Ha gyakran azon kapod magad, hogy az éjszaka közepén vagy reggel mardosó éhségrohamra ébredsz, akkor valószínű, hogy a szervezeted nem kapja meg, amire szüksége van. Például nem alszol eleget, így a tested nehezebben kontrollálja az éhségért felelős hormonjaidat, emiatt étel után nyúlhatsz akkor is, amikor a szervezeted nem igényelné a pluszkalóriákat.
Az éhségérzet egy természetes állapot, a testünk általában tudja, mikor kell ennünk, és mikor kell aludnunk annak érdekében, hogy egészségesek legyünk. A legtöbb ember számára az étvágy este tetőzik, és éjszaka csak ritkán vagyunk éhesek, ám reggel leggyakrabban ez a késztetés kerít hatalmába bennünket legelőször.
Számos oka lehet annak, ha éjszaka mégis éhségérzetre ébredünk. Jó esetben ezt az anomáliát helyesen megválasztott ételekkel vagy jól ütemezett étrenddel helyrebillenthetjük. Nézzük, mit tehetünk a probléma megoldása érdekében!
A túlevés is éhkoppot okoz
Szervezetünk alvás közben sem hagyja abba a kalóriák égetését, de emiatt, ha egészségesek vagyunk, éjszaka nem fog korogni a gyomrunk. Ám ha éjnek évadján vagy reggel farkaséhesen ébredünk, az leggyakrabban az életmóddal van összefüggésben, de befolyásolhatják az éhségérzetet a gyógyszerek, amiket szedünk, illetve egyéb állapotok is okozhatnak éhkoppot.
Ilyen lehet például, ha túl sokat eszünk lefekvés előtt. Ha egy-két órával ágyba bújás előtt még pizzát vagy töltött káposztát majszolunk, ne csodálkozzunk azon, ha reggel éhesen ébredünk.
Az evés, különösen a magas szénhidráttartalmú ételek megemelik a vércukorszintünket, és ez közvetlenül lefekvés előtt egyáltalán nem szerencsés.
A hasnyálmirigy ekkor inzulint szabadít fel, amely arra utasítja a sejteket, hogy hasznosítsák a vércukrot. Ez a folyamat a vércukorszint csökkenését okozza, ami éhségérzethez vezet.
Emellett tanulmányok bizonyítják, hogy az éjszakai étkezés a legtöbb esetben nem olyan kielégítő, mint a reggeli. Éppen ezért, ha nagyon éhesek vagyunk, akkor közvetlenül lefekvés előtt fogyasszunk el egy kis, 200 kalóriánál mindenképpen kevesebb tápanyagot tartalmazó nassolnivalót, ami lehet például egy fehérjében gazdag ital.
A kevés alvás is éhséghez vezet
Az elégtelen alvás is rossz vércukorszint-szabályozáshoz vezethet már akkor is, ha az álmatlan éjszakák csak ritkán fordulnak elő. Az alváshiány összefüggésbe hozható az éhségtermelésért felelős ghrelin hormon magasabb szintjével. A probléma megelőzése érdekében törekedjünk napi hét-nyolc óra alvásra.
A hormonok miatt is többet ehetünk
A hormonszintváltozást okozó premenstruációs szindróma (PMS) is oka lehet annak, ha étel, különösen a cukros falatok után sóvárognak a nők a menstruációt megelőzően. Ez a farkaséhség gyakran párosul puffadással, fáradtsággal és az alvási szokások megváltozásával.
Ügyeljünk a gyógyszerekre
Vannak bizonyos gyógyszerek, melyekről köztudott, hogy megnövelik az étvágyat, ami miatt korgó gyomorral ébredhetünk. Ilyen néhány antidepresszáns, antihisztamin, a szteroidok, a migrén enyhítésére szolgáló gyógyszer, bizonyos cukorbetegség elleni gyógyszerek, például az inzulin; de ilyenek a szorongást csökkentő pirulák és a különböző rohamok elleni szerek.
Ha szomjasak vagyunk, ne együnk
A szomjúságot gyakran összetévesztjük az éhséggel, és miután a kiszáradás lehangolttá tesz, azt gondolhatjuk, hogy éhesek vagyunk. Ha éhségérzettel és sóvárgással ébredünk, igyunk meg egy nagy pohár vizet, és várjunk néhány percet, hátha elmúlik a vágy. Napközben pedig törekedjünk arra, hogy hidratáltak maradjunk.
Ne stresszeljünk!
A stressz hírhedt arról, hogy étkezési vágyat, sokszor falási rohamot okoz, miután a stressz-szint növekedésével a szervezet bizonyos hormonokat, például kortizolt bocsát ki. A jóga, a meditáció és a légzőgyakorlatok nagyszerű módszerek a stressz és az étkezés utáni vércukorszintugrások csökkentésére.
Óvatosan az esti sportolással
A testmozgás segít a vércukorszint szabályozásában, ám a túlzásba vitt, intenzív esti sportolás miatt annyira leeshet a vércukorszintünk, hogy az elégtelen lesz ahhoz, hogy a testünket egész éjszaka jóllakottan tartsa.
Egy különösen megerőltető esti sportolás után fogyasszunk elegendő ételt vacsorára, vagy edzés után együnk magas fehérjetartalmú nassolnivalót. Az is jó ötlet, ha edzés után több vizet iszunk, hogy elkerüljük a dehidratációt.
Éjszakai evésszindróma
Az éjszakai evésszindróma egy étkezési rendellenesség, amely reggel étvágytalanságot, éjszaka pedig étkezési késztetést és alvási nehézségeket okoz. Az okáról még keveset tud az orvostudomány, de a kutatók feltételezik, hogy kialakulásában közrejátszhat az éjszakai alacsonyabb melatoninszint.
Az éjszakai evésszindrómában szenvedőknek alacsonyabb a leptinszintje is, amely a szervezet természetes étvágycsökkentője.
A betegség ellen nincs konkrét kezelési lehetőség, általában antidepresszánsokkal javítanak az érintettek állapotán.
Terhesség alatt is megnő az étvágy
Sok nő azt tapasztalja, hogy a terhesség alatt megnövekszik az étvágya. Azonban ilyen esetben nem ad aggodalomra okot a reggeli erőteljes éhségérzet, ha a késő esti evés nem vezet hízáshoz. Ezt egészséges táplálkozással, valamint azzal kerülhetjük el, ha nem fekszünk le éhesen. Egy magas fehérjetartalmú snack vagy egy pohár meleg tej egyenletesen tarthatja a vércukorszintet egész éjszaka.
A terhesség alatti éjszakai éhség a terhességi cukorbetegség tünete lehet.
Egyéb egészségügyi állapotok
Egyes egészségügyi állapotok komoly hatással lehetnek az étvágyra, különösen, ha az anyagcserét érintik. Az elhízás, a cukorbetegség és a pajzsmirigy-túlműködés köztudottan problémákat okoz az étvágy szabályozásában.
A cukorbetegség zavart okoz a vércukorszint szabályozásában. A 2-es típusú cukorbetegségben például a sejtek nem reagálnak az inzulinra. Ennek pedig az lesz az eredménye, hogy a szervezet soha nem kapja meg a számára szükséges energiát, így továbbra is éhesnek érezzük magunkat.
A túlsúly is megnehezítheti a szervezet számára az inzulinhasznosítást és a vércukorszint szabályozását. A megnövekedett étvágy a pajzsmirigy-túlműködés egyik leggyakoribb tünete is, amely akkor fordul elő, ha a pajzsmirigy túl sok tetrajódtironin (T4) és trijódtironin (T3) hormont termel.
