A hátrafelé sétálásnak számos egészségügyi előnye van – derült ki egy idén elvégzett kutatás során. Egyebek között javítja az egyensúlyérzéket, a sétatempót és a kardioedzettséget.
Ha eddig csodálkozva figyelted, hogy az edzőteremben valaki hátrafelé sétált a futópadon, vagy hátrafelé pedálozott egy elliptikus gépen, a cikk elolvasása után már nem fogsz meglepődni a különös gyakorlatokon. A fordított mozgás igen gyakran alkalmazott kezelési mód a fizikoterápia során, ám vannak, akik fizikai erőnlétük és általános egészségi állapotuk javítása érdekében sétálnak úgy, mint a rákok.
Jót tesz az elmének, és még fogyaszt is
Számos tanulmány készült már a hátrafelé járás potenciális előnyeiről. A legfrissebb szerint azoknak, akik négy héten keresztül legalább 30 percet hátrafelé sétálnak a futópadon, javul az egyensúlyérzékük, napról napra gyorsabb és magabiztosabb lesz a sétatempójuk, valamint a fizikai terhelhetőségük is jelentősen javul.
A hátrafelé sétálás nem csupán arra jó, hogy egy kis mókával, változatos mozgással megtörjük a hétköznapokat. A fentieken túlmenően, egy klinikai vizsgálat alkalmával az is bebizonyosodott, hogy a kutatásban részt vevő nők egy részének csökkent a testzsíraránya, és javult a szív- és légzőrendszeri edzettsége annak következtében, hogy hat héten keresztül hátrafelé futottak és gyalogoltak.
Egy harmadik tanulmány pedig azt bizonyította, hogy a hátrafelé mozgás segíthet a térdízületi gyulladásban és a krónikus hátfájásban szenvedők panaszainak csökkentésében is.
És ha még ez nem lenne elég érv a rákjárás mellett, szintén bizonyított tény, hogy hátrafelé való sétálás élesítheti az elmét, és segíthet tudatosabbá válni, mivel agyunknak éberebbnek kell lennie, amikor ilyen megszokottnak egyáltalán nem nevezhető módon mozgunk. Ebből következik az is, hogy a hátrafelé járás fejleszti az egyensúlyérzéket. Ennek ismerete különösen előnyös a krónikus stroke-ban szenvedő idősek kezelése esetén.
Amikor hátrafelé járunk, szerepet cserélnek az izmok
Nézzük, miért is olyan különleges és hasznos a testünk számára a hátrafelé mozgás. Amikor előre haladunk, akkor a combizmaink hajtanak minket a mozgásban. Ha pedig hátrafelé sétálunk, egy szerepcsere következtében a térdünket kezdjük el nyújtani, és olyan izmokat dolgoztatunk meg, amelyeknek normál esetben jóval kisebb szerep jut, de hátrafelé sétálva ezek is megerősödhetnek.
A legtöbb ember úgynevezett sagittális síkban, vagyis nyílegyenesen, elölről hátrafelé mozogva tölti a mindennapjait. A test pedig alkalmazkodik a leggyakrabban végzett pozíciókhoz, mozgásokhoz és testhelyzetekhez, ami feszült izmokhoz és ízületekhez vezethet, ez pedig ízületi kopást, majd fájdalmat és sérülést okozhat. Minél többször és minél változatosabban mozgunk a mindennapok során vagy az edzőteremben, annál strapabíróbb lesz az izom- és vázrendszerünk.
Így kezdd el egy hátrafelé járást
A hátrafelé mozgás nem a modern kor vívmánya, hiszen Kínában évszázadok óta visszafelé sétálnak az emberek annak érdekében, hogy megőrizzék testi és lelki egészségüket. A visszafelé mozgás szintén gyakori edzésforma a sportban is, gondoljunk csak a focistákra és a meccset irányító játékvezetőkre.
De számos hátrafelé futó és gyalogló versenyt is rendeznek világszerte, sőt több próbálkozás is volt már arra, hogy ezzel a különös mozgással világrekordot állítsanak fel.
A hátrafelé sétálás nem egy bonyolult mozgás, különösebb edzettséget nem igényel, sokkal inkább elszántságra van szükség hozzá. A kulcs, mint minden új gyakorlatnál, az, hogy lassan végezzük, hogy elkerüljük a sérülést, és legyünk következetesek, rendszeresek. Kezdésnek megfelel, ha hetente többször öt percet hátrafelé sétálunk például oly módon, hogy a napi húszperces sétából öt percet fordítva haladunk.
Ahogy testünk hozzászokik a mozgáshoz, egyre rövidebb idő alatt egyre hosszabb távot tudunk majd hátrafelé járva megtenni.
De jó módszer lehet az is, ha télen, szánhúzás közben hátrafelé gyalogolunk. A szakemberek szerint a feladat elvégzésére egy futópad is alkalmas lehet, de sokkal előnyösebb, ha saját erőből dolgozunk.
