Van egy betegség, amiről kevesen tudják, hogy a legtöbbször már előszobája a stroke-nak. Kiderült, hogy bár a környezeti tényezők és az életmód is kockázati tényezője a szélütésnek, sokkal kisebb mértékben, mint az anyagcsere-zavarral járó betegségek.
Magyarországon évtizedek óta a stroke a harmadik legfőbb halálok, a tartós rokkantságot okozó betegségek között az egyik leggyakoribb. Az agyi érkatasztrófa előfordulása és az emiatti halálozás kiemelkedően magas az 50 évesnél fiatalabbak körében, és ezen belül is közel háromszor gyakoribb a hátrányos helyzetű régiókban. Agyi érbetegség miatt évente mintegy 40 ezer stroke fordul elő hazánkban.
Ez a tünetegyüttes lehet az oka a stroke-nak
Egy év eleji tanulmány szerint a stroke nem véletlenszerűen fordul elő, hanem csaknem 70 százalékban a metabolikus szindrómához köthető. Egyebek között ez az oka annak, hogy a szélütés az egyik vezető halálok, és, hogy ez a betegség váltja ki a legtöbb esetben a rokkantságot. A metabolikus szindróma vagy más néven inzulin rezisztencia szindróma az anyagcsere több, egymással párhuzamos zavara.
Tünete az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, a magas inzulinszint és a kóros vérzsír-összetétel.
A metabolikus-szindróma férfiakat és nőket egyaránt érint, bár a nőknél a testsúlyproblémák miatt gyakrabban fedezik fel, mint a férfiaknál.
A tünetegyüttes hátterében genetikai hajlam is állhat, ám ennél sokkal fontosabbak az életmódbeli tényezők. Ezen belül a leggyakoribb ok a helytelen táplálkozás, vagyis a többlet kalóriabevitel, a túlzásba vitt só- és alkoholfogyasztás, valamint a mozgásszegény életmód.
Ha a fentebb említett tünetek közül legalább három fennáll, az metabolikus szindróma diagnózisának minősül. Ez nemcsak a szélütés kockázatát növeli, hanem növeli a szív- és érrendszeri betegségek és a 2-es típusú cukorbetegség esélyét is.
Nem csak az agy, a szív is veszélyben van
A metabolikus szindróma elemei, vagyis az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vérzsírszint és a cukorbetegség erős kölcsönhatásban vannak egymással. A magas vérnyomást súlyosbítja a zsírszövet növekedése, hiszen emiatt a szív nehezebben tudja a testen átpumpálni a vért, ráadásul a túlsúly az idegrendszer aktiválása miatt is felgyorsíthatja a szívműködést. Ráadásul a has körül kialakuló speciális zsírszövet megváltozott anyagcseréje miatt inzulinrezisztencia is kialakulhat. Ez azt jelenti, hogy a sejtek inzulinérzékelése csökken, amit a szervezet inzulinhiányként él meg, és ezt, illetve az emelkedő vércukorszintet ellensúlyozandó, még több inzulint termel.
A nagyobb hasi zsír nemcsak a magas inzulinszinttel rendelkezőknél, hanem a magas vérnyomással küzdőknél is kimutatható. A magas inzulinszint pedig súlyosbítja a magas vérnyomást, ami a magas koleszterinszinthez hasonlóan veszélyeztetheti a szív egészségét, és így a metabolikus szindróma tünetegyüttese, azon túl, hogy agyi érelzáródás okozhat, érelmeszesedéshez és szívinfarktushoz is vezethet.
Kutatások igazolják, hogy a metabolikus szindróma azért is jelent kiemelt veszélyt, mert minden egyes eleme nemcsak megemeli, hanem akár meg is háromszorozza a szív- és érrendszeri betegségek esélyét.
Így akinél a tünetegyüttes valamennyi tagja jelentkezett már, az akár 14-15-ször nagyobb eséllyel számíthat az egyre súlyosabb szövődményekre.
A metabolikus szindróma megelőzhető
Jó hír, hogy a metabolikus szindróma visszafordítható. A gyógyszeres kezelés mellett sokat segíthetnek az életmódbeli változtatások. Bár a genetika és az életkor hajlamosíthat a stroke-ra, de egészséges étrenddel, rendszeres testmozgással, pihentető alvással, a dohányzás abbahagyásával és helyes stresszkezeléssel javíthatunk az anyagcsere kockázati tényezőin.
Kiderült, hogy az elsőszülöttek jobban ki vannak téve bizonyos mentális betegségeknek.
