Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy új kutatás szerint a derék-csípő arány szorosan összefügg az agy időskori egészségével és a kognitív hanyatlás kockázatával.
A testtömegindex nem mindig ad megbízható képet a túlsúlyról és az elhízásról, ezért a BMI helyett egyre több szakember a derék-csípő arányt használja. Ez az egyszerű mérés nemcsak pontosabban mutatja a hasi zsírt és a későbbi betegségek kockázatát, hanem ahogy egy új kutatásból kiderült: az agy későbbi állapotát is előre jelezheti.
A Nutrition, Obesity and Exercise című szaklapban megjelent tanulmány szerint akinek alacsonyabb a derék-csípő aránya, annál kisebb a kognitív hanyatlás esélye a későbbi életszakaszban.
A testalkat előre jelezheti az időskori agy állapotát
A vizsgálatban 664, ötvenes és hatvanas éveikben járó brit köztisztviselő életmódját és egészségét követték nyomon 21 éven keresztül. Vizsgálták az étrendjüket, és ez idő alatt ötször mérték meg a derék-csípő arányukat. Amikor a résztvevők körülbelül 70 évesek voltak, a tudósok képalkotó eljárásokkal felmérték az agyuk állapotát.
A University College London szakemberei megállapították, hogy az egészségesebb táplálkozás és a kisebb derék-csípő arány összefügg az agy jobb állapotával és működésével a későbbi életkorban.
Az alacsonyabb derék-csípő arány azonban önmagában is jól előre jelezte az időskori agy egészségét,
egészen pontosan a jobb munkamemóriát és végrehajtó funkciókat. A végrehajtó funkciók olyan készségeket takarnak, amelyeket a mindennapi feladatok – például tervezés, problémamegoldás, új helyzetekhez való alkalmazkodás – terén használunk. Életünk során ezek a funkciók fejlődnek, de idősebb korban hanyatlásnak indulnak.
A kisebb derék-csípő arány összefüggött az agyi fehérállomány későbbi kedvezőbb állapotával. A fehérállomány a központi idegrendszer információszállításért felelős része, állapota pedig nagyban meghatározza az agy általános egészségét.
A kutatók szerint a magasabb derékkörfogat később a fehérállomány idegrostjainak átlagosan 25 százalékát is negatívan befolyásolta. Emellett azoknál a középkorúaknál, akik több hasi zsírral rendelkeztek, idősebb korra nagyobb mértékben romlott a kognitív teljesítmény, beleértve a beszédet, az epizodikus memóriát, a munkamemóriát és a végrehajtó funkciókat.
Mindez azt jelenti, hogy akik egészségesebben táplálkoztak, és karcsúbb volt a derekuk az életük közepén, kognitív szempontból egészségesebbnek bizonyultak idősebb korukban, és kevésbé voltak kitéve az olyan betegségeknek, mint a demencia.
Így számold ki a derék-csípő arányodat
Két méréssel és egy osztással könnyedén megtudhatod, milyen a derék-csípő arányod.
- Mérd meg egy szabócentivel a derekadat a legkeskenyebb részén, ami általában a köldök táján van. Írd fel a mérés eredményét, ez a derékkörfogat.
- Ezután mérd meg a csípődet a legszélesebb részén, majd a csípőkörfogat értékét is jegyezd le.
- Oszd el a derékméretet a csípő körfogatával, és megkapod a derék-csípő arányt.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint férfiaknál 0,90-nél nagyobb érték már hasi elhízást jelent, nőknél 0,85 ez a határ. Az 1,0-nál magasabb arány mindkét nem esetében jelentősen megnöveli az egészségügyi problémák kockázatát.
Minél hamarabb életmódot váltasz, annál jobb
A kutatási eredményektől nem kell kétségbe esni, hiszen nincs kőbe vésve, hogy mindenkinél jelentkezik a most feltárt összefüggés. Továbbá a vizsgálatnak vannak korlátai, ugyanis a résztvevők 80 százaléka férfi volt – bár a tudósok az eredményeknél figyelembe vették a nemi különbségeket –, és jobb egészségi állapotban voltak, mint az átlagemberek.
Ám ahogy a kutatók hangsúlyozzák, az egészséges táplálkozás – a kiegyensúlyozott, zöldségekben, gyümölcsökben, rostban és jó zsírokban gazdag étrend – nemcsak a testsúlyra és a szívre van jó hatással, hanem hosszú távon az agyműködésre is. Az elhízás elkerülésével pedig csökkentheted a kognitív hanyatlás kockázatát, és hozzájárulhatsz az agyad időskori egészségéhez. Minél hamarabb elkezded, annál jobb.
A testzsír pontos meghatározására több modern módszer is létezik, az egyik egy ókori felfedezésen alapul.
