Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Legyen az kóla, narancs vagy épp málna, a szénsavas üdítők rövid és hosszú távú hatásai nem túl biztatóak. Szakértők mondják el, mit tesz a gyomrunkkal, a beleinkkel, sőt az is kiderül, hogyan befolyásolja az agyunk működését és egészségét.
Jó eséllyel már arra a gondolatra is összefut a nyál a szádban, ha az első korty szénsavas üdítő torokbizsergető érzésére gondolsz. Időnként tényleg jólesik legurítani egy nem mindennap fogyasztott, ízesített nedűt, de vajon miért iszik valaki folyton ilyen italokat?
A magyarok is szeretik
Valószínűleg téged sem lep meg az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok az üdítőitalok fogyasztásának fellegvára: az amerikai lakosság közel fele – a fiatalok 63, a felnőttek 49 százaléka – naponta fogyaszt üdítőt. Érdemes azonban a saját házunk táján is körülnézni, mert kétségtelen, hogy hazánkfiai sem utasítják el a szénsavas italokat. Ezt bizonyítja egy korábbi, Eurostat által készített felmérés is, amely szerint mi sem állunk „rosszul” a fogyasztásukban. 2019-ben az Európai Unióban a 15 év felettiek 9 százaléka ivott naponta cukorral édesített üdítőitalokat, míg 6 százaléka heti 4-6 alkalommal, 19 százaléka pedig heti 1-3 alkalommal. Noha a cukorral édesített üdítőket naponta fogyasztók 20 százalékos aránya Belgiumban a legmagasabb,
a napi legalább egyszeri üditőitalozással Málta és Németország mellett Magyarország is szorosan a nyomában jár, 12 százalék körüli aránnyal.
Emellett érdemes egy pillantást vetünk a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adataira is, amely szerint
2022-ben egy magyar átlagosan 88 liter szénsavas üdítőt gurított le.
De miért is foglalkozik ezzel annyit a világ? Többek között azért, mert bár a legtöbb ember tisztában van azzal, hogy az üdítő nem éppen a legjobb választás szomjoltás gyanánt, mégis sokan fittyet hánynak arra, hogy a mindennapos szénsavas nedűk fogyasztása valójában rossz irányba befolyásolja az egészséget.
Megengedett napi mennyiségek
Mielőtt elmerülnénk a szénsavas üdítők fogyasztásának hatásaiban, fontos tisztáznunk, hogy tulajdonképpen mik is ezek, és egyáltalán miből készülnek. Gyakorlatilag minden ilyen üdítőital szénsavas vízből, édesítőszerből – általában cukorból, magas fruktóztartalmú kukoricaszirupból vagy mesterséges édesítőből –, az üdítő ízéhez és eltarthatóságához hozzájáruló foszforsavból, valamint természetes aromákból készül, emellett, mint tudjuk, egyes italtípusok még koffeint is tartalmaznak.
Egy doboz vagy üveg normál üdítőital átlagosan 155 kalóriát, 38 gramm szénhidrátot, 37 gramm cukrot és 34 milligramm koffeint tartalmaz.
Hogy mindezt perspektívába helyezzük, az Amerikai Szív Szövetség a nők számára napi 25 gramm, a férfiak számára pedig napi 36 gramm cukrot javasol. Ami pedig a koffeint illeti: az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal azt tanácsolja, hogy a koffeint napi 400 milligramm alatt tartsuk.
Ezek a szénsavas üdítők fogyasztásának rövid távú hatásai
Sonya Angelone dietetikus szerint a napi üdítőital-bevitel néhány módon azonnal hat a szervezetre. Először is, a koffeintől és a cukortól megugrik az energiaszintünk.
„A koffein blokkolja az adenozint, a fáradtságérzetet okozó neurotranszmittert. Ugyanakkor az üdítőben lévő cukorból származó egyszerű szénhidrátok a véráramban való gyors felszívódásuk miatt szintén hozzájárulnak az energialökethez” – magyarázta Angelone, hozzátéve: az üdítőből származó energia csak rövid ideig tart, ezután zuhanni fog.
Dr. Supriya Rao belgyógyász-gasztroenterológus szerint a szénsavas üdítőitalok a bélrendszerre is hatnak.
Mint mondta, egyesek puffadást és gázképződést tapasztalnak a szénsavtól és a cukortól.
„Az italok mindennapos fogyasztása megzavarhatja a gyomor-bél rendszert, így azok, akik naponta fogyasztanak ilyen italokat, rendszeresen hasfájást, hasmenést vagy székrekedést tapasztalhatnak” – mondta a belgyógyász, aki szerint mindez azért van, mert az üdítőben lévő cukrok táplálják a bélben található „rossz” baktériumokat.
A mindennapos üdítőzés hosszú távú következményei
Most már tudjuk, hogy az üdítőitalok hatására rövid távon az energiánk felrobbanhat, amelyet egy zuhanás követ, és láttuk azt is, hogy gyomorfájást is okozhat.
De nézzük, mi a helyzet hosszú távon!
Dr. Neil Paulvin, a regeneratív orvoslás specialistája szerint a mindennapos üdítőzés hízást okoz, amely során a fölösleg leginkább a hason ragad meg.
„A hasi zsír veszélyes lehet, növeli a szívbetegségek, a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség és a mellrák valószínűségét. Hosszú távon azonban ezek mellett a vesebetegséggel, a magas vérnyomással és a magas koleszterinszinttel is összefüggésbe hozható” – sorolta a szakember.
A mindennapos üdítőivás az agynak sem tesz jót.
Paulvin szerint az üdítő által okozott magas vércukorszint gyulladáshoz vezethet az agyban. Sőt, a rendszeres fogyasztás tudományosan összefüggésbe hozható a depresszióval és a demencia kialakulásának nagyobb valószínűségével is.
Mindhárom szakértő úgy véli, hogy a diétás üdítők sem jobbak cukros társaiknál: szerintük az italokban található mesterséges édesítőszerek éppúgy gondokat okozhatnak, mint a cukor.
Lehetőségek üdítők helyett
Azoknak, akik szeretnének változtatni üdítőivási szokásaikon, vagy legalábbis csökkentenék azok bevitelét, Angelone azt javasolja, hogy első lépésben gondolják át, mi az, amit annyira szeretnek ezekben az italokban. A dietetikus szerint, ha a koffeintartalom miatt fogyasztjuk ezeket, egy kávé vagy egy matcha jó helyettesítője lehet, de természetesen ezek fogyasztásánál is fontos a mértékletesség. No és érdemes megnézni az összetevők listáját is, hogy biztosan ne tartalmazzon se cukrot, se mesterséges édesítőszert. Ha valaki az édes íz és a szénsav kombinációját hiányolná, akkor számára a gyümölcsös szénsavas víz jó alternatíva lehet.
Az uborka és a menta, az áfonya, a narancs és a gránátalma csak néhány lehetőség.
Fontos tanácsok
Angelone szerin fontos megemlíteni a fáradtságot is, ami jellemző lehet akkor, ha felhagyunk az üdítők fogyasztásával. Azt tanácsolja, hogy étkezzünk rendszeresen a nap folyamán, ezzel fenntarthatjuk az energiánkat, a kisétkezések pedig tartalmazzanak fehérjét és rostban gazdag szénhidrátokat, például görög joghurtot és bogyós gyümölcsöket.
A dietetikus szerint a megfelelő mennyiségű víz fogyasztása is elengedhetetlen.
Ha azt is szeretnéd megtudni, miért okozhatnak inzulinzavart az egészségesnek hitt innivalók, olvasd el az erről szóló írásunkat is.
