Nem csak a teflon serpenyők tartalmazhatnak rákkeltő anyagokat, más edényfajtákról is elmondható, hogy ártalmasak lehetnek az egészségre.
A gyártók az edényeket különféle bevonatokkal látják el, amelyek anyaguktól függően máshogy reagálnak a karcolásokra vagy a hőre. Míg egy részük biztonságosan használható, mások egészségügyi kockázatokat hordoznak, melyekkel nem árt tisztában lenni.
Ezek az edények rákkeltő hatásúak lehetnek
Az elmúlt években több kutatás is igazolta, hogy a különféle PFAS vegyületek, amelyek a teflonban és más tapadásmentes bevonattal ellátott edényekben is megtalálhatók, az emberi szervezetben felhalmozódva károsíthatják a hormon- és az immunrendszert, illetve megnövelhetik a rák kialakulásának kockázatát.
A teflon bevonatú edényekre korábban jellemző volt, hogy perfluoroktánsav (PFOA) felhasználásával készültek. Mint kiderült, azon túl, hogy a teflon magasabb, 250 Celsius-fok feletti hőfokon elkezd lebomlani, és mérgező anyagokat bocsát ki, ennek jelenléte további veszélyeket rejt. A Tudatos Vásárlók összefoglalója szerint
„a PFOA-ról bebizonyosodott, hogy felhalmozódik az emberi szervezetben, rákkeltő kockázata van, emellett májproblémákat, vesekárosodást, hormonális zavarokat és reprodukciós károsodást okozhat, ezért az Európai Unióban 2020-ban betiltották.”
Manapság a legtöbb edény ugyan már PFOA helyett más PFAS anyagból készül, ám ezek is hasonló kockázatot képviselhetnek, ezért a zöld szervezetek egységes betiltásukat javasolják. Ha ilyen edényt használsz, fontos, hogy ne hevítsd túl, ne karcold meg, és ne tisztítsd mosogatógépben. Amennyiben pedig mégis összekarcolódna, ne kockáztass, dobd ki.
A szilikon sem biztonságos
A szilikon formákat sokan kedvelik, mert tapadásmentes tulajdonságokkal rendelkeznek, és ellenállnak a magas hőmérsékletnek. A gond csak az, hogy a műanyagokkal ellentétben nem vonatkozik rájuk részletes EU-s szabályozás, miközben a vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyag 230-260 fokon elkezd bomlani, és káros vegyi anyagokat bocsát ki.
A BEUC Európai Fogyasztói Szervezet egyenesen úgy találta, hogy a szilikon sütőformák 23 százaléka jelentős mennyiségű szennyező anyagot enged ki,
82 százalékuk pedig különös aggodalomra okot adó vegyületeket tartalmaz.
Habár az utóbbiaknál alacsony koncentrációt mértek, tudni kell, hogy a különböző forrásból származó vegyi anyagok együttesen így is negatív hatásokkal járhatnak. Mindezek fényében itt is érvényes, hogy kerülni kell az anyag magas (200 fok feletti) hőmérsékleten történő használatát – főleg, ha a szilikon színezett, mert a színezékek a hő hatására kiszivároghatnak, és a sérült, kopott darabokat jobb kidobni.
Ilyen alternatívák vannak
A kisebb kockázatú kategóriába tartozik például az alumínium. Érdemes azonban azzal számolni, hogy kisebb mennyiségű alumínium szivároghat belőle az ételbe, a folyamatos kitettséget pedig az Alzheimer-kórral, a dialízis enkefalopátiával, továbbá bizonyos csontbetegségekkel hozták összefüggésbe. Ha ráadásul egy alumíniumedény más fémeket is tartalmaz, azok is kioldódhatnak az ételbe, ami fémes ízt kölcsönözhet neki.
A fejlődő országokban gyártott újrahasznosított alumíniumedényekkel még inkább vigyázni kell. Egy tanulmány kimutatta, hogy több mint harmadukból ólom, illetve jelentős mennyiségű arzén és kadmium oldódott ki a vizsgálat során. A kioldódás esélyét növeli a savas vagy sós ételek főzése, ahogy a magasabb hőmérséklet és a hosszabb főzési idő is. Elmondható az is, hogy minél régebbi egy alumíniumedény, annál több káros fém oldódik ki belőle.
Csak minimális kockázatot hordoznak ellenben a kerámia bevonatú edények. A sértetlen és megfelelő minőségű kerámiabevonat nem bocsát ki káros anyagokat, de csak addig, amíg nincs megkarcolva vagy túl magas hőmérsékleten használva. Biztonságosabbak a zománcozott lábasok, fazekak is, de a bevonat sérülései révén a fémek kioldódhatnak – különösen a régebbi daraboknál és/vagy savas, sózott ételek készítése esetén.
Az inox, rozsdamentes acél edények szintén biztonságosak, mivel nincs káros anyagot tartalmazó bevonatuk, ami magas hőmérsékleten károsanyag-kibocsátást okozna. Ugyanez érvényes a hőálló, jénai üvegtálakra.
„Magából a jénai üvegből nem jutnak ki káros anyagok még magas hőmérsékleten sem, kémiailag nagyon stabil, nem lép reakcióba az étellel.”
Nem kell aggódnod az öntöttvas edények miatt sem. Hiába bocsátanak ki vasat, ez a legtöbb ember számára nem jelent kockázatot, sőt hozzájárulhat az ajánlott napi beviteli érték eléréséhez. Hátrányuk viszont, hogy nincsen tapadásmentes bevonatuk.
Erre figyelj, hogy ne legyen baj
A Tudatos Vásárlók összeszedett néhány általános szabályt, amit érdemes betartanod:
- Kerüld a magas hőt, ami károsíthatja az edényeket, bevonatokat.
- A savas ételeket inkább hőálló üvegben készítsd.
- A keveréshez, tálaláshoz a fémeszközök helyett használj fakanalat.
- Ha mély karcolásokat, repedést látsz egy edényen, cseréld azt le.
- Úgy tárold az edényeket, hogy ne karcolódjanak meg.
- Ne hagyd, hogy nedvesség érje az öntöttvas és alumíniumedényeket.
- Válassz minden edényhez megfelelő tisztítási módszert.
„Összességében leginkább a teflon vagy egyéb PFAS bevonatú edényeket kerüljük, és érdemes elővigyázatosan bánni a szilikon formákkal is. Aki óvatosabb, kerülje a sima kezeletlen alumínium- és rozsdamentes acél edények használatát. A többi edényféle általánosságban biztonságos, hogyha odafigyelünk néhány dologra” – írták.
Műanyag edényből sem mindegy, hogy milyet használsz. A részletekért kattints ide.
