Érdekes eredményre jutott egy kutatás az agy öregedésével kapcsolatban. Mint arra rámutattak, bizonyos életkorokban koncentráltan érvényesülhetnek az öregedési folyamatok.
A szakemberek a kutatás keretében 13 olyan fehérjét azonosítottak, amely összefüggésbe hozható az agy öregedésével, a jövőben pedig akár öregedésgátló kezelések alapjául is szolgálhatnak eredményeik. A szakértők azonban azt mondják, további kutatásokra lehet szükség ahhoz, hogy pontosan lássuk, pontosan miért ezek a fehérjék az agy öregedéséhez, és hogy megoldásokkal szolgálhatnak-e eredményeik olyan betegségek kezelésére, mint a demencia.
A fehérjék segíthetnek megérteni az agy öregedését
Az új tanulmány keretében a kutatók mintegy 11 ezer, 45-82 év közti ember MRI-felvételeit elemezték. Ezek alapján megbecsülték, hogy a résztvevők agyának életkora mennyiben tér el valós kronológiai életkoruktól. A kutatócsapat a mesterséges intelligencia segítségével mérte fel az agy életkorát, és megvizsgálta fiziológiai jellemzőit, köztük térfogatát is. Ez megmutatta, hogy agyunk milyen mértékben öregszik.
A szakemberek ezután megmérték körülbelül 3000 fehérje koncentrációját a résztvevők 5000 fős csoportjának vérében. Ezt az indokolta, hogy a vér fehérjekoncentrációjának változásai az agyban végbemenő hasonló változásokat tükrözhetik.
A kutatók 13 olyan fehérjét azonosítottak, amelynek vérbeli koncentrációja szorosan összefüggött az agy biológiai életkorával.
Megfigyelték azt is, hogy ahogy az agy biológiai életkora emelkedett, az öregedésben szerepet játszó tényezőkhöz – köztük a sejtszintű stresszhez és a gyulladáshoz – kapcsolódó fehérjék aránya megnövekedett a vérben. Eközben pedig az agyműködését fenntartó fehérjék szintje, beleértve azokat, amelyek részt vállalnak a sejtregenerációban, az öregedéssel csökkent.
A kutatócsoport által azonosított fehérjék közül a brevican néven ismert fajta mutatta az egyik legerősebb összefüggést az agy biológiai életkorával. Koncentrációja az életkor előrehaladtával csökkent, a demencia és a stroke kockázata viszont ezzel párhuzamosan éppen hogy megnövekedett.
„A brevican arról ismert, hogy elősegít a neuronok kommunikációját, ami alátámasztja a korábbi kutatások eredményeit, amelyek szerint ez a fehérje markerként szolgálhat, figyelmeztetve a neurodegeneratív betegségek kialakulására.”
Bizonyos életkorokban megnövekedik koncentrációjuk
A fentieken túl a kutatók kimutatták, hogy a 13 fehérje koncentrációja bizonyos kronológiai életkorokban érte el csúcsát a vérben: 57, 70 és 78 éves korban.
„Ez az agy öregedésének „hullámait” tükrözheti, amelyek a jövőben referenciapontként lehetnek használhatók az öregedés elleni küzdelemben”– fogalmazott a kutatócsapat, amely a Nature Aging folyóiratban publikálta eredményét.
Egyes kutatók szerint ugyanakkor az eredményből nem szabad messzemenő következtetések levonni, mert az ellentmond nagyjából minden ismeretünknek, amit az agy öregedéséről tudunk. Eddigi ismereteink szerint az agyműködés folyamatos, fokozatos hanyatlása, és az ezzel járó változások a sejtek szintén zajlanak.
„Érdekes a korreláció a vérmintákban lévő számos fehérje és az agy öregedésének MRI-képen alapuló mutatója között” – fogalmazott Mark Mattson, a Johns Hopkins School of Medicine idegtudományi professzora, aki szerint ugyanakkor egyelőre nem tisztázott, hogy az eredmény felhasználható lehet-e agyi diszfunkciók diagnosztizálására vagy specifikus beavatkozások kidolgozására. Nem tisztázott az sem, hogy a 13 fehérje honnan származik, és hogy mekkora lehet a szintjük az agyban.
Ebben a cikkünkben egy érdekes módszerről olvashatsz, amellyel az agy öregedése lassítható.
