Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy nemrég készült felmérésből kiderült, hogy a 20 és 30 éveseket fenyegetik leginkább a szívbetegségek. A vizsgálatot végző kardiológus szerint a fiataloknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a szívük egészségére. Ez legfőképpen úgy érhetik el, ha életmódot váltanak, ugyanis az elektromos cigaretta használata, a rossz alvás, a krónikus betegségek és a kevés mozgás jelentősen megnöveli a kockázatot.
Dr. Jim Liu, az Ohio Állami Egyetem kardiológusa elmagyarázta, hogy miért növekszik a szívbetegség és a szívrohamok gyakorisága a fiatalok körében.
Nem akarnak tudomást venni a szívbetegségekről
A 25 és 44 év közöttiek szívinfarktusos halálozása csaknem 30 százalékkal nőtt a Covid–19-világjárvány kitörése óta – derült ki a Los Angeles-i Cedars Sinai kórház által végzett 2022-es tanulmányból.
Ezt megelőzően egy másik, 2018-ban publikált tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a szívroham főként a 35 és 54 év közötti nők körében növekszik rendkívüli módon, még akkor is, ha a szívbetegségek miatti általános halálozási arány csökkent.
A szívbetegség egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja a szívegészségügyi problémákat, beleértve a szívrohamot, a szabálytalan szívverést vagy a szerv különböző részeinek egyéb károsodását. Dr. Jim Liu kardiológus szerint a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a dohányzás jellemzően számos szívbetegség kiváltó oka.
A szívrohamok számának növekedése mögött az a tény is állhat, hogy a tapasztalatok szerint a 45 év alattiak jó része nem is akar tudomást venni arról, hogy fiatalkorban is fennállhat a szívbetegség kockázata.
A pandémia csak rontott a helyzeten
Annak, hogy a fiatal felnőttek körében megszaporodtak a szívbetegségek, az egyik oka az elhízás, ami ráadásul a pandémia előtti időszakhoz képest is egyre gyakoribb. Ezt a szakemberek a túlzott alkoholfogyasztásra vezetik vissza. A fiatalok hajlamosak a mozgásszegényebb életmódra, amit Liu szerint a járvány még inkább visszavetett. Az aktivitás csökkenése és a helytelen táplálkozás pedig vérnyomásproblémát, túlsúlyt és krónikus egészségügyi problémákat, különösen szív- és érrendszeri betegségeket okozhat.
Mindemellett a tapasztalatok szerint a fiatalok talán nincsenek is tisztában a szívbetegségek kevésbé emlegetett kockázati tényezőivel. Például azzal, hogy az elektromos cigaretta éppúgy megterhelheti a szívet, mint a hagyományos cigaretta. De ugyanilyen káros lehet a kábítószer-használat, a rossz alvás és a krónikus betegségek, mint a lupus, a reumás ízületi gyulladás és a HIV-fertőzés.
A későbbiekben további kutatásra lesz szükség annak feltárására, hogy az orvosok pontosabb képet kapjanak arról, miért lesznek egyre többen szívbetegek a fiatal felnőttek, akik tudatosabb egészségmegőrző életmóddal, mozgással és diétával jelentősen csökkenthetnék a kockázati tényezőket. Ha pedig már valakinek vérnyomásproblémája van, cukorbeteg vagy magas a koleszterinszintje, gondoskodjon arról, hogy ezeket rendszeres egészségügyi ellátással kontrollálhassák.
Ami hat a lelkünkre, hatással van a szívünkre is
A magas vérnyomás, a rossz táplálkozási szokások, a dohányzás, a mozgásszegény életmód mellett vannak egyéb kockázati tényezői is a szívbetegségnek. Hatással lehet a szív egészségére a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatok minősége is. Ugyanis, ha mérgező barátok vesznek valakit körül, az tartósan károsíthatja a fizikai egészségét. Szintén nagyobb a szívbetegség kockázata, ha valaki egyedülálló, elvált vagy özvegy.
De az éjszakai műszakban végzett munka és a rendszertelen időbeosztás is ronthatja a szív egészségét. Ahogyan a hirtelen megváltozott anyagi helyzet, munkahelyi elbocsátás vagy jövedelemcsökkenés is szívproblémákat okozhat.
