A stroke életveszélyes lehet, de mit tegyünk, ha az első tünetek pár perc után megszűnnek, és nyomuk sem marad? Megnyugodhatunk?
Volt már, hogy rád tört egy extra erős fejfájás vagy szédülés? Hogy le kellett dőlnöd pár percre, mert teljesen elgyengültél, esetleg hirtelen zsibbadt a karod, vagy erőtlen lett a kezed, és mindent elejtettél? Ezek a kellemetlenségek általában gyorsan elmúlnak, és talán másnapra már nem is emlékszünk rájuk. Pedig érdemes komolyan venni az ilyen apróságnak tűnő tüneteket is, mert akár közelgő szélütést is jelezhetnek. Általában nem szívesen keressük fel az orvost, még akkor sem, ha tényleg nagyon rosszul érezzük magunkat, de ha igazából semmi bajunk, akkor még talán kellemetlennek is érezhetjük, hogy ilyesmivel zavarjuk, mint egy kis szédülés. De nem felesleges a kivizsgálás, mert meg is előzhető egy komolyabb stroke.
Életveszélyes állapot
Magyarországon évente több mint 11 000 ember veszti életét agyérbetegség következtében. A világon ez a második vezető halálok, és már nem csak az idősebb korosztály érintett. Mivel a modern városi életmód egyáltalán nem kedvez az egészségünknek, fokozott odafigyelést igényel, hogy kiküszöböljük az ebből adódó kockázatokat. A széles körű tájékoztató kampányoknak köszönhetően ma már a legtöbben tudják, hogy mennyire fontos azonnal mentőt hívni, ha a stroke tüneteit tapasztaljuk magunkon vagy a környezetünkben valakin. De előfordulhat, hogy ezek a tünetek pár perc után megszűnnek, és nyomuk sem marad, még mielőtt a telefonhoz nyúlnánk. Ilyenkor megnyugszunk, hogy mégsem történt nagy baj, és gyakran el is felejtkezünk az egészről, pedig ezeket a figyelmeztető jeleket jobb komolyan venni.
Átmeneti agyi keringészavar
Amikor a tünetek csak rövid időre, néhány percre jelentkeznek, és 24 órán belül megszűnnek, azt hívjuk átmeneti agyi keringészavarnak. Találkozhatunk az angol rövidítésével is: TIA (tranziens iszkémiás attak). Ez a „mini stroke” az agy véráramlásának rövid megszakadása, amely átmeneti stroke-szerű tüneteket okozhat, de nem károsítja az agysejteket, és nem okoz maradandó fogyatékosságot. Ennek ellenére komolyan kell venni, mert sok esetben ez egy komolyabb szélütés előfutára lehet. Az esetek harmadában ismételt stroke követi, ami már maradandó károsodást vagy akár halált okoz, és ennek
különösen magas a kockázata a TIA-t követő 48 órában, de egy felmérés szerint 18%-ban 90 napon belül bekövetkezik.
Mi is az a stroke?
A szélütés vagy más néven stroke, az agy hirtelen kialakuló károsodása, melyet vérkeringési zavar okoz. Ennek oka leggyakrabban agyérgörcs, amikor az agyat tápláló verőér elzáródik, és a keringészavar következtében az agysejtek nem jutnak oxigénhez, ezért perceken belül elhalnak.
Iszkémiás stroke: Ha az elzáródás helyben alakul ki, trombózisról beszélünk. Ha máshonnan besodródott vérrög zárja el az agyi keringést, akkor embólia a diagnózis. Az esetek 70-80 százalékában ez jelentkezik.
Vérzéses stroke: Két formája az agyállományi vérzés és a pókhálóhártya-vérzés. Agyállományi vérzés akkor történik, ha az agyat ellátó egyik verőér megreped, és vérömleny keletkezik a koponyán belül, ami az agyállomány összenyomódását okozza. A vérzéses stroke (szélütés) általában súlyosabb kimenetelű, és az esetek kb. 20%-ában fordul elő.
Az első tünetek azonosak lehetnek:
- az arc féloldalas bénulása: leesett szemhéj, lefelé görbül a száj egyik oldala, nem tudunk rendesen mosolyogni, o hangot formálni
- egyik kar zsibbadása, bénulása: jellemzően csak az egyik karunkat nem tudjuk megemelni, megtartani, gyengének érezzük, vagy zsibbad, a kezünk is ügyetlenebb, elejtünk dolgokat
- egyik láb bénulása: jellemzően csak az egyik lábunk gyengébb, nehezen emeljük, emiatt és az esetleges szédülés miatt bizonytalan a járás
- hirtelen fellépő beszédzavar: nehézséget jelent a szavak megformálása, a beszéd lelassulhat, érthetetlenné válhat
- nyelési zavarok
- hirtelen fellépő fejfájás, szédülés
- hirtelen fellépő látásprobléma: általában az egyik szem látómezejének egy része kiesik, látásvesztés vagy homályos látás lép fel
- zavartság, nehezen értjük mások szavait
- pillanatnyi eszméletvesztés
Az általános tüneteken túl van néhány olyan jellegzetesség, ami kifejezetten nőknél fordul elő, és már korábban olvashattál róla itt.
Kockázati tényezők
Vannak olyan rizikófaktorok, amiket nem befolyásolhatunk. Az idősebbek és a férfiak veszélyeztetettebbek, és ha a családban előfordult érbetegség, arról érdemes tájékoztatni az orvost is. De szép számmal találunk olyan kockázati tényezőt, amin tudunk változtatni.
Ha ezekre odafigyelünk, és a hajlamosító betegségeket megfelelően kezeljük, akkor a stroke kialakulásának kockázatát akár 80 százalékkal is csökkenthetjük.
Módosítható kockázati tényezők:
- Magas vérnyomás
- Ritmuszavarok, főleg pitvarfibrilláció
- Egyes további szívbetegségek
- Cukorbetegség
- Kóros vérzsírok
- Mozgásszegény életmód, elhízás
- Dohányzás
Láthatjuk, mennyire fontos, hogy ne vegyük félvállról a meglévő betegségeinket. Sajnos ezek amolyan alattomos kórságok, és nem kényszerít minket semmiféle fájdalom arra, hogy az egészségünk számára helyes úton járjunk. Nem szúr az oldalunk, ha túl magas a koleszterinszintünk, de azért betolunk egy fél tábla szalonnát, és cukorbetegen sem kapunk fejfájást egy kis pluszszénhidráttól, csak amikor már tényleg nagyon magas a vércukorszint, akkor jelez a vészcsengő. A rendszeres stressz is komoly egészségkárosító tényező, ami hosszú távon fizikai tüneteket okoz, akár magas vérnyomást. Azzal is tisztában vannak a legtöbben, hogy a mozgásszegény életmód vagy a dohányzás mennyire káros, mégsem változtatnak, mert a negatív hatás csak jóval később jelentkezik, és az olyan távolinak tűnik, addig bőven van idő tenni ellene. Csakhogy az idő úgy rohan el mellettünk, hogy észre sem vesszük, ezért most kell tudatos döntéseket hoznunk egészségünk megóvása érdekében életünk minden területén.
