb esélyével. De a reakcióidő utalhat arra is, hogy idősebb korban mekkora az elesés és a demencia kialakulásának kockázata.
Hogyan lehet javítani a reakcióidőt?
Mivel az agy és a test összehangolt működéséről van szó, azok a legjobb gyakorlatok, amelyek mindkettőt tréningezik, mozgással és kognitív feladattal is járnak. Ilyen például, ha séta közben ide-oda fordítjuk a fejünket; egy lábon egyensúlyozunk, miközben az ábécét mondogatjuk; vagy egyidejűleg labdát dobálunk és szavakra asszociálunk.
De hasznos lehet számos olyan tevékenység is, amelyeket általában az egészséges öregedéssel társítanak. Fontos a testmozgás idősebb korban is, de segít egy hangszer elsajátítása, vagy az olyan szellemi elfoglaltságok, mint a keresztrejtvény vagy társasjátékok.
Kíváncsi vagy, hány éves a tested valójában? Próbáld ki ezeket a teszteket!
