6 tény, amit sokan rosszul tudnak a halállal kapcsolatban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Amíg több generáció élt egy fedél alatt, sokkal gyakrabban találkozott az ember a halállal. Ismerték, tudták, mivel jár, természetes volt. Ma már teljesen eltávolodtunk még a gondolatától is, szinte nem is tudunk mit kezdeni vele. Talán ezért is van sok félreértés, tévhit a halállal kapcsolatban.

Az ember életében szinte csak egy biztos dolog van, ez pedig a halál. Egyszer mindannyiunknál eljön az a pont, amikor realizáljuk saját és a körülöttünk élő emberek mulandóságát. Mégis állandó tagadásban vagyunk a halállal kapcsolatban, miközben észre sem vesszük, hogy ez mennyi energiánkat emészti fel.

Ezeket a tényeket sokan nem is tudják a halálról

Annak ellenére, hogy rengeteg tabutéma tör utat magának mostanában, a halálnak valahogy sohasem sikerül. Ennek egy elég erős oka a rengeteg negatívum, amit összekapcsolunk a halállal, mint például a gyász, a szomorúság, a magány és természetesen az elmúlás félelmetes gondolata.

Érdekes tény a halállal kapcsolatban, hogy egy haldokló érzékeli maga körül a külvilágot, de már nem tud kapcsolatba lépni azzal
Fotó: Cavan Images / Raffi Maghdessian / Getty Images Hungary

Az elzárkózás miatt, amit a halál irányában tanúsítunk, sok mindennel nem vagyunk tisztában.

Először is fontost tisztázni, hogy a halál nem csupán egy pillanat eredménye, hanem egy folyamat, ami sok lépésből áll. Elsőként, ami a külső szemlélőknek is a legérzékelhetőbb, a szív megáll, és már nem pumpál több oxigénnel dúsított vért a test többi részébe. Ez pedig a sejtek pusztulásához vezet, ami magas hőmérsékleten viszonylag gyorsan lezajlik.

Az is tény, hogy senki sem hal meg öregségben. Ami megöl, az a sejt- és molekuláris szintű hibák felhalmozódása, amelyek miatt a szervezet végül képtelen lesz felvenni a harcot a külső támadásokkal. Az emberek az öregedéssel járó betegségekbe halnak bele. Egy kutatás szerint az idős embereknél (65 év felett) a halált leginkább szívbetegség, rák, cukorbetegség, Alzheimer-kór vagy hasonló betegségek okozzák.

A halállal kapcsolatos kutatások során igen sok furcsaságra vagy meglepő tényre jött rá az emberiség.

Az egyik ezek közül, hogy egy haldokló ember, amikor már olyan előrehaladott állapotban van a halál folyamatában, hogy saját magát már nem tudja kifejezni, és nem igazán tud kapcsolatba lépni a külvilággal, elveszíti tapintását, szaglását, ízlelését, látását, de még hallja a környező hangokat. Tehát például amikor egy haldokló fülébe suttogjuk utolsó vigasztaló szavainkat, azok tényleg eljutnak az illető tudatáig.

A másik érdekes tény, hogy az ember halálakor olyasféle sóhaj hagyja el a testét, mintha a lelke távozna. Ezt azzal magyarázzák, hogy ekkor szabadulnak ki a testből a bent maradt gázok és a levegő, ami általában a torkon és az orron keresztül távozik, és ez megremegteti a hangszálakat.

Tévhit a halottakkal kapcsolatban, hogy az elmúlás után is még nő a körmük és a szakálluk. Valójában azonban ez lehetetlen, mivel a növekedéshez szükséges glükózellátás a halállal leáll, de mivel a bőr a köröm és a szőrtüszők körül elkezd kiszáradni és ezáltal visszahúzódni, mégis úgy tűnik, mintha bekövetkezne a növekedés.

Az egyik legfurcsább "halálos" tény a fizikailag teljesen ép és élő emberekkel kapcsolatos. Vannak ugyanis olyan személyek, akiknek meggyőződésük, hogy valójában már halottak. Ez az állapot Cotard-szindróma néven ismert, és Jules Cotard francia neurológusról nevezték el. Az érintettek tagadják lelkük, testük vagy szerveik létezését, és a betegség gyakran olyan mentális zavarokkal jár, mint a depresszió, pszichózis vagy skizofrénia.

Leküzdhető a félelem, rendbe jöhet kapcsolatunk a halállal

Nincs mit tenni, rendbe kell hoznunk viszonyunkat a halállal, hiszen ezáltal teljesebb lehet az életünk. Farkas Vera pszichológus úgy fogalmaz,

Idézőjel ikon

minél hamarabb képesek leszünk elfogadni a halál tényét, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy jelentőségteljes életet éljünk a jelenben.

A pszichológia összemossa az élet és halál közötti határvonalat, pedig annak látszólag igencsak élesnek kellene lennie. Emiatt többféle módon is viszonyulhatunk a halálhoz:

  • Közömbös elfogadás: amikor az élet természetes velejárójának tekintjük.
  • Közelítő elfogadás: amikor egy új, boldog kezdetként gondolunk rá, a túlvilági létünk kapujaként, ahol újra találkozhatunk szeretteinkkel.
  • Menekülő elfogadás: amikor egyfajta megváltásként tekintünk a halálra, úgy látjuk, mint a dolog, ami megszabadít földi szenvedéseinktől.
A halál nagy tabunak számít az életünkben, leginkább azért, mert sok negatív élményt és érzelmet kapcsolunk hozzá
Fotó: Maskot / Getty Images Hungary

Akármelyik viszonyulási forma is igaz ránk, egy biztos: foglalkoznunk kell az elmúlással kapcsolatos érzéseinkkel és gondolatainkkal. Ebben segítségünkre lehetnek különböző szakirodalmak, amelyek ezt a témát járják körül. Szakemberhez is fordulhatunk, ha úgy érezzük, így tudnánk a legjobban fejleszteni haláltudatosságunkat.

Van olyan ország, ahol a mai napig ünneplik a halált. Ebből a cikkünkből megtudhatod hol, és hogyan teszik ezt.

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.