Januárban sokan kezdenek bele valami újba, vezetnek be új szokásokat. A veganuár egy évek óta tartó mozgalom, amikor a kihíváshoz csatlakozók egy hónapra lemondanak az állati eredetű ételekről. De vajon milyen következményekkel jár, ha – csak rövid időre is, de – kizárólag növényi étrendre váltunk?
Ahogyan a november alkoholmentes és „száraz”, úgy a január húsmentes mindazoknak, akik vállalják a lemondással járó megpróbáltatást. A veganuár mozgalomhoz Magyarországon eddig hivatalosan csaknem hatvanezren csatlakoztak.
Van, aki egészséget remél a hús elhagyásától
Az emberek számos okból választják a növényi alapú táplálkozást. Lehet a céljuk a fogyás, vagy esetleg szeretnék energikusabbnak érezni magukat, csökkenteni a szívbetegségek kockázatát, hatékonyabbá tenni a gyógyszeres kezeléseket – csakhogy néhány motiváló tényezőt említsünk azok közül, amelyek az állati eredetű termékek elhagyására sarkallhatnak valakit. De mi történik valójában, ha abbahagyjuk a húsfogyasztást? Nézzük, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha valaki növényi alapú étkezésre vált, és nem eszik húst.
Mérsékeli a gyulladást a szervezetben
Kutatások bizonyítják, hogy a hús, a sajt és az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása felerősítheti a szervezetben lévő gyulladást, ami, ha hónapokig vagy évekig tart, egyáltalán nem normális. A krónikus gyulladást összefüggésbe hozzák egyebek között az érelmeszesedés, a szívroham, a stroke, a cukorbetegség és az autoimmun betegségek kialakulásával.
Bizonyított tény, hogy a fentiekkel szemben a növényi alapú étrend természetesen gyulladáscsökkentő, miután magas a rost- és az antioxidáns-tartalma, valamint egyéb fitonutrienseket is tartalmaznak az alapanyagok.
Ezáltal sokkal kevesebb gyulladást kiváltó anyag van bennük, amilyenek például a telített zsírok és az állati eredetű élelmiszerekben általában megtalálható baktériumokból felszabaduló toxinok.
Tanulmányok kimutatták, hogy azok az emberek, akik nem fogyasztanak húst, jelentősen csökkenthetik a C-reaktív fehérje (CRP) szintjét, amely a szervezet gyulladásának jelzője.
Alacsonyabb lesz a koleszterinszint
Az emelkedett koleszterinszint a szívbetegségek és a stroke kulcsfontosságú kockázati tényezője, amely szerte a világon a vezető halálozási okok közé tartozik.
A vér koleszterinszintjének fő mozgatórugói a telített zsírok, melyek elsősorban a húsokban, a sajtokban és más állati eredetű termékekben találhatók.
A tanulmányok bizonyítják, hogy ha valaki következetesen növényi eredetű élelmiszereket fogyaszt, a vér koleszterinszintje akár 35 százalékkal is csökkenhet. Sok esetben ez a csökkenés megegyezik a gyógyszeres terápia során tapasztalttal, ráadásul jóval több a pozitív mellékhatása.
A teljes értékű, növényi alapú ételek azért csökkentik a vér koleszterinszintjét, mert általában nagyon alacsony a telített zsírtartalmuk, és egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint.
Sőt, a magas rosttartalom tovább csökkenti a koleszterinszintet. Kutatások bizonyítják továbbá, hogy a szója kifejezetten koleszterinszint-csökkentő hatással rendelkezik.
Egészségesebb bélrendszer, jobb emésztés
A testünkben élő mikroorganizmusok milliárdjait együttesen mikrobiomnak nevezzük. Egyre inkább elismerik, hogy ezek a mikroorganizmusok kulcsfontosságú szerepet játszanak általános egészségünk szempontjából.
Nemcsak a táplálék megemésztésében segítenek, hanem működésük során olyan tápanyagokat termelnek, amelyek edzik immunrendszerünket, egészségesen tartják bélrendszerünket, valamint megvédenek a daganatos elváltozásoktól.
Mindemellett, ha kiválóan működnek, megóvnak az elhízástól, a cukorbetegségtől, az érelmeszesedéstől, az autoimmun betegségektől, a gyulladással járó bélbetegségektől és a májbetegségektől.
A növényi élelmiszerek hozzájárulnak az egészséges bélmikrobiom kialakításához, miután a magas rosttartalmú növények a „barátságos” baktériumok elszaporodásának kedveznek a bélrendszerben.
Kutatások igazolják, hogy amikor a mindenevők kolint vagy karnitint esznek, melyek megtalálhatók a húsokban, a halakban, a tenger gyümölcseiben, a tojásban és a tejtermékekben, a bélbaktériumok olyan anyagot termelnek, amelyet a májunk mérgező anyaggá, az úgynevezett TMAO-vá alakít. Ha a vérben magas a TMAO szintje, az fokozza a szívinfarktus és a trombózisos betegségek kockázatát.
Érdekes módon azok az emberek, akik növényi alapú ételeket fogyasztanak, alig vagy egyáltalán nem termelnek TMAO-t. A növényi alapú étrend előnyei gyorsan jelentkeznek, hiszen csupán néhány nap kell ahhoz, hogy a bélbaktérium-mintázat megváltozzon.
Csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség esélyét
Különösen a vörös és a feldolgozott húsok növelik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Ennek oka, hogy az állati zsír, az állati eredetű vas és a feldolgozott élelmiszerekben található tartósítószerek károsítják a hasnyálmirigy sejtjeit, csökkentik a gyulladásos betegségek gyógyulási esélyét, súlygyarapodást okoznak, és rontják az inzulin működését.
Az állati eredetű termékek elhagyása jelentősen csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. Különösen igaz ez teljes kiőrlésű gabona fogyasztása esetén. Ráadásul a növényi alapú étrend javíthatja, vagy akár vissza is fordíthatja a már diagnosztizált cukorbetegséget.
Elegendő és jó minőségű fehérjét biztosít
A közhiedelemmel ellentétben a túlzásba vitt fehérjefogyasztás nem tesz minket erősebbé vagy karcsúbbá. A felesleges fehérje zsírként raktározódik el, így az állati fehérje súlygyarapodást, szívbetegséget, cukorbetegséget, gyulladásokat és rákot okozhat.
Ezzel szemben a teljes értékű növényi élelmiszerekben található fehérje megvéd számos krónikus betegségtől. Növényi alapú étrend mellett nincs szükség a fehérjebevitel nyomon követésére vagy fehérjekiegészítők használatára, hiszen már a napi kalóriaszükséglet kielégítésével rengeteg fehérjéhez jutunk. Magas fehérjetartalommal rendelkeznek például a különböző bab- és lencsefajták, a sárgaborsó, a csicseriborsó, az olajos magvak, a gomba, a szója, a chiamag, a lenmag és a teljes őrlésű gabonák.
A vegetáriánus táplálkozás lehetséges hátrányai
Ha valaki körültekintő módon kezdi el a növényi alapú táplálkozást, legfőképpen azt tapasztalja majd, hogy az kedvező hatással van az egészségére. Hogy ez valóban így történjen, jó, ha tisztában vagyunk a vegetáriánus életmód esetleges hátrányaival is.
Ilyen például, hogy B12-vitamin-hiány alakulhat ki abban az esetben, ha a vegetáriánus nem fogyaszt semmilyen állati eredetű táplálékot.
A B12-vitamin létfontosságú az agy és az idegrendszer normál működéséhez, és szerepet játszik a vörösvérsejtek termelődésében, a zsírsavak szintézisében és az energiatermelésben is.
B12-hiány esetén a vörösvérsejtek száma kritikusan lecsökkenhet, és vérszegénység léphet fel.
A húsokban lévő hem vas sokkal jobban szívódik fel, mint a zöldségekben, gyümölcsökben található nem hem vas. A zöldségekben található C-vitamin segíti a vas felszívódását, a sok rost azonban gátolja, így ritkán, de kialakulhat vashiány.
Annak, aki nem fogyaszt tejet és tejterméket, alacsonyabb lehet a kalciumbevitele.
A vegetáriánus táplálkozás irányzatai
Szemivegetáriánus: alkalomszerűen fogyaszt szárnyast és halat.
Peszketáriánus: fogyaszt halat és más tenger gyümölcseit.
Laktovegetáriánus: fogyaszt tejet és tejterméket.
Lakto-ovo vegetáriánus: fogyaszt tejet és tejterméket, illetve tojást.
Ovovegetáriánus: fogyaszt tojást.
Vegán: mellőzi az összes állati eredetű élelmiszert, adalékanyagot.
Fruitáriánus: leginkább nyers gyümölcsöt és zöldséget fogyaszt, valamint olajos magvakat, magvakat és csírákat eszik.
Makrobiotikus étrend: a jin és jang filozófián alapszik, e szerint az étel és annak minősége befolyásolja a jó testi-lelki egyensúlyt. A legtöbb ételt nyers formában, illetve minél kevésbé feldolgozott formában fogyasztják. Főleg gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, olajos magvakat esznek, de fogyasztanak halat, szóját és gombát is.
