Ezt a pajzsmirigybetegséget lassan diagnosztizálják: nem az orvos hibája

Olvasási idő kb. 1 perc

A diagnózis ritkán születik meg egyetlen vizsgálat alapján, a pajzsmirigybetegség teljes felderítése több egymásra épülő lépcsőből áll.

A Hashimoto-thyreoiditis – vagy más néven krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladása világon az egyik leggyakoribb autoimmun pajzsmirigybetegség, amely Magyarországon és a nyugati orvoslásban egyaránt a primer hypothyreosis (elsődleges pajzsmirigy-alulműködés) leggyakoribb oka – olvasható a Weborvos cikkében.

A diagnosztika első lépése az anamnézis és a tünetek felvétele. A Hashimoto-betegség lassan alakul ki, és kezdetben sokszor tünetmentes lehet, később azonban gyakoriak a hypothyreosisra utaló jelek: fáradtság, hideg intolerancia, súlygyarapodás, száraz bőr, hajhullás, székrekedés vagy depresszió. A fizikális vizsgálat során az orvos megtekinti és megtapintja a pajzsmirigy területét. Bár a strúma nem minden esetben kifejezett, a mirigy megnagyobbodása felkeltheti a gyanút.

A pajzsmirigybetegség diagnózisához az első lépés, hogy az orvos kikérdezi páciensét
Fotó: Tom Werner / Getty Images Hungary

A pajzsmirigyhormonok szerepe a diagnosztikában

TSH (thyroid-stimulating hormone) szint meghatározása az első vizsgálat, mert ez az egyik legérzékenyebb jelzője a pajzsmirigy működésének:

  • Emelkedett TSH többnyire alulműködésre, így esetleg Hashimoto-betegségre utal.
  • Normál TSH nem zárja ki a betegség korai vagy subklinikus fázisát. 

A TSH önmagában tehát nem ad teljes képet, mert a hormonkoncentrációk (T3, T4) és a funkcionális egyensúly egyaránt számít.

Ha érdekel a kivizsgálás valamennyi lépése, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez az otthoni munka legnagyobb veszélye: hosszú távon jelentkezik káros hatása

A home office kezdetben a szabadság és a kényelem szimbóluma volt, de mára kiderült, hogy komoly mentális kockázatokat rejt. Az otthoni munkavégzés legnagyobb veszélye a szociális kapcsolatok drasztikus leépülése és a munka-magánélet határainak elmosódása, ami hosszú távon súlyos pszichés állapotromláshoz vezet. Egy friss kutatás szerint a mai emberek jelentős része a mentális kimerültségtől és a szorongástól fél a legjobban, miközben az otthoni környezet és az izoláció észrevétlenül rombolja a lelki egészségünket. Utánajártunk, hogyan alakul ki ez a veszélyes folyamat, és mit tehetsz ellene.

Életem

Ezért tör rád vasárnap esténként a szorongás

Vasárnap este sokaknál furcsa kettősség jelenik meg: a hétvége még tart, fejben azonban már a hétfő reggel zakatol. Ilyenkor a legkisebb feladat is óriási tehernek tűnhet, és hirtelen úgy érezzük, az egész életünket újra kellene tervezni.

Testem

Ha így írsz, nagyobb az esélyed a demenciára

Egy friss kutatás arra a következtetésre jutott, hogy a kognitív hanyatlás jele lehet az, ha valakinek változik a kézírása. Ha lassabban formálja a betűket, sokszor megáll, darabossá válik az írása, az utalhat a demencia kezdeti jelenlétére.

Világom

Megremegett a föld is: robbanás volt az USA fölött

Egy meteor robbant fel szombat délután az Egyesült Államok északkeleti része felett. A NASA szerint a tűzgömb Massachusetts északkeleti és New Hampshire délkeleti térsége fölött jelent meg, majd 64 kilométeres magasságban felrobbant.

Testem

Rákot okozhat egy fontos vitamin, ha így szeded

A B12-vitamin a sejtosztódáshoz elengedhetetlenül szükséges. Azonban a nem megfelelően működő sejtek osztódását is serkenti, a kutatók pedig összefüggést látnak a B12-vitamin magas szintje és a daganatos megbetegedések között.

Testem

Sürgősen fordulj orvoshoz, ha ilyen a légzésed: rejtett okai lehetnek

A nehezedő légzést vagy a hirtelen fellépő fulladásérzést sokan hajlamosak a stresszre, a pánikra vagy a rossz kondícióra fogni, ám a szakorvosok arra figyelmeztetnek, hogy ez a tünet komoly veszélyeket rejt. A nehézlégzés mögött a tüdőbetegségeken kívül akár súlyos szívelégtelenség, vérszegénység vagy infarktus is állhat. De mikor tekinthető ártalmatlannak a kifulladás, és melyek azok a drámai kísérőtünetek, amelyek esetén egyetlen másodpercet sem szabad várni, hanem azonnal mentőt kell hívni?

Testem

Nem csak izomláz miatt feszülhet a vádli: ezzel a tünettel azonnal fordulj orvoshoz

A vádli feszülését és a láb duzzanatát a legtöbben elintézik annyival, hogy biztosan túl sokat sétáltak vagy elfáradtak a nap végére. Az orvosok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezek a hétköznapinak tűnő panaszok a mélyvénás trombózis legelső tünetei is lehetnek. Ha a vérrög elszabadul, az életveszélyes tüdőembóliához vezethet, ezért bizonyos jelek esetén tilos halogatni a segítséget. Utánajártunk, hogyan lehet megkülönböztetni az ártalmatlan izomlázat a trombózistól, és melyek azok a vészjelzések, amelyekkel azonnal orvoshoz kell fordulni.

Testem

Komoly bajt is jelezhet, ha nem érzed az illatokat: ilyen esetben sürgősen fordulj orvoshoz

A szaglás megromlását vagy elvesztését hajlamosak vagyunk egy egyszerű náthának vagy a COVID utóhatásának tulajdonítani, ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a háttérben sokszor komolyabb fül-orr-gégészeti vagy neurológiai betegségek állnak. Miközben az orrpolip vagy a krónikus arcüreggyulladás is elfojthatja az illatokat, a hirtelen, féloldali vagy kísérőtünetekkel jelentkező szaglásvesztés akár súlyos idegrendszeri problémát is jelezhet. Utánajártunk a szaglászavarok különböző típusainak, és annak, hogy pontosan mikor kell azonnal fül-orr-gégészhez fordulni.