A téli álom ugyan csak néhány emlősállat kiváltsága, azonban mi is sokkal ólmosabbnak érezzük végtagjainkat a nap végére a hidegben. A természet is a téli pihenőkre kondicionálta a régi korok emberét, akik ennek megfelelően osztották be teendőiket, ma pedig már a kutatók is azt mondják, valóban többet kellene pihennünk a téli hónapokban.
Vajon időjárásfüggő az alvásigényünk, vagy valami más oka van annak, hogy sokkal fáradtabbnak érezzük magunkat a nyár elmúltával?
A nappalok egyre rövidebbek, minden egyes nap érezhetően korábban sötétedik, s mintha a nyári éjszakák frissességével együtt testünkből is távozott volna az energia. Nem véletlen, ugyanis az emberi szervezet kifejezetten érzékeny a fényre. Egyes kutatások szerint akár fél órával is nőhet az alvásigényünk az év végéhez közeledve. Már azt is tudjuk, miért.
A lényeg a fény
Cirkadián ritmusunk szabályozza, mikor vagyunk éberek, és melyik az a pont, amikor már inkább pihennénk. Az évszakok mellett a nap járása is befolyásolja természetes érzékelésünket, testünk belső órája reagál a környezeti változásokra. Ahogy sötétedni kezd, szervezetünk felkészül a pihenésre, megkezdi a melatonin termelését. A pihentető éjszakákhoz elengedhetetlen hormon az alvásciklusok fő irányítója. Álmosságérzetet okoz, megnöveli a REM-ciklusok hosszát, intenzív álmainkat is ennek köszönhetjük. Másfél-két óránként egyszer ugyanis intenzíven álmodunk éjjelente, a fennmaradó időszak a pihenésé. Álmokra azonban szükség van, hiszen ezek által vagyunk képesek a nap történéseit, a számtalan ingert feldolgozni.
Ami miatt álmosabbnak érezhetjük magunkat, az éppen ebben a ciklikusságban rejlik. A tél beálltával ugyanis hosszabbá válik a REM-szakasz ideje, míg a nyugalmi pihenésé csökken.
A berlini Szent Hedvig Kórház alvászavarokkal foglalkozó részlege tavaly egy kutatássorozat során megállapította, hogy a téli hónapokban a REM-ciklusok hossza akár fél órával is megnövekedhet a nyári, álmokkal töltött időszakokhoz képest. A vizsgálatokat ugyan alvászavaros embereken végezték, jelenleg is zajlanak az ebből a szempontból egészséges páciensek vizsgálatai, s azt feltételezik, hogy ez betegségfüggetlen lehet.
Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban mindenkinél hosszabbak hideg és sötét időben a gyors szemmozgásos szakaszok, nagy áttörést jelenthet az alváskutatásban és az emberi szervezet megértésében egyaránt.
A téli, álmosabb, lassabb időszakok kiváltó okát ugyanis régóta kutatják. A London Sleep Center szakértői a fény mennyiségének csökkenésében látják az okát annak, ha manapság egyre fáradtabbak vagyunk. Úgy vélik, teljesen normális, ha a karácsony közeledtével egyre többet aludnánk.
„A sötét reggelek és az általánosságban rövidebb nappalok miatt a téli hónapokban kevesebb fénynek vagyunk kitéve. Ez azt jelenti, hogy a testünk nem kap jelzést az ébrenlétre – nyilatkozta dr. Zoe Gotts, a London Sleep Center klinikai pszichológus tanácsadója. Különösen reggelente van ez így, amikor a természetes fény ébresztené a szervezetünk óráját.”
Hidegebb időben ráadásul sokkal nagyobb a valószínősége annak, hogy megfázunk vagy egy vírus megbetegít bennünket – ezt sok családnál az iskolakezdés, a közösségi fertőzések is fokozzák. Ilyenkor talán még fontosabb, hogy kipihentek legyünk, hiszen immunrendszerünk működésének ez az egyik záloga. Az immunsejtek az alvás során épülnek fel, s ha nem alszunk, komoly sérülést szenvedhet a védelmi rendszerünk.
Érdemes felkészülni
„A rendszeres cirkadián ritmus követésével az alvás jobb minőségűvé válik, és kevésbé szakaszosan működik majd – teszi hozzá Zoe Gotts. Az alvási ütemterv rendszerességének megőrzése fontos, és elősegítheti a pihentetőbb alvást is. A jobb alvás pedig segít az egészséges testsúly megőrzésben, csökkenti az egészségügyi problémák kockázatát, a stresszt, és javítja a hangulatot.”
A berlini kórházban készült vizsgálatok egyik szakértője szerint érdemes lenne a teljes életritmust alárendelni az évszakok változásának. Mint mondta, a bolygó minden egyes élőlénye a nappalok és éjszakák, illetve az évszakok váltakozásának megfelelően alakítja ki életritmusát. Miért az ember lenne kivétel?
A túlhajszoltság az oka a tavaszi fáradtságnak
Ha nem törődünk azzal, hogy a kevesebb fény – és tegyük hozzá, kevesebb D-vitamin – miatt a testünk egészen más mennyiségben igényelné a pihenést, könnyen lemerülhetnek tartalékaink.
„Bár az ember télen is ugyanúgy tevékenykedik, mint egész évben, a szervezet működése alulszabályozott ebben az időszakban, és február-március tájára egyfajta kimerültségérzet telepszik rá. A társadalmaknak általában az adott évszakhoz kellene igazítani az alvási szokásokat, sőt akár észszerű lehet az iskolák és munkahelyek időbeosztását is módosítani az ember szezonálisan eltérő alvási szükségleteinek megfelelően” – nyilatkozta Dieter Kuntz, a Szent Hedvig Kórház munkatársa, a kutatásokat összegző tanulmány szerzője.
Bár egyre kevesebb a napfény, még ha nehezünkre is esik, nem árt, ha igyekszünk hasonlóan sok időt tölteni a szabadban, hiszen szervezetünk számára elengedhetetlen, jótékony hatással bír nemcsak a friss levegő, a mozgás, de maga a fény is. Ha tehetjük, igyekezzünk valóban többet pihenni, hogy egészségesen és frissen vészeljük át az előttünk álló hónapokat.
