Ha itt laksz, jelentősen megnő az esélye, hogy szívrohamod lesz

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Új kutatások kimutatták, hogy megnő a szívroham és a szívbetegségek kockázata, ha zajos környezetben élünk.

Egy új kutatás szerint komolyan befolyásolja a szíved egészségét, hogy mennyire hangos környéken laksz. Kimutatták, hogy az 50 év alattiak hajlamosabbak a szívinfarktusra, ha zajos környezetben élnek, míg egy másik tanulmány szerint a szívinfarktus túlélőinek prognózisa rosszabb, ha a szomszédságuk zajos.

A zajos környék növeli a szívroham kockázatát

Építkezés, autók dudálása, tömegközlekedés zaja: mindezek krónikus stresszforrást jelentenek a városlakók számára, és a stressz pedig ismerten növeli a szívbetegségek kockázatát. A zajos környék szív- és érrendszeri egészségre gyakorolt hatásának meghatározására a németországi orvosok 430, 50 éves vagy annál fiatalabb ember környékének zajszintjét mérték fel, akiket szívinfarktus miatt szállítottak kórházba. Arra jutottak, hogy az alacsony kockázati tényezőkkel rendelkező emberek – például cukorbetegség vagy dohányzás – nagyobb valószínűséggel kerültek szívroham miatt kórházba, ha zajos környéken éltek. Vagyis a városi zaj jelentősen növelheti a korai szívinfarktus kockázatát az alacsony hagyományos rizikófaktorokkal rendelkező fiataloknál.

A túl hangos zaj megnöveli a szívroham kockázatát
Fotó: DedMityay / Getty Images Hungary

Egy másik tanulmány, amelyet szintén nemrég publikáltak, a szívrohamot túlélő emberek eredményeire összpontosított. 864 olyan francia adatait követték egy éven át, akik legalább 28 nappal túléltek egy szívrohamot. Figyelték a szívhalált, a szívelégtelenség miatti újbóli kórházi kezelést, a sürgősségi beavatkozások szükségességét, mint például az angioplasztikát vagy a stenteket, a stroke-ot vagy az anginát (mellkasi fájdalmakat). Megmérték a zaj decibelszintjét is minden páciens otthoni címén (az átlagos szint 56 decibel volt egy 24 órás periódus alatt).

Összességében a szívinfarktus túlélőinek esélye valamilyen szív- és érrendszeri problémára 25 százalékkal megugrott az éjszakai zajszint minden 10 decibeles növekedése után. Ez az érték akkor is megmaradt, amikor figyelembe vették a környezeti hatásokat, mint a levegőszennyezés vagy a szegénység.

Mikor túl hangos a zaj?

A zajszennyezésnek vagy más néven „környezeti zajnak” nevezünk minden olyan nem kívánt vagy zavaró hangot, amely hatással van az emberek és más szervezetek egészségére és jóllétére. A tudósok a hangerőt decibelben mérik, például a levelek susogása 20-30 decibel erősségű. A 85 decibelt elérő vagy a fölötti hangok potenciálisan károsak lehetnek az ember fülére, de az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 65 decibel felettit határozza meg a zajszennyezésként. A 120 decibeles zaj pedig már képes fájdalmat okozni. Néhány mindennapi zaj, aminek ki vagyunk téve, meghaladja az ajánlott szintet, ilyenek a fűnyírók (90 decibel) és a metrószerelvények (90–115 decibel). A nyugodt alváshoz 30 decibel alatti éjszakai környezeti zajszint kell.

Ha sokáig ki vagyunk téve ezeknek a zajoknak, megszokjuk őket, viszont jobban észrevesszük azokat a hangokat, amelyek megzavarják mindennapi tevékenységeinket, mint az alvás vagy a beszélgetések. Például ha a vasút mellett sétálsz, és elhalad egy vonat, szinte észre sem veszed, de ha felébreszt az álmodból, azt sokkal inkább érzékeled.

A WHO szerint a környezeti zaj az egészséget veszélyeztető legfontosabb környezeti kockázatok közé tartozik, és a becslések szerint évente 1 millió egészséges életévet veszítünk el a környezeti zajhatások miatt, beleértve a bosszankodás okozta stresszt, az alvászavarokat és az ischaemiás szívbetegséget.

85 decibel zaj már káros lehet a fülnek
Fotó: Rafael Elias / Getty Images Hungary

A zajszennyezés egyéb egészségügyi kockázatai

A zajszennyezésnek egyéb fizikai hatásai is vannak, ilyen a szapora pulzus, a magas vérnyomás, a fejfájás, rendkívül hangos, állandó zaj esetén gyomor- és vastagbélgyulladás. A mentális egészségünkre is hatással van, a zaj stresszrohamokat, fáradtságot, depressziót, szorongást és hisztériát okozhat emberekben és állatokban egyaránt. A memóriára és koncentrációra is negatívan hat, ami idővel alacsony teljesítményhez vezethet, és megnehezíti a tanulást.

A fülünknek több mint 16 óra pihenésre van szüksége ahhoz, ha több mint két órát van kitéve 100 decibelnek.

Azt, hogy mennyi zajt lehet csapni, a törvény is szabályozza, súlyos bírságot kockáztatsz, ha csendháborítást követsz el. Összeszedtük  hogy  mire kell figyelned

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Diósi Szilvia
Diósi Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Száraz lábbal a Duna medrének közepén: videón a rekordközeli alacsony vízállás

A tartós nyári aszály és az alpesi vízutánpótlás elmaradása miatt drámai szintre süllyedt a Duna vízállása, így jelenleg a Margit híd lábánál egyszerűen körbejárhatjuk a hídpilléreket. A mérések szerint a vízszint olyan szintre került, amire három évtizede nem volt példa. Budapesten a folyó mindössze 39 centimétert ér el, ami alig 6 centiméterrel haladja meg a valaha mért legalacsonyabb vízállást.

Életem

Inkasszózni kezdték a magyar Revolut-számlákat: mire lát még rá a NAV?

Megindultak az első inkasszó kezdeményezések a Revolut-számlák kapcsán, amit több végrehajtó cég is megerősített. Ez ezt jelenti, hogy a fintech szolgáltatóknál vezetett számlák sem elérhetetlenek a végrehajtási eljárásokban. A NAV a külföldön bejegyzett bankoktól automatikusan, évente kap adatokat, amelyeket összefésül a magyar adóbevallásokkal, így a hivatal meglepően sok dologra lát rá.

Mindennapi

Brutális drágulás jöhet az élelmiszereknél: az aszály tönkretette a kukoricát

Rendkívüli szárazság sújtja a Hajdúságot, ahol a gazdák beszámolói szerint a kukoricatermés sok helyen a nullával lesz egyenlő. Mivel ebben a kritikus időszakban nem volt elegendő csapadék, a csövek hiányosak maradtak, a növények elszáradtak, szélsőséges esetben pedig a teljes állomány tönkrement. A gazdák egy része kényszerből vágja le a növényeket, hogy azokat silózva, takarmányként próbálja meg értékesíteni.

Életem

Milyen vizet ihat a kutya? Veszélyes lehet, ha rosszul választasz

Ahogyan számunkra sem mindegy, milyen vizet iszunk, a kutyánk esetében is érdemes jól megválasztani, mit adunk neki. Az ásványvíz nem ideális neki, a desztillált víz vagy a pocsolya, medence vize pedig komoly veszélyeket is rejthet. A csapvíz vagy a tiszta forrásvíz tökéletes megoldás, emellett azonban az is fontos, hogy rendszeresen cserélve legyen, illetve az itatótálat is naponta mossuk el.

Édes otthon

Így tisztítsd ki a büdös mosógépet: a penész ellen is hatásos ez a házi módszer

A mosógépből eredő dohos, állott szag kialakulásáért a penész vagy a megtelepedő baktériumok a felelősek. Ezek szaporodásához a nedves környezet elengedhetetlen, a megjelenésüket is úgy akadályozhatjuk meg, ha gondoskodunk a lehető legkevesebb nedvességről: a ruhákat nem hagyjuk állni a gépben, mosás után pedig az ajtót és az adagolót nyitva hagyjuk, ha szükséges, áttöröljük.

Testem

Ezzel a vizsgálattal már 45 évesen kiderülhet az Alzheimer-kór kockázata

Az Alzheimer-kór az időskori szellemi leépülés, a demencia leggyakoribb oka, amely világszerte milliók életét nehezíti meg. A betegség legnagyobb tragédiája, hogy mire a jól ismert, súlyos tünetek megjelennek, az agyban már évtizedek óta visszafordíthatatlan folyamatok zajlanak. Egy friss, áttörést hozó kutatás azonban azt mutatja: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével már akár 45 éves korban is előrejelezhető lehet a betegség kockázata.

Offline

Kakasfej, kígyótest és halálos tekintet: ez a szörny tartotta rettegésben Bécset

Bécs macskaköves, romantikus utcáin sétálva a legtöbb turistának a pompás barokk paloták, a fenséges Sacher-torta és a lágy keringődallamok ugranak be. Ám a császárváros sötét, középkori múltja egy egészen hátborzongató legendát is őriz. A Schönlaterngasse 7. számú háza előtt elhaladva egy furcsa, kőből faragott lény szobra díszíti a homlokzatot, amely a hiedelem szerint a 13. században az udvar mélyén rejtőzve mérgezte meg a gyanútlan bécsieket.

Világom

Rákóczi száműzetésének házát a szomszédunkban is megnézheted – nem kell Rodostóig utaznod

Ha a Rákóczi-szabadságharc végóráira és a bujdosók sorsára gondolunk, szinte mindenkinek azonnal a törökországi Rodostó és a Márvány-tenger partja ugrik be. Mikes Kelemen szomorú, mégis gyönyörű levelei óta a fejedelem száműzetésének utolsó állomása valóságos zarándokhellyé vált a magyarok számára. Kevesen tudják azonban, hogy nem kell feltétlen repülőjegyet váltani Isztambulba, ha át akarjuk élni a száműzöttek mindennapjainak hangulatát: elég átlépni a határt, és Kassába látogatni.

Offline

Nemzeti kincsnek hiszik a szlovének, pedig magyar cukrász találta ki a bledi krémest

Ha az ember a festői Bledi-tó partján sétál, szinte kötelező program, hogy beüljön az egyik patinás kávézóba, és kikérjen egy szeletet a helyiek büszkeségéből, a bledi krémesből (blejska kremna rezina). A szlovének saját kulturális és gasztronómiai örökségükként kezelik ezt a fenséges, vaníliás-tejszínes édességet. Ám ha kicsit a recept és a történelem mögé nézünk, kiderül a nagy titok: a legendás desszertet valójában egy magyar cukrászmester alkotta meg.