A két nem tagjai jellemzően eltérően reagálnak az izzadságszagra, a test kipárolgásaira. Mintha a férfiak edzettebbek lennének ezzel kapcsolatban, míg a nők nemcsak érzékenyebbek erre, de saját kipárolgásukat is sokkal inkább kézben tartják. A kutatók most talán rájöttek, miért.
A legújabb vizsgálat eredménye szerint a testszagra adott reakciók nem véletlenül ennyire eltérőek. Nemcsak észrevételük, szóvá tevésük, de maga a zsigeri érzés is, amit kiváltanak. A nők egyértelműen agresszívebbek lesznek, amint megérzik, a férfiaknál viszont blokkoló hatás ellensúlyozza ezt. S hogy miért? Az egésznek az evolúcióhoz és a gyermeknemzéshez van köze.
Egy gyereket szült nő rendkívüli kiszolgáltatottságot él át. Ezt manapság is érezzük, képzelhetjük, milyen szorongással járhatott akkor, amikor a nők még egy barlangba húzódva próbáltak felerősödni, miközben szoptatták a csecsemőt. Azt a törékeny kis lényt, akit akár vadállatok is könnyedén elragadhattak, nemhogy egy másik, idegen ember. Éppen ezért a testszagra a nők agresszióval reagálnak, számukra ez egy ősi figyelmeztető jelzés, azonnal védeni kezdik a gyermeküket a betolakodóktól. No de mi a helyzet az apákkal vagy a gyermektelen férfiakkal? Az ő agressziójuk inkább az utód felé irányul. A kutatók szerint a csecsemőknek azonban valószínűsíthetően olyan mechanizmus áll rendelkezésükre, amely növeli a nők agresszióját, miközben csökkenti a férfiakét. Így maximalizálják a túlélési esélyeiket.
Mit tud a baba szaga?
A csecsemők a fejükön át egy bizonyos hexadecanal (HEX) nevű anyagot bocsátanak ki. Ez a jelzőmolekula úgy is hatással van ránk, hogy tudatosan nem érezzük magát a szagot. Ez nem csupán az emberekre jellemző, más állatok is erőszakosan reagálnak rá – például egy anyanyúl megtámadja, sőt meg is öli kölykeit, ha azokat egy idegen nőstény testszaga „szennyezte” be.
A vizsgálatban részt vevő emberi tesztalanyok agressziószintjét folyamatosan mérték, miközben megszagolták a HEX-et. A vizsgálat eredményei szerint férfiaknál és nőknél egyaránt fokozódott a parietális lebenyben található agyterület aktivitása, amely főleg a társadalmi jelzések felfogásáért, irányításáért felelős. A férfiaknál azonban megnőtt a kapcsolat e régió és az agresszióhoz kapcsolódó agyhálózat között, azaz jóval inkább kordában tudták tartani magukat, míg a nőknél csökkent.
Ennek felfedezése után újabb vizsgálatot végeztek. 127 ember vett részt egy kettős vak tesztben – sem a résztvevők, sem a kutatók nem tudták, ki kapott HEX-et és ki placebót. Ezután számítógépes játékot használtak az agresszív viselkedés mérésére. Minden játékos egy algoritmussal versenyzett, a cél az ellenség zajos robbantással történő megsemmisítése volt, melynek mértékét a játékosok szabályozták. Minél agresszívebben viselkedett valaki, annál erősebb zajt csapott, így tudták a kutatók számszerűsítve megállapítani, hogy a férfiak és a nők milyen szintű agressziót éltek meg.
A kísérlet eredményei nem egyértelműek
Érdemes figyelembe venni a kutatások korlátait is. Az, hogy a baba ilyen anyagot bocsát ki, tény, de ennek mértéke, illetve az, hogy a kétféle nem milyen agyi folyamatokkal reagál rá, még nem teljesen tisztázott. További vizsgálatokra lenne szükség, ám ehhez a gyereknevelés és az agresszió, illetve az agyi területek és a HEX kapcsolatát kéne mélyebben kutatni, amit emberen meglehetősen bonyolult mérni. Azt azonban megtudhattuk, hogy a testszagban lévő vegyi anyagok különböző agresszív reakciókat válthatnak ki az emberekből, nemtől függően eltérő mértékben és irányban.
Kémia a mindennapokban
A kémiai jelzések sokkal nagyobb hatalmat gyakorolnak viselkedésünk fölött, mint azt (el)ismerni szeretnénk. Akár a férfi-női viszonyt – a feromonok játékát jól ismerjük az ismerkedési folyamatok során – elemeznénk, akár a szülői szerepköröket, akár a mindennapokat. Egy 2011-es kutatás szerint testszagunk alapján egy-egy személyiségvonásunkat is meg lehet állapítani. A csecsemők pedig még nem tudnak beszélni, mozgásuk is korlátozott, ezért a kutatók szerint eleinte főként kémiai jelek segítségével kommunikálnak velünk. Ennek egyik szép példája, hogy olyan anyagot bocsátanak ki, ami a szülőkben dopamintermelést indít el, így erősítve a boldogságérzést és a motivációt. Egész életünket kémiai jelek közt éljük, s egyre többet értünk meg belőle, miként.
