Ez történik valójában, ha megeszed az égett pirítóst

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A pirítós sokak kedvence, ám ha megég, egy benne megtalálható anyag akár rákos megbetegedést is okozhat.

Te hogy szereted a pirítóst? Vannak, akik épp csak aranyszínűre pirítják a kenyerüket, de akadnak olyanok is, akik egészen sötétre égetik felületét. Az égett élelmiszerektől azonban érdemes lehet tartózkodni még akkor is, ha nem ismerjük teljesen annak az anyagnak a szervezetre gyakorolt hatását, ami ilyenkor keletkezik.

Ezt kell tudni az akrilamidról

Az étkezési akrilamid az a vegyület, amelytől potenciálisan veszélyes lehet az égett pirítóst, és úgy általánosságban véve az égett ételeket megenni. A keményítőt tartalmazó ételekben magas hőmérsékleten történő hőkezelés hatására létrejövő anyag a fehérjék és a cukrok reakcióba lépésének eredménye, ettől lesz sötétebb színe és jellegzetes íze a megsütött keményítős élelmiszereknek.

A sütés legkülönbözőbb metódusaival előállított élelmiszerekben mind megjelenhet az étkezési akrilamid, melynek koncentrációja annál magasabb, minél hosszasabban tesszük ki hőnek az adott élelmiszert,

így egy túlsütött, sőt, megégett pirítósban jó sok akrilamid halmozódik fel.

Hogy kinek milyen árnyalatú pirítós a kedvence, az egyéni ízlés kérdése – de vajon okozhat rákot a feketére égett szelet?
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

Okozhat rákot a pirítós?

Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a vegyületet a rák kialakulásával is összefüggésbe lehet hozni. Már 1994-ben potenciálisan karcinogén anyagként beszéltek róla, állatokban végzett kísérletek sorozata pedig arról árulkodik, hogy mell- és pajzsmirigydaganat kialakulásához vezethet. Az emberekre gyakorolt hatással kapcsolatos vizsgálódások ugyanakkor vegyes eredményekhez vezettek:

  • 32 kutatás felülvizsgálatában nem tudták az akrilamid felhalmozódását a leggyakoribb ráktípusok egyikének kialakulásához sem kötni,
  • egy másik, megfigyeléses kutatás sem tudott az étkezési akrilamid és a rák közt kapcsolatot találni,
  • ugyanakkor egy 4000 fő bevonásával készített kutatás szerint van kapcsolat az étkezési akrilamid és a magas életkorban kialakuló rákos megbetegedések közt,
  • és egy 18 kutatást összegző elemzés is talált némi kapcsolatot a vegyület, valamint a petefészek- és méhnyálkahártyarák esetében, különösen a nemdohányzók körében.

Ezek azonban megfigyeléses kutatás révén nem veszik figyelembe azt, milyen egyéb faktorok járulhattak hozzá a megbetegedésekhez – vagy épp ellenkezőleg, védhették ki azok kialakulását.

Egyszer-egyszer belefér egy ilyen reggeli is
Fotó: Jeff Greenberg / Getty Images Hungary

Így edd mostantól a pirítósod!

Mindezek ismeretében nem lehet kimondani, hogy mindenkinek tartózkodnia kellene attól, hogy égett pirítóst fogyasszon, ugyanakkor érdemes lehet megfontolni azt, hogy ne magas fokozaton pirítsd a kenyeret, amikor reggelit készítesz, hogy sötétbarna vagy fekete színű legyen a szelet, amibe harapsz, hanem inkább aranybarna. Abból nem lesz baj, ha egyszer-egyszer sötétebben fogyasztod a pirítóst, ha viszont nagyon megégett, vágd le azt a részt – ez tulajdonképpen nemcsak egészséged védelmében lehet fontos, hanem azért is, mert így finomabb lesz az étel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: tudod, ki lépet először a Holdra?

Július 20-án az emberiség egyik legnagyobb teljesítményére, az első holdra szállásra emlékezünk. De vajon te mennyit tudsz az Apollo–11 küldetéséről, az űrutazás számairól és égi kísérőnk különlegességeiről? Tedd próbára magad villámkvízünkkel!

Szülőség

Fontos határidő jár le szerdán: ezen múlhat az iskolakezdési támogatás

Hamarosan lejár a sajátos nevelési igényű gyerekek utáni támogatás igényléshez szükséges bejelentési határidő. Az állapotot a Pedagógiai Szakszolgálat igazolja, majd a szülőnek kell jeleznie a leendő vagy már meglévő oktatási intézménynél, mely lejelenti, és az államkincstár regisztrálhatja az igényt.

Életem

Ezért fuldokolnak a mopszok és bulldogok: döbbenetes videó

Horkolnak, szuszognak, röfögnek – sokan még mindig úgy gondolják, hogy ez egyszerűen a mopszok, francia bulldogok vagy angol bulldogok bájos, vicces sajátossága. Az állatorvosok és a felelős állatvédők azonban egészen mást látnak: egy frissen megosztott, sokkoló felvétel most kendőzetlenül mutatja be, mi zajlik le a lapos orrú kutyák torkában.

Testem

Nem csak nyári hűsítő: így védi a szívedet a görögdinnye

Amikor beköszönt a nyári kánikula, szinte nincs olyan ember, aki ne vágyna egy hatalmas szelet, jéghideg görögdinnyére. A lédús, mézédes gyümölcs azonnal oltja a szomjunkat és visszahozza az életkedvünket a legforróbb napokon is. Ám a dinnye jóval több egyszerű, frissítő desszertnél: a legújabb kutatások szerint a szervezetünk, különösen a szívünk és a keringési rendszerünk egyik legkitartóbb védelmezője bújik meg a zöld csíkos héj mögött.

Testem

Sokan szégyellik, pedig ez a kínos tünet a vastagbélrák jele is lehet

A széklettartási problémák olyan tünetek, amikről nem szívesen beszélünk. A szégyen azonban eltörpül azon betegségek lehetősége mellett, melyeket az orvos felismerhet, ha megosztjuk vele az információt. Az ilyen betegségek közt van a vastagbélrák is, mely jelenleg a harmadik leggyakoribb ráktípus a világon.

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.