„Nem szép a lábam, de hálás vagyok érte” – a bodypozitivitás után itt a testsemlegesség

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberek többsége bizonyos testrészeit kifejezetten szereti, másokat pedig ki nem állhat. A torz testkép ellen és az önelfogadás meggyökereztetéséért létrejövő body positivity szemlélet azt hirdeti, hogy szeressük magunkat, ahogyan vagyunk. De lehetséges ez? Nem lehet csak simán, bármilyen pozitív vagy negatív előjel nélkül ellenni a testünkben? A testsemlegesség szemlélete szerint nagyon is de.

Az, ahogyan a saját testünkről gondolkodunk és az, ahogyan viszonyulunk hozzá, énképünknek és önértékelésünknek egyik meghatározó eleme. Mindannyian jobban érezzük magunkat, ha elégedettebbek vagyunk a külsőnkkel. Azonban arra, hogyan is viszonyulunk a testünkhöz, mennyire látjuk szépnek vagy épp csúnyának, nagy hatást gyakorolnak a társadalmi elvárások, a szépségideálok, valamint a média és a reklámvilág üzenetei. 

A testünkhöz fűződő viszony

Ezek az üzenetek pedig sokszor igencsak megnehezítik, hogy szeretettel forduljunk önmagunk felé, mivel irreális képeket közvetítenek, amelynek nagyon kevés hús-vér ember tud megfelelni. Éppen az ilyen ártalmas, több csatornából visszhangzó üzenetek ellenlábasaként született meg a body positivity, vagyis a testpozitív szemlélet. A testpozitivitás-mozgalom azt hirdeti, hogy minden test egyenrangú. Mérettől, alaktól, bőrtónustól, bőrhibáktól stb. függetlenül.

A TESTÜNK ELFOGADÁSÁRA ÖSSZPONTOSÍT, ÉS MEGKÉRDŐJELEZI A SZÉPSÉGSZTENDERDEKET, HISZEN MINDEN TEST ÚGY SZÉP ÉS SZERETHETŐ, AHOGY VAN.

Ennek a szemléletnek az elsajátítása hozzájárulhat az önelfogadáshoz és az önértékelésünk növeléséhez. 

Buktatók a testpozitivitás útján

Bár tényleg nemes céllal jött létre, az irreális szépségsztenderdeket megdönteni kívánó mozgalom sajnos maga is újabb elvárásokat fektetett nők milliói elé. Mégpedig azt, hogy ha nem akarjuk utálni magunkat és a testünket, akkor szeretnünk kell. 

Na de mitévő legyen az, aki ezzel a megközelítéssel nem képes azonosulni? Aki azt gondolja, neki senki se mondja meg, hogy szeretnie kell a testét?

A testpozitivitás továbbra is a külsőségeket hangsúlyozza
Fotó: Delmaine Donson / Getty Images Hungary

Másrészt a testpozitivitás is alapvetően a fizikai megjelenésre korlátozza a testünkhöz való viszony horgonyponjtát, holott az, hogy hogyan vagyunk és mennyire érezzük jól magunkat a bőrünkben, messze túlmutat a külsőnkkel való elégedettségen. A testünkkel való harmonikus és szeretetteljes kapcsolathoz egyaránt hozzájárul az, hogy mennyit mozgunk, megfelelően bánunk-e a szervezetünkkel, hogyan étkezünk, odafigyelünk-e a fizikai egészségünkre.

Miről szól a testsemlegesség?

Vannak, akiknek kifejezetten nehezükre esik a testpozitivitás keretrendszerében elfogadniuk önmagukat. Lehet azért, mert éppen változásokon mennek keresztül (például betegség, várandósság vagy a változókor esetén), vagy olyan testi problémáik vannak, amikhez egész egyszerűen nem lehet szeretettel fordulni. Előfordulhat, hogy korábban komoly testkép- és/vagy ehhez társuló étkezési zavaruk volt, vagy traumatikus élmények kötődnek a testükhöz. De nem is kell feltétlenül különösebb indoknak lennie, hogy miért nem tudunk annyira azonosulni a testpozitivitással. 

Mindannyiunk életében lehetnek olyan időszakok, amikor nem tudjuk jóízűen kimondani, hogy „elégedett és boldog vagyok a testemmel/testemben.”

Azoknak, akiket alapból problémásabb kapcsolat fűz a saját testükhöz, könnyebb a testsemlegesség szemléletével azonosulniuk
Fotó: PhotoStock-Israel / Getty Images Hungary

Ehhez ad kapaszkodókat a testsemleges mozgalom. A testsemlegesség (angolul body neutrality) lényegében visszamegy az alapokhoz, és azt mondja ki, hogy koncentráljunk a testünk funkcióira. Azokra a kulcsfontosságú feladatokra, amiket nap mint nap ellát, és ezáltal életben tart minket. A külsőségek és a testünkhöz köthető konkrét érzések (utálat vagy szeretet) elvárását engedjük el, szimplán csak tudatosítsuk és figyeljük meg, hogy testünk bizonyos részei miként szolgálnak minket nap mint nap.

Mit tehetünk azért, hogy javuljon a testünkhöz való viszonyunk?

A testsemleges szemléletben fontos az önegyüttérzés, a hála és a kedvesség gyakorlása önmagunk, valamint a testünk felé. Érdemes az egyes testrészeinkről úgy gondolkodnunk, hogy miképp szolgálnak minket és miért lehetünk nekik hálásak. Lehet, hogy nem kifejezetten tartjuk szépnek a lábunkat, de az igenis mindennap keményen dolgozik értünk, és hálásak lehetünk neki, hogy eljuttat minket bizonyos helyekre. Az ilyen és ehhez hasonló mondatoknak a tudatosítása és kimondása, valamint a kedvesség és gyengédség gyakorlása kifejezetten sokat segíthet, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testünkhöz fűződő viszonyunkban.

A cikk szerzőjéről

Sas Eszter Krisztina a Dívány pszichológus szakértője és a Mind Art kreatív pszichológiai műhely társalapítója.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sas Krisztina Eszter
Sas Krisztina Eszter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.