Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent egy galandféreg terjesztette fertőzés. A humán alveoláris echinococcosist rágcsálók és ragadozó kutyafélék egyaránt elkaphatják.
A rágcsálókba a környezetbe ürülő peték elfogyasztásával jut be a féreg, májukban rosszindulatú elváltozásokat okozva. A ragadozók ezeket az állatokat fogyasztják el, így fertőződnek meg, az ember pedig akkor kerül képbe, amikor szennyezett, mosatlan, nyers gyümölccsel vagy zöldséggel viszi be szervezetébe a parazitát, írja az Agrárszektor.
Ez a parazita az embert is fertőzheti
Nem egyszerű diagnosztizálni a fertőzést, egyrészt azért, mert öt, de akár 15 éven át is minden tünettől mentesen hordozhatja a gazdaszervezet a galandférget, másrészt pedig azért, mert első tünetei nem feltétlenül adnak okot gyanakvásra.
Általános rossz közérzet mellett hasi fájdalom és testsúlycsökkenés jelezheti a fertőzöttséget.
A máj emberekben is előforduló érintettsége miatt ugyanakkor a kezeletlen betegség életveszélyessé is válhat, a betegen pedig csak az segít, ha eltávolítják e szervének egy részét. Ezt követően akár élethosszig is gyógyszeres kezelésre szorulhat.
Ez a parazita okozta fertőzés korábban inkább a hideg és mérsékelt éghajlatú területeken fordult elő, mára azonban a melegebb, szubmediterrán éghajlattal rendelkező európai térségekben, így Magyarországon is egyre több ilyen megbetegedést jegyeznek fel.
Három kockázatos terület van Magyarországon
Hiába gondolhatnánk, hogy a felmelegedés Magyarországon is érvényesülő hatása miatt kevesebb fertőzött egyedet találhatunk a magyar vadállományban, a tendencia épp ezzel ellentétes. Somogy vármegye róka- és aranysakál-populációjában is egyre magasabb átfertőzöttséget találnak. A kutatások eredménye szerint a vizes élőhelyek fokozzák a fertőzés kockázatát, a csapadék mennyisége csak kis mértékben járul ahhoz hozzá. Hazánkban három területet találtak magasabb kockázatúnak, ezek a következők:
- a Dráva-sík,
- a Kaposvártól délre elhelyezkedő Zselic
- a Balaton déli partja.
A MATE Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport kutatása segítséget nyújthat abban, hogy a valós kockázatok felismerésével hatékonyabban lehessen fellépni a fertőzések terjedésével és a humán egészségügyi kockázat növekedésével szemben.
