Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Elég naponta csupán egyetlen szegfűszeget elfogyasztani ahhoz, hogy jót tegyünk a szervezetünkkel. Ez az apró virágbimbó ugyanis valódi csodát tesz az egészségünkkel.
Ételízesítőként mindenki ismeri a szegfűszeget, ezt a piciny fűszert, ami igazából a Syzygium aromaticum nevű növény virágának bimbója. A zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolják, és így szárítják ki, amíg rózsaszínből barnára nem vált a színük. Kedvelt ízesítője teáknak, süteményeknek, a forralt bor például elképzelhetetlen nélküle. Sok indiai ételnek is fontos alapanyaga. Azt azonban kevesen tudják, hogy rengeteg a jótékony hatása szervezetünkre, és ezekhez elég, ha mindennap csak egyetlen szemet fogyasztunk el belőle.
Igazi csodaszer
A szegfűszeget nagyon régóta használják a természetgyógyászatban. Már az időszámításunk előtti időkből találni erre bizonyítékokat, és ezekben az időkben sokkal ritkábban használták ételízesítőnek, mint a gyógyászatban. Mára pont fordított a helyzet, többet fűszerezünk vele, ám ez nem változtat azon a tényen, hogy az egészségünknek is jót tesz, ha olykor-olykor elrágcsálunk egy szem szegfűszeget. Erős antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása van, és fájdalomcsillapítónak sem utolsó, különösen, ha ízületi fájdalmakról van szó.
A szegfűszegolaj ugyanis tartalmaz egy eugenol nevű anyagot, amelyet régóta használnak például a köszvény és a fogfájás tüneteinek enyhítésére,
nem véletlen, hogy számos szájvíz és fogkrém alapanyagai között megtaláljuk. (Mivel a szegfűszegolaj nagyon tömény, ízületi fájdalom kezelése esetén mindig érdemes hígítani valamivel, például barackmag- vagy édesmandula-olajjal.) Dietetikusok szerint egy szem elrágcsálása reggel nagyon hasznos, hiszen serkenti a nyáltermelést, így javítja az emésztést. Sőt, a Frontiers in Pharmacology szaklap írása szerint a belekben zajló anyagcsere-folyamatokra is jótékony hatással van, csökkenti a puffadást. És ezzel még nem ért véget a jótékony hatások felsorolása. A májunknak is jót tesz ennek a fűszernek a fogyasztása: serkenti az új sejtek létrejötték, és méregtelenítő hatása is van. A Journal of Medicinal Food nevű lapban megjelent írás szerint a vércukorszint szabályozásában is segíthet.
Ezeket a fűszereket használd a téli kórokozók ellen
A fahéj antibakteriális hatású, így segíthet leküzdeni a téli betegségeket. Ezenkívül hozzájárul a jó emésztéshez és a megfelelő vércukorszinthez. A fokhagymának immunrendszer-erősítő tulajdonságai vannak. Az erjesztett fekete fokhagymában rengeteg a szervezet számára előnyös antioxidáns. A gyömbér hatékonyan enyhíti a megfázás és az influenza tüneteit, láz esetén remekül izzaszt. Emésztőrendszeri betegségekre szokták ajánlani a borsmentát, ám – mivel fokozza a nyákképződést – torokfájás és megfázás esetén is hatásos. A kakukkfüvet elsősorban köhögés ellen, leggyakrabban tea formájában szokták fogyasztani.
Audienciák elengedhetetlen kelléke
A szegfűszeg sokáig csak az Indonéziához tartozó Maluku-szigeteken termett, ám már az időszámításunk előtt is kereskedtek vele. A legrégebbi utalás erre a fűszerre az i. e. 3. századból maradt fenn. A kínai Han-dinasztia idején madárnyelvként ismerték, és a többi között rossz szájszag ellen használták:
aki az uralkodó elé akart járulni, annak kötelező volt elrágnia egy szem szegfűszeget, hogy friss legyen a lehelete.
Európában már a 8. századtól ismert, és kedvelt, nagy szerepe volt például a velencei kalmárok meggazdagodásában. A felfedezések korától nagy küzdelem folyt a tengereken a szegfűszeg, a szerecsendió, a bors és a többi különleges fűszer kereskedelmének kisajátítására. A harcot – legalábbis egy időre – a Holland Kelet-indiai Társaság nyerte meg, és rátette a kezét a szegfűszeg-kereskedelemre is.
Monopóliumukat féltékenyen őrizték, és minden szegfűszegfát elpusztítottak, amely nem a Maluku-szigeteken nőtt,
beleértve a nem általuk ellenőrzött közeli szigeteket is. Ez ellen a bennszülöttek egy idő után fellázadtak, hiszen régre visszanyúló tradíciójuk volt, hogy minden gyermek születésénél elültetnek egy szegfűszegfát. A fűszer ebben az időben olyan értékes volt, hogy Nagy-Britanniában például legalább a súlyával megegyező mennyiségű aranyat adtak érte. A 18. század második felében végül a franciáknak nagy nehezen sikerült átcsempészniük néhány fát először Mauritiusra, majd a többi között Brazíliába és Zanzibárra.
Napjainkban az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet adatai szerint a világon termesztett szegfűszeg több mint 70 százaléka 2013-ban Indonéziában termett, ám ennek nagy része az országban is marad. Mintegy 90%-át az indonéz dohányipar használja föl, hogy az országban nagyon népszerű kretek nevű ízesített cigarettát készítsen belőle. Utána Madagaszkár következik, mindössze 16 százalékkal. Jelentős a szegfűszegtermelés Tanzániában, Srí Lankán és a Comore-szigeteken is.
Ha érdekel, hogy milyen fűszerek segítenek a téli megfázás ellen, kattints ide!
