Ha ennél magasabb a BMI-d, az már súlyos betegséghez vezethet

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Az elhízást ma már önálló betegségként ismeri el az orvostudomány, melynek összetett okrendszere van, és személyre szabott, hosszú távú kezelést igényel, de társbetegségek is kapcsolódhatnak ahhoz, ha súlyod nagyon messze jár az ideálistól.

A testsúly esztétikai megítélése koronként és kultúránkként változik, viszont az objektív tény, hogy egészségi állapotunk egyik kulcstényezője. A testtömegindex, vagyis a BMI (body mass index) egyszerű, de irányadó mérőszám, amely a testsúly és a testmagasság arányából ad becslést arra, hogy a testzsír mennyisége egészségesnek számít-e.

BMI-értékek és jelentésük

  • 18,5 alatti BMI: alultápláltság – megnövekedett kockázatot jelent többek között a csontritkulás, a meddőség, a vérszegénység és a legyengült immunrendszer kialakulására.
  • 18,5–24,9 közötti BMI: normál testsúly – ebben a tartományban a legalacsonyabb a súlyhoz köthető betegségek rizikója, de ez nem jelenti azt, hogy a normál testsúlyúaknak ne kellene figyelniük az étkezésükre, mozgásra, alvásra, stresszkezelésre.
  • 25–29,9 közötti BMI: túlsúly – fokozott rizikót jelent szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség és mozgásszervi problémák – valamint az elhízás – kialakulására.
  • 30 feletti BMI: elhízás – ebben a tartományban már gyakoriak a szövődmények, több orvosi irányelv betegségként ismeri el ezt az állapotot.

A túlsúly és az elhízás nem ugyanaz 

A túlsúlyos állapotból nem mindig lesz elhízás, de ha a BMI 30 fölé megy, akkor már orvosi szempontból is súlyosabb helyzetről beszélünk. Fontos megkülönböztetni a preklinikai és a klinikai elhízást. Előbbi még nem jár társbetegségekkel, de már kóros zsírfelhalmozódás jellemzi, míg utóbbinál a túlzott testzsír már konkrét egészségkárosodást okoz – például magas vérnyomást, inzulinrezisztenciát vagy ízületi panaszokat.

Az elhízás és a túlsúly kialakulása soktényezős, esztétikai megítélése pedig szubjektív, de az elhízás súlyos betegségek egészségügyi kockázatával is jár
Fotó: Rawpixel / Getty Images Hungary

Milyen betegségek járhatnak együtt az elhízással?

Az elhízás nemcsak önmagában lehet egészségügyi probléma – egyéb betegségek is társulhatnak mellé, úgy mint:

  • 2-es típusú cukorbetegség
  • szív- és érrendszeri betegségek
  • magas vérnyomás
  • zsíranyagcsere-zavar
  • májbetegségek (pl. nem alkoholos zsírmáj)
  • alvási apnoé
  • mozgásszervi problémák (pl. térd- és csípőízületi kopás)
  • egyes daganattípusok (pl. vastagbél-, emlő-, méhnyálkahártya-daganat)

Minél tartósabban áll fenn a magas testtömegindex, annál nagyobb a kockázat a krónikus betegségek kialakulására.

Betegségnek számít az elhízás?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az Amerikai Orvosi Társaság (AMA) és több szakmai szervezet is önálló krónikus betegségként ismeri el az elhízást. Ez egy soktényezős kórkép, amelyre személyre szabott kezelési terv és hosszútávú támogatás szükséges. 

Kialakulásának hátterében bonyolult okrendszer áll, a „fegyelmezetlen túlevés” a „gyenge akarat” vagy az „igénytelenség” pedig nem tartozik ezek közé.

A legkevésbé sem tekinthető gyengeségnek 

A túlsúly és az elhízás nemcsak arról szól, hogy az ember mit és mennyit eszik. Kialakulásában közrejátszhat a genetikai hajlam, melynek következtében az emberek egy része gyorsabban raktároz zsírt, és nehezebben mozgósítják azt. Gyakran tetten érhető a lelki háttér, például krónikus stressz, gyerekkori trauma vagy érzelmi evés. Nagyon fontos szempont a társadalmi-gazdasági helyzet is, hiszen az egészségtelenebb ételek olcsóbbak, és a szabadidős mozgás lehetőségei is korlátozottabbak lehetnek a szegényebb rétegek körében. Kulturális minták is nyomhatnak a latban – például a „jól evő gyerek a jó gyerek” hiedelem, vagy az egészségtelen étkezési szokások családi mintája. 

A kezelés is sokszínű – nincs egyetlen recept 

Mivel az elhízás nem egydimenziós probléma, a megoldása sem lehet az. Vannak, akiknél az életmódváltás (táplálkozás, mozgás, alvás, stresszkezelés) már hatékony lehet, másoknál szükség lehet gyógyszeres kezelésre, pszichológiai támogatásra vagy akár bariátriai műtétre. Egyre több szakember hangsúlyozza, hogy a személyre szabott megközelítés és a közvetlen környezet bevonódása, támogatása az, ami valódi, hosszú távú eredményt hozhat – semmiképpen nem a gyors, drasztikus fogyókúrák.

Ha érdekel, miért és hogyan vezethet a szegénység is elhízáshoz, ezt a cikkünket ajánljuk. 

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.