A piócákat már az orvostudomány hajnalán fontos eszköznek tekintették. Hippokratész legalábbis úgy vélte, hogy bizonyos betegségek gyógyításának egy módja, ha a test nyirok-, vagyis egész pontosan vérháztartásának egyensúlyát a piócák általi csapolással érik el. Furcsa ötletnek hangzik, de az talán még meglepőbb, hogy a piócák azóta sem mentek ki a divatból.
Az ókori görögök érvágással és piócákkal orvosolták a fejfájást, köszvényt és egyes agyi rendellenességeket is. Ezen furcsa élőlények figyelemre méltó tulajdonságaikkal hívták fel magukra a gyógyászat figyelmét: a rossz vérkeringéssel rendelkező területeken képesek javítani a véráramlást, míg nyáluk véralvadásgátló anyagot tartalmaz, amely megakadályozza a vérrögképződést, szívás közben pedig oldják az érfal feszültségét, és el is távolítják a vérrögöket. Igazán körültekintő állatok, mert ahogy táplálkoznak, úgy egy természetes fertőtlenítőszert is kiválasztanak a táplálékforrásként használt testen.
Mindezen tulajdonságaik miatt az orvostudomány máig támaszkodik a segítségükre.
A piócák felhasználása a gyógyászatban
Ha nem a biológus szemével tekintünk a piócákra, akkor egy vérszívó parazitával nem nagyon van kedvünk jobban megismerkedni, ha lehetséges, inkább csak elkerülnénk. Sem a vérszívó, sem a parazita jelleg nem teszi szimpatikussá ezt az élőlényt.
Ugyanakkor laikus szemünket a tudomány felnyitja, ellenérzésünk enyhül, ha megtudjuk, mennyire fontos szerepet tölt be a pióca az ember életében. A pióca a tapadókorongjával kapaszkodik a testbe, és közvetlenül tiszta hirudint fecskendez a vérbe, így meggátolja a véralvadást, és hosszú ideig tud vért szívni. Ennek a hirudinnak és hatásmechanizmusának felismerése fontos lépés volt a véralvadásgátlók előállításában.
Orvosi piócák a sebészetben
Az orvosi piócákat jelenleg is használják a baleseti sebészet, mikrosebészet területén, valamint a helyreállító és plasztikai sebészet különböző irányzataiban. A plasztikai sebészet esetében a szövetek összeillesztésénél megvan a kockázata annak, hogy vérrögök képződnek, elapadhat a vérellátottsága a területnek. Ekkor jönnek képbe a piócák.
A balesetek, műtétek következtében kialakuló duzzanatok, vérömlenyek felszámolására és a vérrögképződés csökkentésére is használják a laboratóriumi körülmények között tenyésztett orvosi piócákat.
A mikrosebészet segítői
A mikrosebészet kifejezést olyan műtéti eljárásokra használjuk, ahol műtéti mikroszkópra van szükség. Egyik fő célja a szövetek átültetése a test egyik részéből a másikba, valamint az amputált részek visszavarrása az úgynevezett szabad lebenyműtét során. Ennek a folyamatnak fontos része a kis erek helyreállítása. A piócák a mikrosebészeti helyreállítás értékes eszközévé váltak, megmentve a szabadlebeny-műtétek után fellépő, műtétileg helyrehozhatatlan vénás elégtelenséget. A pióca segítheti a véráramlást a kis erekben, és megakadályozhatja a szövetek elhalását.
A piócák egyik áttörő használata egy látványos példa, a fület érintő sebészeti eljárás volt, mivel ezen a területen olyan aprók az erek, hogy a múltban senki sem tudta sikeresen „visszaműteni” a leszakadt fülcimpát. 1985-ben egy harvardi orvos piócát használt egy 5 éves gyermek fülének visszavarrásakor. Azért fordult a népi orvosláshoz, mert az apró erek a műtét során mindig megalvadtak, nem tudta őket összeilleszteni. Ez a siker mérföldkő volt, amely újra megalapozta a piócák használatát a modern orvostudományban. Azóta a piócák már életeket, végtagokat mentettek, megszüntetve az ujjakban, lábujjakban, fejbőrben, fülben a veszélyes operáció utáni vénás vérbőséget.
Piócák a fogászatban
A piócák fogászati alkalmazása egy modern kezelés keretén belül történik, a sorvadt íny vérellátásának regenerációja céljából.
Hirudoterápia a modern korban
A Hirudo Medicinalis nyálában több százféle bioaktív hatóanyag, vegyületkomplexek találhatóak. Ahogy a betegből az első vércsepp bejut a kis állatka testébe, ő reflexszerűen válaszreakcióként abból a több százféle hatóanyagból összeállít egy olyan koktélt, amire a vére alapján a páciensnek szüksége van. Ezt befecskendezi az ember szervezetébe, minek hatására a testben elindul egyfajta öngyógyító mechanizmus. Ezért a hirudoterápia sokféle kezelést jelenthet, kozmetikai, de immunerősítő céllal is hirdetik.
Sztálin is alkalmazta a hirudoterápiát: a fültövére helyezték a piócákat, valószínűleg vérkeringési problémái gyógyítására.
Az orvosi piócaterápiát egyetemi képzésen is oktatják, elsősorban Oroszország területén, ahol profi képzést kapnak az érdeklődők, vagy a komoly előképzettséggel és tapasztalattal rendelkező szakemberek néhány hónap alatt megtanulhatják biztonsággal alkalmazni a terápiát.
