Ilyen kevés álmatlan éjszaka is növelheti a stroke kockázatát

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Már három rossz éjszaka is komoly következményekkel járhat: svéd kutatók szerint már ennyi alvásmegvonás is növelheti a szívroham és a sztrók kockázatát, még a teljesen egészséges embereknél is.

Sokan hajlamosak legyinteni néhány álmatlan éjszakára, de a legfrissebb kutatás szerint már három napnyi rossz alvás is gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, amelyek hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez vezethetnek.

Alvás és egészség kapcsolata

A svéd Uppsala Egyetem kutatócsoportja 16 egészséges, fiatal férfit vizsgált szigorúan kontrollált laboratóriumi körülmények között. A résztvevők egyik alkalommal három éjszakán át nyolc és fél órát aludtak, míg a másik alkalommal csak négyet. A vérmintáik elemzése alapján a keveset alvó csoportnál több mint 90 olyan fehérjéből mutattak ki megemelkedett szintet, amelyeket korábban a szívbetegségekkel hoztak összefüggésbe.

Az alvás nélkül töltött éjszakák megnövelhetik a stroke kockázatát
Fotó: Peacock / Getty Images Hungary
Idézőjel ikon

A krónikus alváshiány már régóta ismert kockázati tényező, de az, hogy ilyen rövid távon is ennyire erős biológiai hatást vált ki, meglepő

– mondta dr. Jonathan Cedernaes, a kutatás vezetője. Hozzátette: ezek az eredmények azt mutatják, hogy már fiatal, egészséges embereknél is oda kell figyelni az alvás minőségére.

Ha nehezen tudsz elaludni, próbálj ki lefekvés előtt egy meleg zuhanyt, néhány perc nyújtást vagy meditációt, ezek segíthetnek lecsendesíteni az elmét és felkészíteni a testet a pihenésre.

Ha kíváncsi vagy rá, melyik ételtől fogsz jobban aludni, figyelmedbe ajánljuk ezt a cikkünket is.

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.

Offline

Ez a kastély ihlette Shakespeare Hamletjének ikonikus helyszínét: ma már a világörökség része

William Shakespeare leghíresebb drámájának, a Hamletnek baljós és intrikákkal teli helyszíne, Elsinore vára nem a képzelet szüleménye. A dániai Helsingør partjainál fekvő, ma már UNESCO világörökségi védelmet élvező Kronborg-kastély ihlette a darabot. A monumentális reneszánsz erődítmény egykor Európa egyik leggazdagabb és legfélelmetesebb helye volt, amely a tengerszoroson átmenő hajók megvámolásából gazdagodott meg. De hogyan jutott el a dán luxusvár híre a Londonban alkotó Shakespeare-hez, és milyen sötét titkokat rejtenek a kazamatái a mai napig?