Egyetlen egyszerű szokással lassíthatod az agyad öregedését

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Természetes folyamat az agyunk öregedése, de az életmódod felgyorsíthatja, és hosszú távon komoly árat fizethetsz érte.

Elmúlt este tizenegy óra, de még megnéznél egy részt a kedvenc sorozatodból? Vagy megcsúsztál a napi teendőkkel, és késő éjszakába nyúlóan próbálod menteni a helyzetet? Egyik sem túl jó ötlet, mert ha rendszeres nálad az ilyesmi, és rossz az alvásminőséged, az hosszú távon rosszat tesz az agyadnak.

Felgyorsítja az agy öregedését a rossz alvás

Az American Academy of Neurology orvosi folyóiratban megjelent tanulmány megállapította: hosszabb távon a rossz alvás az agy gyorsabb öregedéshez vezethet. A vizsgálatban 589, átlagosan 40 éves résztvevőtől gyűjtöttek alvással kapcsolatos adatokat. Öt évvel később újra megkeresték az alanyokat, hogy alvásuk minőségéről és időtartamáról kérdezzék őket. Eltelt újabb 10 év – a kutatás kezdetétől számítva 15 –, az orvosok ekkor koponya-MR-vizsgálattal határozták meg a résztvevők agyának korát. Ehhez az agyi atrófia mértékét nézték az életkorhoz viszonyítva.

A rossz alvásminőség idősebbé teszi az agyat
Fotó: Dmitrii Marchenko / Getty Images Hungary

Az agyi atrófia – közismertebb és sokkal ijesztőbb néven: agysorvadás – az idegsejtek, valamint a közöttük lévő kapcsolatok elvesztését jelenti. Ez szöveti leépüléssel jár, 25 éves korunk után minden évben néhány tizedszázalékkal csökken az agyunk térfogata. A természetes öregedési folyamat része, de a környezeti ártalmak, sérülések, betegségek és az életmód felgyorsíthatják. A kutatáshoz visszatérve: kiderült, hogy akik krónikusan rosszul aludtak, azoknál gyorsabb volt az agy öregedése. 

Idézőjel ikon

A legrosszabbul alvók agya átlagosan 2,6 évvel volt idősebb, mint amit az életkoruk indokolt volna.

Vagyis az alvásproblémák összefüggésbe hozhatók a későbbi életkorban jelentkező gyengébb gondolkodási teljesítménnyel, rosszabb memóriával, ami növeli a demencia kockázatát. Ráadásul a vizsgálatban részt vevők középkorúak voltak, a rossz alvásminőség hatása már ekkor sem tűnik el nyomtalanul. Tehát ha szeretnéd fiatalon tartani az agyadat, figyelj oda arra, hogy jót és eleget aludj. 

„Eredményeink rávilágítanak arra, hogy milyen fontos az agy egészségének megőrzése érdekében már életünk korai szakaszában foglalkozni az alvásproblémákkal. Ebbe beletartozik

Idézőjel ikon

a következetes lefekvési idő, a testmozgás, a koffein és alkohol mellőzése lefekvés előtt, valamint a relaxációs technikák alkalmazása”

– mondta Kristine Yaffe, a tanulmány egyik társszerzője, a Kaliforniai Egyetem San Francisco (UCSF) kutatója.

Egyre rosszabbul alszanak a magyarok

A kutatási eredmények tükrében még aggasztóbb, hogy a magyarok milyen nagy arányban számoltak be rossz alvásminőségről. A Szinapszis piackutató cég a Budapesti Alvásközponttal együttműködve 2024-ben ötödik alkalommal mérte fel a hazai lakosság alvási szokásait, a kutatásból pedig részletes képet kaphatunk arról, hogyan és mennyit alszunk. 

Aggasztó, hogy a magyarok jó része rosszul és keveset alszik
Fotó: Andrii Lysenko / Getty Images Hungary

Az objektív alvásminőségi index alapján így alszanak a magyarok:

  • mély, zavartalan alvás, amely után kipihenten és frissen ébred: 2 százalék;
  • elegendő mennyiségű alvás kisebb zavarokkal, néha kipihenten, néha fáradtan ébred, felmerül az egészségkövetkezmény lehetősége: 29 százalék;
  • Az alvás időtartama lehet elegendő, de gyakori ébredések és/vagy alvászavarok jellemzik, többnyire kialvatlannak érzi magát, felmerül a súlyos egészségkövetkezmény lehetősége: 41 százalék;
  • Alváshiány vagy gyakori éjszakai felébredések, komoly alvászavarok jellemzik, amelyek negatívan befolyásolják a nappali teljesítményt, és felmerül a nagyon súlyos egészségkövetkezmény lehetősége: 29 százalék.

Aggasztó, hogy második, még elfogadható alvásminőséggel rendelkező csoport aránya a 2020-as 40 százalékról 29 százalékra csökkent; a legsúlyosabb helyzetben lévő negyedik csoport pedig 16 százalékról 29-re nőtt (a másik kettő stagnált). Az utóbbi években romlott az alvásminőség szubjektív megítélése is, egyre kevesebben mondják azt, hogy „inkább jól” alszanak (25 százalék a 2020-as 30 helyett), és egyre többen számolnak be „inkább rossz” alvásról (18 százalék 12 helyett). 

Az alvás minőségén kívül sokszor a mennyisége sem elegendő. A legtöbb egészséges felnőttnek naponta 7-9 óra alvásra van szüksége. Ehhez képest a magyarok hétköznapokon átlagosan 6,7 órát, hétvégén pedig 7,9 órát alszanak. De a lakosság csaknem harmada (31 százalék) mindössze 6 órát pihen éjszaka. 

Ha szeretnél javítani az alvásminőségeden, mutatunk három módszert, ami jobb alvást eredményez.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.

Testem

Sokan csak legyintenek rá, pedig meddőséget okozhat: ezért nem szabad elviselni a menstruációs fájdalmat

Generációk óta él a köztudatban a tévhit, hogy a menstruációval járó kínzó görcsöket és fájdalmakat a nőknek egyszerűen el kell viselniük. Egy friss magyar kutatás szerint a fiatal nők közel egyharmada szenved rendszeresen az erős menstruációs panaszoktól, sokan mégis csak legyintenek a tünetekre, vagy a félelem miatt halogatják a kivizsgálást. Pedig a háttérben olyan alattomos, nehezen diagnosztizálható betegségek állhatnak, mint az endometriózis vagy a PCOS.

Önidő

Kiderült: így éri meg a legjobban pénzt váltani a nyaralásra

A nyaralók számára fontos kérdés, hogy hol éri meg legjobban pénzt váltani az utazás előtt. Az elmúlt hónapokban jelentősen erősödött a forint, hiszen míg március elején egy euró még 390 forint volt a bankközi árfolyamok alapján, addig júniusra az érték már 355 forint körül alakult. Ez a kedvező helyzet azt jelenti, hogy bárhol is váltson az ember, most lényegesen olcsóbban lehet külföldi devizát venni, mint néhány hónappal ezelőtt.

Mindennapi

Augusztustól drágul az egyik budapesti közlekedési forma

Augusztus 1-jétől többe kerül majd taxival utazni Budapesten, miután a Fővárosi Közgyűlés módosította a taxirendeletet. A döntés szerint az alapdíj 1100 forintról 1300 forintra, a kilométerdíj 440 forintról 521 forintra, a percdíj pedig 110 forintról 130 forintra emelkedik.

Életem

76 centire csökkent a Balaton vízszintje: ennyire kell aggódni miatta

A Balaton vízállása 2026. június 25-én mindössze 76 centimétert ért el. Bár a tó állapota miatt sokan aggódnak, szakértők szerint összetett kérdésről van szó. A vízszint puszta magassága önmagában ugyanis nem alkalmas arra, hogy pontos képet kapjunk a magyar tenger aktuális ökológiai állapotáról.