Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A nőkre leselkedő egészségügyi veszélyek akkor változhatnak, ha a szakemberek is kimozdulnak a komfortzónájukból, és erőfeszítéseket tesznek azért, hogy lefordítsák az emberek nyelvére a szakértelmüket. Ennek elősegítésére szerveznek november végén konferenciát.
November 29-30-án a női egészség kerül a fókuszba Szekszárdon. A rendezvény főszervezője, a LAM (eLitMed.hu) orvosi szakfolyóirat főszerkesztője dr. Benczúr Béla kardiológus, akinek szívügye a nők egészsége, különös tekintettel a változó korban lévő nőkre. Meglátása szerint fontos a jó kommunikációs attitűd az orvos és az egészségügyi szakdolgozók részéről, a páciens edukáltsági szintjének megfelelő formában, annak érdekében, hogy eloszlathassuk a tévhiteket vagy félreinformálásokat. Vele beszélgettünk.
Miért fontos ez a konferencia, és miért éppen most rendezik meg?
Nagy szükségét éreztem egy olyan konferenciának, ami nőkről szól, nem csak nőknek. Kardiológusként tudom, hogy a szív- és érrendszeri betegségek ugyanúgy, sőt néhány korosztályban még jobban is veszélyeztetik a nőket, mint a férfiakat. Például, infarktusban, szívrohamban, szívelégtelenségben az arányokat tekintve gyakrabban halnak meg nők.
Az egyik legnagyobb tévhit még a medicina világában is, hogy a nők egészsége csak abban különbözik a férfiakétól, amit a bikini takar. Ez a tévhit a betegek körében is jelen van, célunk a konferencián eloszlatni ezt a téves információt.
Két okból tartom fontosnak, hogy most rendezzük meg ezt a konferenciát, egyrészt mert már nagyon itt van az ideje, sőt, nyugathoz képest már húsz évvel le is vagyunk maradva. A nők veszélyeztetettségére hívja fel a figyelmet a 20 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban elindult program, a Go Red for Women.
Ez nem csupán egy kampány, ez egy vörös riadó!
Ennek is van világnapja, minden évben február első péntekje. A másik oka pedig az, hogy olyan tabutémákról tarthatunk mi, szakemberek, hiteles előadásokat, amivel segíthetjük az ilyen állapotokban lévő nőket. Ott van például a menopauza, ami hatalmas tabu Magyarországon, pedig egymillió nő szenved tőle. De érintjük majd a demencia témáját is, arról is szó lesz, hogyan termelhetünk boldogsághormonokat, és jómagam is tartok majd előadást szakterületemből, a magas vérnyomás- és koleszterinszint témájában.
Említette, hogy nem csak nőknek szól a konferencia. Még kiknek ajánlja a részvételt?
Orvos vagyok, de mellette egy anya gyermeke, férj és egy lány édesapja is. Így több szempontból is fontos számomra, hogy férfiként tisztában legyek a körülöttem és velem élő nők egészségével és azzal, mi is történik a testükben, hogyan lehet segíteni rajtuk abban az esetben, ha baj van. Ezért
a rendezvényünkre azokat a nőket várjuk, akiket érdekel az egészségük, és várjuk azokat a férfiakat is, akiket érdekel a párjuk egészsége és az, hogy hogyan tudnak a családjuk nőtagjaira figyelni és jól vigyázni.
Tapasztalataim szerint, még mindig nagy tabu a családokon belül is például a menopauza témája, ami szerintem részben amiatt is lehet, mert a szakemberektől sem kapnak az érintettek kellő részletességű tájékoztatást.
Elszomorodva tapasztalom, hogy sok kollégám nem marad hű az orvosi esküjének egyik legfontosabb aspektusához, aminek lényege az, hogy a betegnek mindig igaza van. Tehát fontos, hogy mindig odafordulva, empátiával hallgassuk a páciens panaszait, még akkor is, ha szakemberi szemmel butaságnak tűnik, amit mond.
Sok beteg csalódottan nyilatkozik a magyar egészségügyről, ami szerintem leginkább amiatt is van, hogy az orvosok nem kommunikálnak jól a betegeikkel, nem tájékoztatják őket rendesen.
A konferenciánknak és egyébként folyóiratunknak is az a célja, hogy hiteles tájékoztatást adjunk azoknak a nőknek és hozzátartozóiknak, akiknek megterhelő változások mennek végbe a testükben. Úgy érzem, kicsit elhanyagoljuk, elbagatellizáljuk a nők egészségét, a nők panaszait. Világszerte ismert, hogy a klinikai gyógyszervizsgálatokban – melyeket sokan helytelenül gyógyszerkísérletnek neveznek – sokkal kevesebb nő vesz részt, mint férfi. Így az ezekből a kutatásokból, a nagyrészt férfiak adataiból származó ismeretek nem feltétlenül vonatkoztathatóak egy az egyben a nőkre. Pedig fontos volna minél több információt gyűjteni arról, hogyan reagál a nők szervezete a gyógyszerkészítményekre.
Mi lehet a magyarázata annak, hogy a nők tünetei eltérőek lehetnek?
A nőknek sokkal nagyobb a tűrőképessége, mint a férfiaknak. Szerintem ez az, amit hibásan ugyan, de természetesnek veszünk.
Egy nő általában tovább tűri a betegségek, akár csak egy nátha kellemetlen tüneteit, de egy nagyobb probléma esetén is sokkal később kezdi el komolyan venni a fájdalmakat, szimplán azért, mert jobban viseli. Pont emiatt, ha nagy a baj, de nem észlelik vagy nem veszik komolyan időben, akkor nagyobb esély van a szövődmények kialakulására, ezáltal pedig kisebb esély a felgyógyulásra.
És ha egy nő és a hozzátartozói nincsenek tisztában azzal, mit kell komolyan venni és mit nem, akkor hamar megvan a baj.
Ezért mondom, hogy hallgatni kell a női szívekre, komolyan kell venni a nők panaszait, mert egy egészségügyi probléma jelzése nem hiszti.
Említette a klinikai gyógyszervizsgálatokat. Kifejtené egy kicsit bővebben?
A bizonyítékokon alapuló medicina korában klinikai gyógyszervizsgálatok során tesztelik az új, ígéretes gyógyszerkészítményeket, gyógyszerjelölteket, hogy vajon a hatásuk van-e olyan jó, vagy akár jobb-e, mint a már bevált kezeléseké. Ezek révén halad előre, fejlődik az orvostudomány, a legtöbb gyógyszerünk, amelyeket a mindennapi gyakorlatban alkalmazunk, átesett ezeken a fejlesztési fázisokon. Természetesen ezeket a kutatásokat abszolút biztonságos, jogilag, hatóságilag és szakmailag nagyon szigorú előírások betartásával erre jól kiképzett szakemberek végzik.
Ezek a vizsgálatok általában hosszabb távú, akár több éves időtartamúak, és a hatásosságuk mellett van még egy, talán még fontosabb szempont: mennyire biztonságosak. Ha a gyógyszerjelölt ezekben a klinikai tanulmányokban beválik, akkor törzskönyvezésre kerül az adott betegség kezelésére, és hozzáférhetővé válik a betegek ezrei számára. Felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen gyógyszervizsgálatban miért vállalják a betegek a részvételt?
Ez esetben ismét elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, mert a páciens, aki részt vesz a vizsgálatban, fontos, hogy pontosan tudja, mire is vállalkozik. Csak olyan páciensen lehet végrehajtani egy ilyen komoly vizsgálatot, aki beleegyezett.
Ezek nagy része férfi.
Ennek mi az oka?
A klinikai kutatások arra is irányulnak, hogy kiderüljenek a gyógyszerjelöltről az esetleges biztonságossági problémák, mellékhatások. A bevált, törzskönyvezett gyógyszerek jelentős része is olyan, hogy várandós nő (gravida) nem kaphatja, mert a fejlődő magzatra potenciálisan káros, toxikus lehet. Így van ez például a vérnyomáscsökkentők nagy részével vagy a korszerűbb alvadásgátlókkal is. Emiatt nagyon fontos, hogy fogamzóképes korú nőket nem vagy csak nagyon alapos körültekintéssel szabad bevonni ezekbe a vizsgálatokba. Ha mégis bevonásra kerülnek, akkor abszolút biztonságos fogamzásgátló módszereket kell alkalmazniuk a vizsgálat teljes időtartama alatt.
Pedig nagyon fontos lenne, hogy a gyógyszerek ne veszélyeztessék a fiatalkorú nőket sem, akik még a családalapítás előtt állnak. Egy kismama ugyanis tapasztalhat olyan panaszokat a terhessége alatt, amiket csak gyógyszerrel lehet kezelni, mint például a magas koleszterinszint.
Jelenleg a nők és férfiak aránya egyharmad-kétharmad egy klinikai vizsgálatban, mégis, ha a többség jól reagál a gyógyszerre, beváltnak nyilvánítják. Egyébként erről is szó lesz a konferencián, hogy miért ennyire alulreprezentáltak a nők az egészségügy ezen szektorában.
Sokan jelentkeznek klinikai vizsgálatokra?
Azt kell mondanom, a klinikai kutatások is még tabutémának számítanak, sok a félrevezető információ, még sokszor az orvosok körében is. Az emberek félnek ezektől a vizsgálatoktól, szerintem főként azért, mert a köztudatban gyógyszerkísérletként terjedt el a folyamat elnevezése. Valljuk be, ennek elég negatív kicsengése van. De fontos kiemelni, hogy itt nem kísérletekről van szó, mert itt a szakemberek tudják, hogy az adott összetevőkből csak pozitív kimenetelű eredményt érhetnek el, a kérdés csak a mennyiséget érinti.
Senkit nem veszélyeztetnek egy klinikai vizsgálat során.
Edukálni, képezni kell az embereket ezzel kapcsolatban, az orvosoknak óriási a felelőssége ebben, mert ha ez nincs meg, akkor nem lehet kipróbálni a gyógyszereket és nem lehet fejleszteni őket. A kellő információt nagyon fontos átadni a tévhitek és a félelmek elkerülése érdekében.
Ezek a vizsgálatok segíthetik a megoldatlan egészségügyi problémák megoldását, ezért fontos a jó kommunikáció és az informálás.
A konferencia előadásai:
- Dr. Benczúr Béla, kardiológus, vérnyomás- és koleszterinspecialista, a LAM egyik főszerkesztője: „Hallgassunk a női szívekre!”
- Dr. Nagy Ágnes, életmódszakértő orvos: „Hogyan termeljünk boldogsághormonokat? Életmód-terápia mediterrán módra”
- Dr. Kapócs Gábor, neurológus, pszichiáter, a LAM másik főszerkesztője: „Amit a nőknek a demenciáról tudni érdemes”
- Iványi Orsolya, menopauza-nagykövet: „Miért félünk a menopauzától? A változókor, mint lehetőség”
A konferencia ingyenes rendezvény lesz, de regisztrációhoz kötött, amit ezen a linken lehet megtenni.
A legtöbb magyar még a pénzügyi helyzetéről is szívesebben beszél, mint a menopauzáról. Iványi Orsolya ebben a cikkünkben mondja el, miért.
