Ételallergiával élni még manapság sem egyszerű, hiába az egyre precízebb, kötelező allergénjelölés a termékeken. Sokan ráadásul keverik is a hasonló nevű összetevőket.
Már magának a tejallergiának is többféle változata lehet, ráadásul szinte minden késztermékben találunk legalább egyet a számtalan tejszármazék közül. De mi az, amit ehetnek, és mit nem fogyaszthatnak azok, akik a tej valamely alkotórészére érzékenyek? Van különbség allergia és érzékenység között? Igyekszünk rendet tenni a fogalmakat illetően.
Laktóz vagy tejfehérje?
A laktózérzékenységről szinte mindenki hallott már az általános iskolás biológiaórákon, azonban a tejallergia fogalma csak pár éve kezdett beleépülni a köznyelvbe. A kettő között azonban nagy a különbség.
A laktáz enzim feldolgozási zavara nem új keletű, hazánkban is tömegeket érint, Ázsia országaiban szinte alig élnek emberek, akik képesek a tejcukrot, vagyis a laktózt tolerálni. A laktózérzékenyek azok az emberek, akik a tejben és tejtermékekben található cukrot képtelenek lebontani. Becslések szerint – és főként, mert a világ egyes területein szinte minden ember érintett benne, a népesség ¾-ét érinti a probléma.
Az emlősök, így az ember anyateje is bőséggel tartalmaz laktózt. Az, hogy az említett nagyarányú laktózérzékenység ellenére fajunk még nem halt ki, annak köszönhető, hogy a tejcukor-érzékenység nagyon kis százalékban veleszületett rendellenesség. Mindössze a csecsemők 1-2 százalékát érinti, azonban az enzim lebontásának képessége az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken.
A kutatások szerint Európa északi népeinél a lakosság mindössze 5, délen viszont akár 70 százalékát is érintheti. Afrika és Ázsia vidékein a laktózérzékenység akár a népesség 90 százalékára is jellemző lehet. Amikor valaki idősebb korában kezdi nehezen tolerálni a tejcukrot, azt másodlagos laktózérzékenységnek nevezzük.
Nagyjából minden harmadik magyart érint valamilyen szinten a laktózérzékenység” – nyilatkozta az Indexnek Abonyi Orsolya táplálkozástudományi szakember.
Ezzel szemben a tejfehérjére-allergiások számára minden tejszármazék tiltólistás. Ők ugyanis a tej fehérjéire reagálnak, ezek hatására IgG-ellenanyagot termel szervezetük. A tejallergia a Budai Allergiaközpont vizsgálatai alapján a felnőtt magyar népesség 20-30 százalékát érintheti.
Allergia esetén szinte azonnaliak, míg intolerancia, azaz érzékenység fennállásakor a tej fogyasztását követően órákkal jelentkeznek az igencsak változatos tünetek. Puffadás, hasfájás, hasmenés, hányás, székrekedés, fejfájás, teltségérzet és hangulati zavarok is jellemezhetik a tej fehérjéjére érzékenyeket.
A panaszok nagyon hasonlóak a tejcukorérzékenyek problémáihoz, ezért eleinte nehéz is laikusként kitalálni, mi lehet a probléma, ha huzamosabb ideig fennállnak a tünetek, mindenképp forduljunk szakorvoshoz.
A tejcukormentes termékek fogyasztása ez esetben nem szünteti meg a tüneteket, melyek akár 2-3 hetes diétát követően kezdhetnek csökkenni. Tejfehérje-allergia esetén a nulldiéta, azaz bármely, tejszármazékot tartalmazó élelmiszer kiiktatása lehet a megoldás.
Megéri orvoshoz fordulni, ha a panaszok nem múlnak
Nem csak az egészségünk érdekében érdemes orvoshoz fordulni, ha ételallergiát gyanítunk egészségügyi problémáink hátterében, ugyanis adózás szempontjából is előnyös lehet, ha orvosilag diagnosztizált élelmiszer-allergiánkat bizonyítani tudjuk. Ebben a cikkben ennek jártunk utána.
A tejsav nem tiltólistás, a tejsavó viszont az
Ez azért is nehéz, mert számtalan pékáru, felvágott és egyéb, feldolgozott élelmiszer tartalmazhat tejszármazékokat. Ezek listája meglehetősen hosszú, de itt elérhető, és átvezet bennünket egy olyan vegyületre, mely nevében tej ugyan, de valójában nem. Az egyik tejszármazék elnevezése, a tejsavó elnevezés ugyanis rendkívül hasonlít a tejsavra – mely egy, a természetben is előforduló, természetes sav, aminek semmi köze a tejhez.
Ez az anyagcsere egy köztes terméke, melyet E270 néven is jelölnek az élelmiszerekben, és sok kezdő tejallergiásnak okoz gondot, hogy a tejsavtartalmú élelmiszereket eheti-e. Ez az, aminek az izomlázat is tulajdonítjuk, ám mindössze annyi történik az intenzív mozgás hatására szervezetünkben, hogy a tejsavtermelés fokozódik az izomrostokban. A közvélekedéssel ellentétben nem ez az oka az izomláznak, a testünk által termelt tejsav a májban glükózzá alakul majd.
A témáról bővebbenitt olvashatsz, ha érdekel, vajon mitől sajog mindenünk a megerőltetés hatására.
