A pokoli hőségben nemcsak a munka és a hétköznapi teendők elvégzése esik nehezünkre, de még elaludni is nehezebb. Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy a legegyszerűbb megoldás a szoba hűvösének megőrzése és a takaró lerúgása lenne. Ennek ellenére, bármennyire is izzadunk és kényelmetlenül érezzük magunkat, mégsem tudunk teljesen megszabadulni a lepedőtől vagy a takarótól. De vajon miért?
A könnyebb elalvás és a pihentető éjszaka érdekében vehetünk egy hideg zuhanyt, mielőtt ágyba bújunk, vagy az egyik lábunkat a takaró tetejére tehetjük, esetleg bekapcsolhatjuk a ventilátort. Még az is lehet, hogy akár a testünk teljes hátsó felét szabadon hagyjuk alvás közben, de teljesen egyáltalán nem tudunk megszabadulni a takarónktól, habár nélküle biztos, hogy jobb lenne az alvás minősége a nagy hőségben.
A takaró praktikus kiegészítő az ágyban
„Cirkadián ritmusunk a hőmérséklethez van kötve, és a test hőmérséklet-csökkenése közvetlenül elalvás előtt következik be” – magyarázta Ellen Wermter amerikai pszichológus és alvásszakértő, hozzátéve: hőmérsékletünk az éjszaka folyamán folyamatosan csökken, ezzel energiatakarékos módba kapcsol a szervezetünk, és egyéb más funkciókra, például az emésztésre összpontosít. Eközben a takaró megakadályozza, hogy testhőmérsékletünk túl alacsonyra csökkenjen, ami miatt felébrednénk. Így megszakítás nélkül pihenhetünk, regenerálódhatunk éjszaka.
A túl nagy meleg éberségre ösztönöz
De vajon akkor is szükséges a takaró, hogy megőrizze testhőmérsékletünket, amikor rekkenő nyári hőség van? Ráadásul, ha nagy melegben betakarózunk, attól még inkább melegünk lesz, hiszen kánikulában még egy könnyű, vékony lepedő is melegíti a testünket, ami, ha felmelegszik, tovább növeli a hőmérsékletünket.
Mivel a testhőmérséklet természetes csökkenése közvetlenül elalvás előtt azt jelzi, hogy ideje elaludni, a túl meleg hőmérséklet ráveszi az agyunkat, hogy azt gondolja, ideje aktívnak lenni, nem pedig pihenni.
„És még ha sikerül is elaludni, valószínű, hogy nagy melegben nem tudunk sokáig pihenni, mert a testhőmérsékletünk olyan magasra emelkedik, hogy felébreszt bennünket, miközben a testünk azon dolgozik, hogy lehűtse magát. Ez a folyamat pedig megtöri az alvást” – mondta Wermter.
Nehezen válunk meg a takarótól
A testhőmérséklet csökkenéséhez hasonlóan az alvásra való felkészülés egyik jele az is, hogy betakarózunk. A szakértők ezeket a jelzéseket „elalvási asszociációknak” nevezik.
„Ez a mozdulat az esti rutin része, mely nélkül az agy úgy érzi, hogy valami hiányzik, és emiatt nehezen tud ellazulni” – hangsúlyozta Wermter.
A szakértő azt is elmagyarázta, hogy a REM, vagyis az alvás gyors szemmozgásos fázisában csökken a szerotoninszintünk. A szerotonin pedig a legismertebb neurotranszmitter, amely a nyugalom érzésének ösztönzésére szolgál.
A takarók, különösen a nehezebb súlyú takarók használata növeli a szerotoninszintünket, ami azt jelenti, hogy segíthetnek a jobb alvásban.
Az alvásszakértő magyarázata szerint előfordulhat, hogy az ágynemű súlya mélynyomás-stimulációt okoz, amely aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert, ez pedig potenciálisan növeli egy másik hangulatjavító neurotranszmitter, a dopamin, valamint a szerotonin szintjét. Tehát a takaró elhagyása paradox módon azt eredményezheti, hogy meleg időben betakarózva is ugyanannyit alhatunk, mint ha takaró nélkül hajtanánk álomra a fejünket. A szakértők éppen ezért ránk bízzák a döntést, és azt javasolják, hogy az ágyneműt úgy húzzuk magunkra nyáron, hogy ne melegedjünk túl, ne izzadjunk nagyon, és hogy pihenni is tudjunk.
