Ilyen testrésze csak az embernek van, a tudósok sem értik, miért alakult ki

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberi áll egyedülálló testrész az állatvilágban, még a legközelebbi rokonainknak sincs. A tudósok évtizedek óta próbálják megfejteni, miért csak nálunk alakult ki, egy elmélet szerint a férfiak agressziójával és az emberek együttműködésével függ össze.

Az emberi test több mint négymilliárd év alatt fejlődött olyanná, ahogy ma ismerjük – a sejtek mikroszkopikus részeitől kezdve a végtagjainkig. Az evolúció története megmutatja, hogyan alakultak ki a fajok, és milyen elemek adódtak hozzá a testükhöz. 

Ilyen testrésze csak az embernek van: az áll

Van egy tudományos módszer, amellyel a tudósok megfejthetik, miért és hogyan fejlődtek ki egyes testrészeink. De ez csak akkor működik, ha az adott tulajdonság az evolúció egymástól független fejlődési ágain is kialakult, és az egyes fajcsoportok hasonló funkciókat fejlesztettek ki anélkül, hogy közeli rokonságban állnának egymással. 

Rejtély, miért alakult ki az áll, ilyen testrésze csak az embereknek van
Fotó: Prostock-Studio / Getty Images Hungary

Létezik egy testrész, amivel csak mi, modern emberek (Homo sapiens) rendelkezünk: ez az áll. 

Idézőjel ikon

Nem található meg más emlősöknél, még legközelebbi rokonainknál, a csimpánzoknál sem, sőt az olyan kihalt emberféléknél sem, mint a neandervölgyi ember.

Az alsó állkapcson található csontos kiemelkedés célja régóta vita tárgya a tudósok körében, és egyedisége miatt nem lehet „puskázni” más fajokról. Lehetséges magyarázat persze bőven akad a különleges testrész kialakulására. 

A rágástól a párválasztási esélyekig

Az egyik korai elképzelés szerint az áll azért fejlődött ki, hogy megerősítse az állkapcsot a rágás során fellépő erőkkel szemben, ellenállóbbá tegye a harapás során jelentkező terhelésnek. Biomechanikai elemzések azonban megállapították, hogy az áll nincs jó helyen, ha az lenne a célja, hogy masszívabbá tegye az állkapcsot, sőt, az életkor előrehaladtával egyre kevésbé képes ellenállni az erőhatásoknak. 

Jól hangzó elmélet, hogy a párválasztásban van szerepe az állnak, de nem igaz
Fotó: Morsa Images / Getty Images Hungary

Gyakran előkerülő teória, hogy a markáns áll vonzóbbá teszi a férfit, és a párválasztási esélyek javítása érdekében alakult ki. Amellett, hogy erre semmilyen bizonyíték nincs, a szexuális szelekció általában csak az egyik nemet érinti, álla viszont a férfiaknak és a nőknek is van, így ez az elmélet sem állja meg a helyét. 

A legelfogadottabb magyarázat szerint az áll kialakulása az emberi arc változásának mellékterméke volt, nem pedig az alkalmazkodás funkcióval rendelkező eredménye. 

Ahogy az első modern emberek kifejlődtek a pleisztocén késői szakaszában, körülbelül 80 ezer évvel ezelőtt, elindult az arc megváltozása is: csökkent a mérete, elkezdett befelé dőlni, ami azzal járt, hogy az állkapocs egy része kifelé tolódott, és megjelent az áll. A természetes szelekció megváltoztatott valamit, ami egy másik testrész alakját is befolyásolta. 

Hormonok és együttműködés

Ebben az a legérdekesebb, hogy mi válthatta ki az arc zsugorodását és az áll kialakulását. Egyes tudósok úgy vélik, hogy – mint oly sok más dolog az emberi faj történetében – ez is a férfiak viselkedésével, pontosabban az erőszakos férfiak magatartásával kapcsolatos.

Az emberi arc megváltozása miatt alakulhatott ki az áll
Fotó: Mandel Ngan / AFP

Az Iowai Egyetem antropológusa, Robert Franciscus szerint a korábban meglehetősen elszigetelten élő embercsoportok egyre inkább együttműködő közösségekké váltak, társadalmi hálózatok jöttek létre az adott környéken. Árukat, információkat, ötleteket cseréltek egymással, ritkábban harcoltak a területért vagy a tulajdonért. 

Ebben a közegben a férfiaknak kevésbé kellett versengőnek lenniük, fontosabbá vált az együttműködés, ami előnyt jelentett azok számára, akiknek alacsonyabb volt a tesztoszteronszintje. A kevesebb férfi nemi hormon pedig lágyítja és csökkenti az arc, illetve a koponya felépítését.

„A modern embereknek valamikor előnyük származott abból, hogy kapcsolatokban gazdag társadalmi hálózatuk volt” – magyarázta az elméletét Franciscus. – Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a férfiaknak tolerálniuk kellett egymást. Az agresszió helyett több kíváncsiságra és nyitottságra volt szükség, és ennek bizonyítéka ott rejlik az arc felépítésében.”

Amennyiben igaz az a teória, azt mindannyian emelt fővel vehetjük tudomásul. Az emberi áll nem a rágást segíti, nem a vonzerőt növeli, hanem valami sokkal fontosabbnak a jele: a civilizáltságunknak. 

Olvasnál még az emberi evolúcióról? Az emberiség majdnem kihalt a Homo sapiens előtt: 1280 ősünk élt mindössze.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Vezető szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az egyik legegészségesebb köret: tele van fehérjével és értékes tápanyagokkal

Amikor egészséges táplálkozásról vagy diétáról van szó, a köret szinte mindig kritikus kérdés. A legtöbb konyhában unásig ismételt fehér rizs, krumplipüré vagy tészta triója helyett a szervezetünk valami sokkal tartalmasabbra és táplálóbbra vágyna. Szerencsére létezik egy olyan szuperélelmiszer, amely nemcsak zseniális köretként, de önálló fogásként is megállja a helyét. A ropogós quinoapogácsa tökéletes bizonyítéka annak, hogyan lehet egy étel egyszerre villámgyors, elképesztően laktató és tele értékes növényi fehérjékkel.

Testem

Trombózis vagy utazás miatt bedagadt láb? Ezek a különbségek

Utazás alatt a hosszú mozdulatlanság miatt a láb bedagadhat, ami kellemetlen, feszítő, fájdalmas érzést okozhat. Ha azonban ez csak az egyik lábat érinti, elszíneződik, a fájdalom pedig erős, és mozgatásra sem enyhülnek a tünetek, akkor előfordulhat, hogy nem ödémával, hanem trombózissal van dolgunk.

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.