Nemcsak a gazdagság, a szegénység is elhízáshoz vezethet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan az elhízást személyes hibának tartják, pedig amellett, hogy alkati kérdés vagy betegség következménye is lehet, gyakran az egyén társadalmi-gazdasági háttere a valódi ok. A szegénység nemcsak korlátozza a lehetőségeket, de szó szerint megbetegíthet. Prof. dr. Ádány Róza, az MTA doktora szerint nem csak az egyén felelőssége, hogy egészségesen él-e – hanem az egész társadalomé.

Amikor az elhízás okairól beszélünk, hajlamosak vagyunk helytelen egyéni döntések és életmódbeli hibák sorozataként tekinteni rá: túl sok evés, túl kevés mozgás, akaraterő hiánya. Ennél azonban sokkal összetettebb a kép – és ahogyan Prof. dr. Ádány Róza fogalmaz, az egészségi állapot alakulását nem lehet kizárólag az egyéni felelősség körébe utalni. A szegénység, a társadalmi kirekesztettség és az egészséges életmód lehetőségének hiánya ugyanolyan tényező lehet az elhízás kialakulásában, mint a túlfogyasztás.

Nem a testsúly a gond, hanem ami mögötte van

A túlsúly önmagában nem jelent betegséget, de könnyen válhat krónikus, nem fertőző megbetegedések – például a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív-, és érrendszeri, vagy akár daganatos betegségek – egyik kiindulópontjává. Ezek a betegségek különösen gyakoriak Magyarországon, főként a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségekben. Ádány Róza professzor asszony évtizedek óta kutatja az egyenlőtlenségek egészségre gyakorolt hatásait. Szerinte az, hogy valaki mennyire tud felelősen dönteni saját egészségéről, nemcsak elhatározás vagy akaraterő kérdése. Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy mennyire felelnek az emberek saját egészségükért,

Idézőjel ikon

nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a háttérben megbúvó kérdést, hogy vajon megkapták-e ezek az emberek a lehetőséget arra, hogy felelhessenek saját egészségükért?

A lehetőség alatt nemcsak pénzt, hanem tudást, környezetet és támogató rendszert ért. Az, aki már gyerekként azt látja, hogy nincs mit enni, vagy hogy csak az olcsó, energiadús, de tápanyagban szegény ételek azok, amelyekhez hozzá lehet jutni, nem ugyanabból a pozícióból kezdi felnőtt életét, mint az, akinek a tudatos táplálkozás és a sport alapélményként volt jelen az életében.

Nem csak a gazdagság, a szegénység is elhízáshoz vezethet
Fotó: Guido Mieth / Getty Images Hungary

Elhízás a jólét és a nélkülözés két végpontján

Elsőre paradoxnak tűnhet, hogy a gazdagság és a szegénység egyaránt vezethet túlsúlyhoz. Az egyik esetben a túlzott fogyasztás és a mozgásszegény életmód, a másikban a rendszertelen, rossz minőségű táplálkozás és a korlátozott lehetőségek miatt alakul ki ugyanaz a testi tünet: az elhízás.    „A telepi körülmények között élő lakosság – több mint 90 százalékban cigány ember – nagyon komoly egészségproblémákkal él, az általános magyar lakossághoz képest is. A metabolikus szindróma, a cukorbetegség, az alacsony HDL-koleszterinszint szignifikánsan gyakoribb körükben, minden korosztályban” – mondja Ádány Róza. 

Ezek az állapotok szorosan összefüggenek a táplálkozással és az életmóddal – ugyanakkor csak akkor tudunk érdemben változást elérni, ha nemcsak az egyént akarjuk „megjavítani”, hanem a környezetét is megváltoztatjuk.

Egyéni felelősség, vagy közös ügy?

A szegénység és az elhízás kapcsolata érzékeny, társadalmilag is kényes téma. Az erről szóló diskurzusok gyakran belecsúsznak az áldozathibáztatásba, vagy megragadnak a politikai szlogenek szintjén. Ádány Róza azonban a lényegre mutat rá:

Idézőjel ikon

A lakosság egészségi állapotának javítására irányuló szándék nem lehet csak a választási kampányok szlogenje. Ez a cél túl kellene, hogy élje a választási időszakokat,

s politikai kurzustól független, kormányzati ciklusokon átívelő népegészségügyi program keretei között kellene, hogy érvényesüljön. Az elhízás – akárcsak az egészségi állapot – nem önmagában értelmezhető, hanem a társadalmi egyenlőtlenségek tükrében. Ha valóban változást akarunk, akkor nem az egyéneket kell megváltoztatni, hanem a rendszert, amelyben élnek. Olyan társadalmi környezetet kell teremteni, ahol az egészséges élet nem kiváltság, hanem valódi, elérhető lehetőség.

Ha kíváncsi vagy, milyen szinten áll ma Magyarországon a női egyenjogúság, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Csak egyetlen napot kapnak egy évben: ezt a tragikus szerelmi legendát egy egész ország ünnepli

Míg a nyugati világban a szerelmesek napját februárban, a fogyasztói társadalom csillogása és vörös rózsák kíséretében ünnepeljük, létezik egy ország, ahol a szerelem ünnepe egy szívszorító, évezredes legendáról és a nyári égbolt ragyogásáról szól. Japánban minden év július 7-én az egész nemzet díszbe öltözik, hogy együtt érezzen két égi szerelmessel, akiket a kegyetlen sors és a Tejút ezüstös folyója választ el egymástól az év 364 napján.

Világom

Félig sziklaszirt alá építették ezt a falut: olyan, mintha másik bolygón járnánk

Spanyolország lenyűgöző tájai és városai között van egy kis település, amiről egy képet látva első pillantásra nehéz eldönteni, hogy nem csak egy mesterséges intelligencia által generált képet látunk-e. A dél-spanyol Setenil de las Bodegasban ugyanis a házak nem a sziklák lábánál épültek, hanem részben alattuk, vagy sok esetben a sziklába vájtan helyezkednek el. A település több utcája fölött hatalmas kőtömbök tornyosulnak.

Testem

Kiderült: ezért gyakoribb a nőknél a demencia

Az Alzheimer-kór és a demencia különböző típusai évtizedek óta komoly fejtörést okoznak az orvostudománynak, de van egy statisztikai tény, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni: a diagnosztizált betegek közel kétharmada nő. Sokáig ezt a száraz tényt elintézték annyival, hogy a nők átlagéletkora magasabb, így egyszerűen több idejük van megbetegedni. Egy friss, a ScienceAlert oldalon ismertetett kutatás azonban rávilágított, hogy a válasz sokkal inkább a hormonokban, egészen pontosan az ösztrogén hiányában keresendő.

Édes otthon

A dúsan virágzó rózsa titka: ezt a 2 dolgot kell nyáron megtenned érte

A rózsa a kertek örök kedvence, ám a lenyűgöző júniusi virágzás után sok udvarban szomorú látványt nyújtanak a felkopaszodott, elnyílt bokrok. Kevesen tudják, hogy a rózsák képesek lennének egészen a nyár végéig folyamatosan és dúsan ontani magukból a bimbókat, ha a kánikulában nem hagynánk őket magukra. Létezik két olyan kritikus gondozási lépés – a nyári metszés és a megfelelő, célzott tápanyagpótlás –, amelyeket ha elmulasztasz, a növény leáll a virágzással, és minden energiáját a magérlelésre fordítja.

Szülőség

Így nem árt a képernyőidő a gyereknek: ezt a 3 dolgot fontold meg

Ma már nagyon jól tudjuk, hogy nem mindegy, a gyerek mennyi időt tölt a képernyő előtt, azonban úgy tűnik, fontosabb az, hogy mit csinál a képernyő előtt. Amíg a digitális eszköz a gondolkodásban segít, addig hasznos, ha azonban gondolkodik a gyerek helyett, vagy a cél csak az, hogy csend legyen, akkor káros lehet.

Testem

Kiváltható bármivel a naptej? Tények és tévhitek a fényvédelemről

A naptejet nagyon sokan nem szeretik, mert körülményes használni, ráadásul mesterséges anyag, féltik tőle a bőrüket. Sokan étkezéssel igyekeznek a bőrük védelmét erősíteni, vagy úgy érzik, ez a szerv képes megvédeni magát, ahogyan tette évezredeken keresztül, de a helyzet sajnos megváltozott, és ma a naptej használata nem kikerülhető, ha a bőr védelméről van szó.

Testem

Ezért ébredsz magas vércukorral: érdemes komolyan venni a hajnali jelenséget

Sok cukorbetegséggel vagy inzulinrezisztenciával élő ember számára ismerős a bosszantó forgatókönyv: a lefekvés előtt végzett mérés még tökéletes értéket mutat, az ébredés utáni első ujjbegyes teszt viszont indokolatlanul magas vércukorszintet jelez. Ilyenkor a legtöbben rögtön a vacsorában keresik az okokat, és bűntudatot éreznek, pedig a háttérben nem feltétlenül az étkezés áll. A reggeli magas értékek mögött összetett biológiai folyamatok, hormonális hatások és terápiás tényezők is meghúzódhatnak, amelyeket fontos időben felismerni.

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.