Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sertéshús fogyasztása nem kockázat nélküli, ami sajnos a szalámira és a baconre is éppúgy igaz.
Kevesen tudják, de annak ellenére, hogy elkészítése után világosabb színű lehet, kategóriáját tekintve a sertéshús a vörös húsok közé tartozik, így ha gyakran és/vagy nagyobb mennyiségben kerül a tányérodra, különféle egészségügyi problémákat okozhat.
Miért vörös hús a sertéshús?
Az, hogy a sertéshús a köztudatban fehér húsként él, egy 1980-as évekbeli marketingkampánynak is köszönhető, de táplálkozási szempontból valójában vörös húsnak számít – csakúgy, mint a bárány-, a borjú- és a marhahús. A húsokat ugyanis aszerint kategorizálják, hogy az állatok izmai mennyi mioglobin nevű fehérjét tartalmaznak.
A mioglobin az, ami vörös színt kölcsönöz a húsnak, ha oxigénnel érintkezik.
A baromfifélékben és a halakban lényegesen kevesebb mioglobin van, mint a vörös húsokban, ezért is nevezzük őket fehér húsoknak. A sertéshúsban viszont több, ezért vörös húsnak tekinthető.
Mennyire egészséges a sertéshús?
A többi vörös húshoz hasonlóan a sertéshús is rendelkezik bizonyos egészségügyi előnyökkel, ahogy megvannak a maga kockázatai is – különösen, ha gyakran vagy nagyobb mennyiségben fogyasztják.
A sertéshús kiváló minőségű fehérjeforrás, amely gazdag egyes tápanyagokban, de telített zsírokat és koleszterint is tartalmaz.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adag sertéshús (100 gramm) fogyasztásával közel 21 gramm fehérjéhez, illetve különféle vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz, köztük B-vitaminokhoz, vashoz és cinkhez juthatsz.
Milyen ismert kockázatai vannak fogyasztásának?
Mivel a sertéshús tele van telített zsírokkal, megnövelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, és a koleszterinszintet megemelve koszorúér-betegség kialakulásához vezethet. A táplálkozási irányelvek szerint a telített zsírokból származó kalóriák legfeljebb a napi kalóriabevitel 6 százalékát tehetik ki. Egy adag sertéshús azonban önmagában is több mint 6 gramm telített zsírt tartalmaz.
Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a sertéshús nagyrészt feldolgozott formában kerül a fogyasztókhoz, így rengeteg nátriumot (vagyis lényegében sót) tartalmaz, ami megnövelheti a vérnyomást, illetve a szívbetegségek és a stroke kockázatát.
A feldolgozott sertéshúsok fogyasztása ráadásul a vörös húsokhoz hasonlóan rákkeltő hatású lehet – ami fokozottan érvényes a vastag- és a végbélrák vonatkozásában.
Akkor ne is egyek sertéshúst?
Ha eszel egy kis bacont a reggelidhez, nem leszel automatikusan rákos, de a vörös húsok és a daganatos megbetegedések kialakulása között tudományosan bizonyított kapcsolat van.
Ha félted az egészséged, a szakemberek azt javasolják, hogy a sertéshús fogyasztását korlátozd heti 1-2 alkalomra, és próbálj minél soványabb, ökológiai gazdálkodásból származó darabokat választani. Amennyiben viszont szívbetegségben szenvedsz, vagy magas a koleszterinszinted, erősen ajánlott ennél alacsonyabban meghúznod a határt.
A feldolgozott sertéshúsok közé tartozik többek között a szalonna, a sonka, a virsli és a szalámi, ezért fogyasztásuknál érdemes a mértékletességre törekedned. Ha biztosra akarsz menni, akkor inkább a bőr nélküli baromfiféléket, illetve a halakat részesítsd előnyben, amelyek kiváló fehérje- és tápanyagforrások, anélkül hogy a vörös húsokra jellemző kockázatokat hordoznák.
Kíváncsi vagy arra is, hogy mennyire egészséges a csirkehús? Akkor ide kattintva olvasd el erről szóló cikkünket.
