Tényleg rákos lesz, aki sokat stresszel? Ez történik a valóságban

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Régóta az orvostudományi kutatások homlokterében álló kérdés a krónikus stressz szerepe és súlya a daganatos megbetegedések kialakulásában. Minden kételyt eloszlató bizonyosságra nem jutottak még a vizsgálatok, de számos eredmény bizonyított már összefüggést, így van, amit biztosan kijelenthetünk – foglalja össze dr. Milák Eszter orvostudományi szakértő a problémát.

Tény, hogy a mell- és a prosztatarák napjainkra soha nem látott esetszámokat produkál. Az is, hogy 2019-es európai statisztikákat vizsgálva Magyarország a legrosszabb mutatókkal rendelkezett a daganatos megbetegedésekben elhunytak 100 000 főre vetített arányában. Pillanatnyilag, az 50 év alattiak között daganatos megbetegedésben elhunytak számát tekintve világviszonylatban Ausztrália az első, az Amerikai Egyesült Államok és Franciaország sincs sokkal lemaradva a listán, de hazánkat isa magas esetszámok réme fenyegeti.

Noha a stressz és a rák egyenes, ok-okozati összefüggése messze nem bizonyított, abban minden kutató egyetért, hogy

Idézőjel ikon

a hosszan tartó stresszel való együttélés visszaszorítására mindenképpen törekednünk kell egészségünk megóvása érdekében.

A stressz így vagy úgy, de beteggé tesz

A stressz nem biztos, hogy a tumor kialakulásban közvetlenül felelős. Több olyan kutatás is készült, amelyek eredményei közvetlen kapcsolatot nem tudtak kimutatni, ok-okozati összefüggést egyáltalán nem támasztottak alá a stressz és a rákos megbetegedések kialakulása között, noha számos olyan hosszan tartó vizsgálatot is végeztek már világszerte, melyek konkrét összefüggésekre világítottak rá. Olyan eredményeket is megismerhettünk az elmúlt évek során, melyek szerint a bizonyos traumákat átéltek, például gyászt vagy válást elszenvedettek körében a közvetlenül következő 5 év során gyakoribb volt a daganatok előfordulása, mint azoknál a személyeknél, akik ilyen traumáktól mentesek maradtak.

Nem az a kérdés, van-e kapcsolat a stressz és a daganatos megbetegedések között, hanem, hogy milyen ez az összefüggés, és mit tehetünk ellene
Fotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

„A stressz közvetve mindenképp betegségkiváltó tényező lehet” – szögezi le dr. Milák Eszter orvostudományi szakértő . „Egyetértek azokkal a szakértői nézetekkel, hogy egy hosszan tartó stressz olyan életmódbeli változásokat kényszeríthet ki, amelyek kedveznek a tumorok képződésének: a felmerülő nehéz életesemények, megváltozott körülmények vagy csak a nyomasztó gondolatok miatt

Idézőjel ikon

fokozódhat a dohányzás és az alkoholfogyasztás, romlik az alvás minősége, kevesebb figyelem jut az egészséges táplálkozásra, és talán semmi idő nem marad a rendszeres testmozgás beiktatására. Vagyis, olyan életmód alakul ki stressz hatására, amely jó táptalajt kínál a betegségnek, noha nem maga a stressz az, amely a daganatot indukálja.”

A családi érintettség és az immunrendszer szerepe a daganatos betegségekben

Genetikai, családi érintettség fennállásakor a stressz káros hatása az egészségre valószínűsíthetően erősebb. Fokozottan figyelniük kell tehát a megelőzésre és az egészséges életmód fenntartására, valamint a gyakori szűrővizsgálatok betartására és a stresszmentesebb életre azoknak, akiknél ismert kórelőzmény van.

Újabb közvetlen hatása a stressznek a daganatos megbetegedések létrejöttében az a kár, amit a szervezet általános védekezőképességének gyengítésében tesz. Mivel a stressz az immunrendszert lefoglalja, olyan szervek kerülhetnek érintettség alá, amelyeket egyébként megvédene az immunbástya, ha nem lenne a stressz által már aláaknázva.

Az is megállapítást nyert, hogy stresszes környezetben a daganatos megbetegedés gyorsabban hódít teret magának, és drasztikusabb lefolyással jelentkezhet. Tehát, ha nem is a kialakulásban, de a lefolyásban lehet komoly súlyosbító hatása.

A férfiak és a nők egyaránt ki vannak téve a stressz által elősegített betegségeknek, csak a veszélyeztetett korokban térnek el
Fotó: Rawpixel / Getty Images Hungary

„Az újabb és újabb kutatási eredmények, melyek megerősítik a korábbi feltételezéseket, de még azok is, amelyek csak közvetett kapcsolatot jeleznek, nem csak a bizonyosság nyomatékosítása miatt fontosak. Akárhányszor ugyanis újabb tanulmány lát napvilágot, a téma nyilvánosságot kap. A tudományos érdeklődés mellett a közéletben is újra előtérbe kerül, s ha csak rövid időre is, de figyelnek rá. Ez pedig elegendő lehet arra, hogy egyre több ember figyelmét irányítsa a kérdésre, akikben előbb-utóbb változást generálhat a többször ismételt figyelmeztetés. Ez hosszú távon javulást hozhat a statisztikákban, de ami mindennél fontosabb: életeket menthet” – mondja a szakértő.

Európai fejlemények a stressz elleni küzdelemben

Dr. Milák Eszter hozzátette: 2022. február 16. óta intézményes szinten, az Európai Unió által is törekvések fogalmazódtak meg a népbetegség riasztó szintjére lépett rák elleni küzdelem támogatására. Több mint két évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) elfogadta a daganatos megbetegedésekre specializálódott különbizottságának (BEating CAncer, BECA) rákellenes tervét, mely szándéka szerint segítséget kíván adni az egyéni szinten folytatott egészségtudatos életvezetés fenntartásához, a megelőzéshez és a gyógyuláshoz szükséges változások előidézéséhez. Mindehhez immár nemcsak a dohányzás visszaszorítására koncentrálnak, hanem jelentős szerep jut az elhízás elleni küzdelemnek, és komoly kampány indult az ártalomcsökkentésre irányulóan is. Ennek része lehet a krónikus stressz csökkentése is.

A daganat felfedezésének ideje döntő lehet a lefolyásban. Ha a tüdőrák első tüneteiről szeretnél fontos információkat szerezni, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.