Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A pirítós sokak kedvence, ám ha megég, egy benne megtalálható anyag akár rákos megbetegedést is okozhat.
Te hogy szereted a pirítóst? Vannak, akik épp csak aranyszínűre pirítják a kenyerüket, de akadnak olyanok is, akik egészen sötétre égetik felületét. Az égett élelmiszerektől azonban érdemes lehet tartózkodni még akkor is, ha nem ismerjük teljesen annak az anyagnak a szervezetre gyakorolt hatását, ami ilyenkor keletkezik.
Ezt kell tudni az akrilamidról
Az étkezési akrilamid az a vegyület, amelytől potenciálisan veszélyes lehet az égett pirítóst, és úgy általánosságban véve az égett ételeket megenni. A keményítőt tartalmazó ételekben magas hőmérsékleten történő hőkezelés hatására létrejövő anyag a fehérjék és a cukrok reakcióba lépésének eredménye, ettől lesz sötétebb színe és jellegzetes íze a megsütött keményítős élelmiszereknek.
A sütés legkülönbözőbb metódusaival előállított élelmiszerekben mind megjelenhet az étkezési akrilamid, melynek koncentrációja annál magasabb, minél hosszasabban tesszük ki hőnek az adott élelmiszert,
így egy túlsütött, sőt, megégett pirítósban jó sok akrilamid halmozódik fel.
Okozhat rákot a pirítós?
Hogy mi ezzel a baj? Az, hogy a vegyületet a rák kialakulásával is összefüggésbe lehet hozni. Már 1994-ben potenciálisan karcinogén anyagként beszéltek róla, állatokban végzett kísérletek sorozata pedig arról árulkodik, hogy mell- és pajzsmirigydaganat kialakulásához vezethet. Az emberekre gyakorolt hatással kapcsolatos vizsgálódások ugyanakkor vegyes eredményekhez vezettek:
- 32 kutatás felülvizsgálatában nem tudták az akrilamid felhalmozódását a leggyakoribb ráktípusok egyikének kialakulásához sem kötni,
- egy másik, megfigyeléses kutatás sem tudott az étkezési akrilamid és a rák közt kapcsolatot találni,
- ugyanakkor egy 4000 fő bevonásával készített kutatás szerint van kapcsolat az étkezési akrilamid és a magas életkorban kialakuló rákos megbetegedések közt,
- és egy 18 kutatást összegző elemzés is talált némi kapcsolatot a vegyület, valamint a petefészek- és méhnyálkahártyarák esetében, különösen a nemdohányzók körében.
Ezek azonban megfigyeléses kutatás révén nem veszik figyelembe azt, milyen egyéb faktorok járulhattak hozzá a megbetegedésekhez – vagy épp ellenkezőleg, védhették ki azok kialakulását.
Így edd mostantól a pirítósod!
Mindezek ismeretében nem lehet kimondani, hogy mindenkinek tartózkodnia kellene attól, hogy égett pirítóst fogyasszon, ugyanakkor érdemes lehet megfontolni azt, hogy ne magas fokozaton pirítsd a kenyeret, amikor reggelit készítesz, hogy sötétbarna vagy fekete színű legyen a szelet, amibe harapsz, hanem inkább aranybarna. Abból nem lesz baj, ha egyszer-egyszer sötétebben fogyasztod a pirítóst, ha viszont nagyon megégett, vágd le azt a részt – ez tulajdonképpen nemcsak egészséged védelmében lehet fontos, hanem azért is, mert így finomabb lesz az étel.
