Némely zöldség azonnal felsejlik lelki szemeink előtt, amikor eszünkbe jut. Forma, illat, ízvilág, szín. Pedig számtalan létezik a megszokottól eltérő kinézettel a világ más tájain. Vajon ugyanarra alkalmasak, mint a számunkra megszokott darabok?
A sárgarépa eredeti őshazája a Közel-Kelet volt, holland közvetítéssel került Európába, s a mai színét is neki köszönhetjük. Sokaknak lehet meglepő, hogy eredeti színe valójában lila és fehér, ahogy némely petrezselyemgyökér is hasonló, csak enyhébb színárnyalatban pompázik. Manapság is létezik lila színű répa a többféle egyéb árnyalat mellett, most ezt vesszük górcső alá. Vajon tud-e többet, mint megszokott színű rokona, a narancssárga sárgarépa.
Bár Európában szemünk a narancssárga verzióhoz szokott, a lila változatot is érdemes megkóstolnunk, ha elénk ugrik a boltok polcain. Az enyhén feketés, inkább lila gyökérzöldség ugyanis jóval nagyobb arányban tartalmazza azokat a jótékony anyagokat, melyek miatt sárga verzióját is szeretjük.
Sok antioxidáns, rengeteg rost
A legenda szerint Orániai Vilmos iránti tiszteletből lett a sárga verzió elterjedt kontinensünkön. Az egykor fél Franciaországra és a mai Németország jelentős területére kiterjesztett Németalföld a Habsburg-dinasztia spanyol ágának uralma alatt állt, azonban a helyi protestánsok a frissen trónra került spanyol király, II. Fülöp rekatolizációs törekvéseit megelégelve fellázadtak idegen uraik ellen. A németalföldi szabadságharc egyik vezető személyisége, Holland, Zeeland és Utrecht tartományi vezetője, a későbbi orániai hercegi rangot is megöröklő Hallgatag Vilmos zsoldosseregével együtt vívta ki a győzelmet a protestánsok számára. A vesztfáliai békekötést ugyan nem érhette meg, ám Hollandia alapítójaként tisztelik azóta is. Sokan az ő nevéből – oranja, orange – származtatják a holland nemzeti narancsszínt, illetve sokáig a sárgarépa színváltozatát is egyfajta tiszteletadásként hozzá kapcsolták.
A sárga változatot a középkorban még nem ismerték
„Bár a narancssárga színű sárgarépa első nemesítése valóban Hollandiában történt meg, és feltehetőleg a 16–17. században, Orániai Vilmos tiszteletéhez semmi köze” – nyilatkozta John Stolarczyk, a virtuális Sárgarépa Világmúzeum kurátora. „Nem ismerünk olyan dokumentumokat, amelyek bebizonyítanák, hogy a hollandok a leendő királyi család tiszteletére változtatták volna meg a répa színét.”
A répa azonban – színétől függetlenül – valóban holland nemesítés eredménye. Az eredetileg Irán területén őshonos növénynek a keleti területeken leginkább a levelét fogyasztották, mór közvetítéssel került a spanyol területekre. A változatos színű növény könnyen elterjedt a spanyol királyi Habsburg család birtokain, köztük a mai Hollandia területén. Bár ekkoriban a répa gyökerének színe leginkább lila vagy fekete volt, néha előfordultak mutáns, citromsárga és fehér példányok, amelyekből hiányzott a lila színt adó pigment, az antocián. Ez az anyag, amitől például a padlizsán is lila színű, egy antioxidáns, mely a flavonoidok családjába tartozik.
Rákellenes csodaszer?
Amikor a szabad gyökök felhalmozódnak a szervezetben, oxidatív stresszt okoznak, ami gyulladást okozhat, és növelheti a krónikus betegségek, például a rák és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Az antioxidánsok ebben a helyzetben lehetnek segítségünkre, hiszen képesek a gyulladást csökkenteni, megelőzni, ezért a rákos sejtek ellen is hatékonyak. A répa lila színváltozatának ez az egyik nagy előnye egyéb árnyalatú rokonaival szemben.
Míg a sárgarépában a béta-karotin az egyik legértékesebb anyag, a lila verziójában az antocián.
A lila répát nemrég élettani hatásait tekintve is komoly vizsgálatoknak vetették alá a kutatók, kiemelt figyelemmel a benne rejlő antioxidáns-tartalomra. Mind a pakisztáni Nemzeti Élelmiszer-tudomáyi Egyetem, mind a lengyelországi Poznańi Élettudományi Egyetem Élelmiszer-technológiai Tanszékének munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy a lila répában található ásványi anyagok és antioxidánsok összessége kifejezetten előnyös a metabolikus szindróma, illetve egyes rákos megbetegedések megelőzésében.
A metabolikus szindróma a krónikus betegségek, a cukorbetegség és a szívbetegségek egyes típusának együttes jelenléte következtében alakulhat ki, ahogy korábban itt is írtunk róla, manapság a felnőtt populáció egyre nagyobb részét érinti. A stresszes életmód következtében folyamatosan rosszabbodó metabolikus szindróma azonban tudatos táplálkozással és megfelelő életmóddal elkerülhető lehet.
Minden benne van a lila gyökérben
A vizsgálatok megállapították, hogy a lila sárgarépa gyökerében jelenlévő fenolos vegyületek, például az antocianin, különösen hatékonyak lehetnek a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség és a rák kialakulásának elkerülésében vagy késleltetésében. Sikerrel gátolják a test gyulladásos folyamatait, és csökkentik is a gyulladást. Megéri tehát néha a sárga mellett egy kis különlegességet csempészni étkezésünkbe azzal, ha a furcsának tűnő, lila verziót választjuk. Az ízében a sárga testvéréhez hasonló, különleges vitaminforrásüdítő színfolt lehet a tányérunkon.
